Nincs tervben a villanygazdaság magánosítása

Az állam célja, hogy a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) tulajdonosa legyen, az általunk támogatott szakértői menedzsmentnek pedig semmi köze a tulajdonjoghoz – szögezte le Dubravka Djedović bányászati és energiaügyi miniszter. Mint fogalmazott, az EPS-szel kapcsolatos minden megbeszélésnek az állam hasznát kell szolgálnia, nem a magánvállalkozókét.

– Az EPS magánosítását nem tervezzük, az újságírók anélkül cikkeznek erről, hogy ellenőrizték volna a tényeket. A norvégokkal arról beszélgettünk, hogy náluk az energiaszektor többségi tulajdonosa az állam, és hogy ők ezt 30 évvel ezelőtt az amerikaiaktól tanulták. Ma az energiaipari vállalatokban a norvégok a szakértői menedzsment részét képezik – mondta a miniszter a Vajdasági Rádió és Televízió műsorában. Kijelentette, nem igaz, hogy energetikai szempontból Norvégia nem hasonlítható össze Szerbiával, valamint hogy a Rystad norvég tanácsadó cég, melyet partnerül választottak a hazai energiaipari vállalatok menedzsmentjének megreformálásához, a világ legtekintélyesebb ilyen cége. „A reformban szerbiai szakértői csoport is részt vesz, és nem az a lényeg, hogy név szerint ki van ott, hanem az, hogy tapasztalatot cseréljünk. Amikor az állam érzékeny dolgokról tárgyal, akkor eldönti, hogy mit közöl a nyilvánossággal, és mit nem. A norvégokkal való együttműködésben semmi sem kérdéses vagy problematikus, már hat hónapja dolgozunk velük, az első eredményekre 2023 márciusában-áprilisában számítok” – mondta Djedović. Állítása szerint, amikor a miniszteri székbe került, már ismerős volt számára ez a szektor, és tudta, mi az, amit elvégeztek, és mit kell tenni még ahhoz, hogy az ágazat a gazdaság mozgatórugójává váljon, és hogy a polgárok biztosak lehessenek a folyamatos energiaellátásban.

– Az energiaszektor erős hármas osztályzatot érdemel. Valamennyire sikerült előrevinni, de ötösre kell törekednünk. A termelés stabil, a tél folyamán árambehozatalra szorulunk, a problémák felszámolásán fáradozunk, tudjuk, mi a teendőnk. Nem lenne helyénvaló bírálnom a múltban végzetteket. Ez a válság segített felmérnünk, mekkora beruházásokra van szükség – nyilatkozta a tárcavezető. Egyelőre nem tudja, hogy a január 1-jei áremelés után mikorra várható a következő drágítás, de, mint mondta, az állam arra törekszik, hogy a bérek és a nyugdíjak emelésével egyidejűleg, valamint az ágazat reformja mellett az energiaárak csak mérsékelten, fokozatosan emelkedjenek. „Az infláció 11 százalékos, az áram 8 százalékkal, a gáz valamivel nagyobb arányban drágul, újévtől a fizetések és a nyugdíjak 12–14 százalékkal emelkednek” – vázolta a helyzetet és a szaktárca törekvéseit a miniszter.