2022. június 29., szerda

Pusztuló építészeti örökségünk

Nagybecskereken az omladozó homlokzatok miatt az újévi ünnepek idején újabb épületeket keríttetett el a városi építészeti felügyelőség.
December közepén pedig ugyanez miatt ledöntötték a Pin-villa kéményét, mert veszélyeztette a járókelők biztonságát. Ezek az intézkedések ideig-óráig szavatolják a járókelők biztonságát, az építészeti örökség megmentéséhez azonban nem járulnak hozzá.

Nem újság, hogy Nagybecskerek szűkebb központjának az épületei már hosszabb ideje rossz állapotban vannak. Viszont vészjósló, hogy az elmúlt egy évtized alatt szinte semmit sem tettek a további pusztulás megállítása érdekében. Pedig sok épület beázik, hullik a vakolata. A Nagybecskereki Műemlékvédelmi Intézet szakembereinek a felmérése szerint a város központjában levő épületek csaknem egynegyede építészetileg igen megviselt állapotban van. Pedig szinte mindegyik műemlék állami védelem alatt áll. A veszélyeztetett épületek száma megközelíti a százat.

A Muncsity-ház
A Muncsity-ház

A Filkovics-féle, XIX. századból való épületnek 2013-ban beszakadt a teteje. Szerencsére a lakókat már korábban kiköltöztették. Az önkormányzat végül is egyezségre jutott a tulajdonosokkal abban, hogy lebontsák a mintegy hétszáz négyzetméteres lakóépületet, majd pedig eladják a telket. Az akkori városvezetés azt ígérte, hogy majd talál olyan beruházót, aki majd legalább az épület utcára néző homlokzatát az eredeti kinézetének megfelelően építteti újjá. De azóta is „foghíjas” a város főutcája és nem tudni, hogy mikor és ki épít ide egy új épületet, amely beilleszkedik a környezetbe. Alig száz méterre innen üresen áll az egykori Na-Ma nagyáruház épülete, amely vagyonjogi státuszának a tisztázása immár évtizedek óta húzódik.

A Pin-villa Nagybecskerek egyik szimbóluma
A Pin-villa Nagybecskerek egyik szimbóluma

Hasonló okok állnak fenn a Pin-villa ügyében is. A villát Leon Stegenwald építtette 1894-ben, majd Dániel Ferenc vette meg, és sokáig Dániel-villaként volt ismert. Ma, a Pin családról, Pin-villaként emlegetik. Paja Pin földmérő 1928-ban lett a villa (ötödik) tulajdonosa. A család 1943-ig élt a villában, amikor a németek kiköltöztették őket. Az épületbe a vámhatósági igazgatóság került. A második világháború után egy ideig az állambiztonság használta, majd pedig a tüdőkórház rendelője volt. A Nagybecskereket átszelő főút megépítése óta állapota egyre romosabb.

Közben szaporodnak az épületek, amelyek vakolata veszélyezteti az arra járókat: körbe van zárva a Nikola Tesla Villamossági és Építészeti Középiskola, a Magyar Királyi Posta volt épülete, a Muncsity-féle ház a főutca végén. Alig van épület a főutcán, melynek homlokzatán vagy tetőzetén nincs valami javítani való. Tavaly ősszel még a városháza (az egykori megyeháza) több mint kétszáz éves épülete is beázott. A polgármester fogadószobájának, a Kék szalonnak a mennyezetéről csöpögött a víz. A tetőszerkezet felújításának a szükségességét már hosszabb ideje sürgetik a szakemberek.

A Magyar Királyi Posta épülete
A Magyar Királyi Posta épülete

Másfél évtizede annak, hogy Nagybecskerek főterét lerakták márványlapokkal, néhány épület homlokzatát is rendbehozták. Arra csaknem egymillió eurónyi összeget fordítottak. Azóta viszont nem sokat foglalkoztak a városközpont küllemének a javításával. Egyedül a városi képviselő-testület fogadott el olyan határozatot, amelyben arra kötelezik az épületek tulajdonosait, hogy a homlokzati részeket megfelelő állapotban tartsák. Hogyha pedig ezt nem teszik meg, akkor a város majd a saját pénzéből rendbehozza őket, a számlát pedig kiutalják a tulajdonosoknak. De ennek az intézkedésnek sem volt nagyobb foganata.

A spirituszgyár
A spirituszgyár

Ugyanis a kilencvenes évek elején (potom áron) tulajdonossá vált lakók nehezen tudnak megegyezni abban is, hogyan osztozzanak meg a karbantartási költségeken. Az elmúlt néhány évben az egyetlen intézkedés az volt, hogy a kommunális rendőrség és a felügyelőség bekeríttetett egy-egy romos épületet.

Tavaly nyáron a szerbiai kormány határozatával kibővítették Nagybecskerek épített örökségének a védett övezetét. A szűkebb városközpont eddig is a védett kulturális javai között szerepeltek, most pedig ide kerültek a városközpont és a várost átszelő sugárút közötti utcák, a Kis-Amerika lakótelep egy része, a Hármas számú Béga-tó környéke, a Búza tér és az egykori sörgyárnak a környéke is. Ezeknek a városrészeknek az épületei eddig úgynevezett előzetes védelem alatt voltak, mostantól már a kultúrtörténeti javak közé kerültek.

A Nikola Tesla Villamossági és Építészeti Középiskolát körbekerítették
A Nikola Tesla Villamossági és Építészeti Középiskolát körbekerítették

A dokumentum-javaslatot a nagybecskereki Műemlékvédő Intézet szakemberei készítették elő, így érthető is, hogy elégedettek annak elfogadásával. Ugyanis, mint mondják, a javaslatban kategorizálták az épületek védettségi szintjét, de szerintük az is lényeges, hogy megfogalmazták a szükséges védelmi intézkedéseket is.
A szakemberek szerint a másik fontos tényező az, hogy így sikeresebben megvédhetik a város központját a túlzott urbanizálástól és építkezéstől, amivel tovább változna a központ arculata. Erre sajnos a múltban már számtalan példa volt. Elég csak szétnézni a város főterén.

Az egykori egészségház épülete
Az egykori egészségház épülete

Két év alatt a városban – mintegy tíz helyszínen – ötszáz új lakás épült, vagy várja a befejezését. A beruházók igyekeznek a központhoz minél közelebb eső építési telket szerezni. Mintha nem is nagybecskerekiek volnának, vagy nem érdekelné őket a város arculatának a megőrzése. Érdekes, hogy éppen most is két-három tömbház építése került befejező szakaszába, pont azokban az utcákban, amelyek védelem alá kerültek. Rájuk persze már nem vonatkoztatható a kormányhatározat. Marad a vigasz, hogy legalább a jövőben szigorúbb elbírálásra számíthatnak a központban építkezők.

A védelem alá került épületek, amelyek állami tulajdonban vannak, illetve melyekben állami intézmények működnek, pályázhatnak majd a Művelődési Minisztériumnál. Ide sorolható a hadseregotthon épülete, a fogászati rendelő, a pedagógiai intézet, a foglalkoztatási szolgálat, az egészségház, a Sonja Marinković iskola, a tüdőkórház, a diákotthon. Így valamennyire rendbe lehet majd hozni ezeket a létesítményeket. Ez nem mellékes, mivel Nagybecskereken nem létezik semmilyen alap, amely a védett kulturális értékek állagának a megőrzését szolgálná. Pedig ebben, az állam mellett, a helyi önkormányzatnak is feladatot kellene vállalni.

A szárazon maradt hidat is lezártákA spirituszgyár (spiritusz)A Muncsity-ház (muncsity haz)Az egykori egészségház épülete (egeszseghaz)
A szárazon maradt hidat is lezártákA spirituszgyár (spiritusz)A Muncsity-ház (muncsity haz)Az egykori egészségház épülete (egeszseghaz)

Nagybecskerek központjának öt utcáját és két terét már 1968-ban kulturális értékké nyilvánították, vagyis fél évszázada már állami védelem alatt van. Ezt azonban az épületek állapota nem igazolja. Nem véletlen, hogy úgy szól egy nagybecskereki átok, hogy „adja Isten, hogy vegye védelem alá a házadat az állam”.