2021. február 28., vasárnap

Engedélyezték Magyarországon a brit és az orosz vakcinát

Magyarország kénytelen saját vakcinabeszerzési forrásokat keresni, miután az Európai Bizottság lassúsága miatt még mindig nem kezdődhetett meg a koronavírus elleni tömeges oltás az Európai Unióban – mondta a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely közölte, a kabinet mindenkivel tárgyal, ahol esélyt lát a beszerzésre, így Kínával és Oroszországgal is.
A kancelláriaminiszter bírálta az Európai Gyógyszerügynökséget is a lassúsága miatt. Elmondta: a magyar hatóságok már engedélyezték az AstraZeneca által fejlesztett oltóanyagot, így ha ezt az európai hatóság is megtenné, elkezdődhetne az oltás azzal. Hozzátette: a héten az orosz vakcina is ideiglenes engedélyt kapott Magyarországon. Hozzátette: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter emiatt csütörtökön Moszkvába utazik. Közölte: a miniszter tud majd pontos számokat mondani pénteki tárgyalásait követően, de úgy tűnik, Oroszország képes volt a gyártókapacitás hiányát kezelni, és nagyobb mennyiségben tud vakcinát gyártani.
Az Unióba érkezett vakcinamennyiség egyértelműen kevés – jelentette ki –, eközben Európán kívül, például Izraelben, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban vagy az arab világban már tömegesen oltanak.
A kínai vakcináról azt mondta: megállapodtak egymillió adag azonnali szállításáról, de ehhez az OGYÉI engedélye is szükséges.
Az újonnan engedélyezett oltóanyagokkal felgyorsítható a védőoltások beadása – mondta Müller Cecília országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján csütörtökön jelentős előrelépésnek nevezve az AstraZeneca és Szputnyik V vakcina magyarországi engedélyezését.
Úgy fogalmazott: fontos, hogy felgyorsítsák a védőoltások beadását, mert csak így lehet a jelenlegi, kedvezőbb hazai járványügyi helyzetet fenntartani. Hozzátette, hogy az eddig érkezett oltóanyag nem elegendő mennyiség, hiszen az öt alkalommal érkezett Pfizer és az egyszer érkezett Moderna vakcina 165 ezer ember oltását teszi lehetővé. Eddig 134 554 embert oltottak be, közülük 4030-an már megkapták a második dózist is.
A két új vakcinát csak azután adhatják be, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriuma minden gyártási tételt megvizsgált – jegyezte meg.
Az újonnan engedélyezett készítmények úgynevezett vektorvakcinák, vagyis az oltóanyagban ártalmatlanított, szaporodásra nem képes vírust használnak arra, hogy a tüskefehérje termelődéséért felelős üzenetet eljuttassa a szervezetbe, kiváltva így az immunválaszt – ismertette.
Az országos tisztifőorvos bejelentette azt is, hogy NNK laboratóriumában sikerült a vírus angol mutációjánál sejttenyésztést végezni, s ez azért jelentős előrelépés, mert ez segíthet a magyar vakcina fejlesztésében is. Megjegyzete ugyanakkor, hogy a kutatások szerint a jelenlegi védőoltások hatásosak a vírusmutációkkal szemben is. Az oltási reakciókról szólva elmondta, az eddigi tapasztalatok jók, komoly mellékhatásról nem érkezett bejelentés.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által kifejlesztett vakcina olcsóbb, és a szállítása is jóval egyszerűbb, mint például a Pfizer és a BioNTech termékének, amelyet mínusz 70 Celsius-fokon kell tárolni szállítás közben. Ezt viszont egy egyszerű hűtőben is tudják tárolni – írja az Origo.
Az AstraZeneca oltásából már 2020 végéig 200 millió adagot gyártottak, a mennyiség azóta tovább nőtt, a tervek szerint az engedélyek birtokában havonta akár 200 millió adagot tudnak előállítani.
„A vakcina egy biztonságos, ismert módszeren alapszik: csimpánzokat megfertőző, de emberre teljesen veszélytelenné tett adenovírussal jutattják be a koronavírusra jellemző tüskefehérjét a szervezetbe, amely azonosítja, és antitesteket fejleszt ellene" – olvasható a cikkben, amelyben megjegyezték: az AstraZeneca a malária ellen például már fejlesztett egy másik hasonló, csimpánz-adenovírus-vektorra épülő vakcinát, és az nagyon jó eredményeket ért el.
A Szputnyik V alapja is az, hogy a fehérje DNS-ét egy módosított adenovírussal juttatják be a beoltott emberek sejtjeibe, és ez indítja el az immunválaszt. Oroszországban már másfél millió embert oltottak be vele, hat országban már bejegyezték, köztük Szerbiában, és további kilenc ország jelezte, hogy januárban erre készül – írta a portál.