Pozitív diszkrimináció az újságíróknak?

Legnehezebb helyzetben a kisebbségi média munkatársai vannak – Újvidéken tanácskozott az EBESZ- misszió

Tóth D. Lívia

2019. november 6., 20:54

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Az idei év negyedik, és egyben utolsó tanácskozását tartotta meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai képviseletének médiaosztálya Újvidéken. Előzőleg Belgrádban, Nišben és Kragujevácon tartottak találkozásokat. A téma minden esetben az újságírók biztonsága, valamint a kapcsolattartói rendszer működése volt. Az országjáró körúton a rendszerben működő több mint 100 újságíró, 110 ügyész, és mintegy 100 rendőr osztotta meg tapasztalatit.

Ótos András illusztrációja

Ótos András illusztrációja

A Lokal Press egyesület 2018. évi felmérése szerint a vajdasági újságírók 80 százaléka úgy érzi, hogy nem tudja megvalósítani a médiaszabadságot. Sinkovics Norbert, a Vajdasági Független Újságírók Egyesületének elnöke beszédében kiemelte, hogy a kisebbségi média képviselői különösen nehéz helyzetben vannak.

– Vajdaságban szinte minden kisebbségi médiát az egyszólamúság jellemez. Elsősorban különböző nyomásgyakorlásról beszélhetünk, amelyek úgy a szerkesztőségek felé, mind az újságírók felé is irányulnak. Az újságírói szövetség feladata, hogy folyamatosan napirenden tartsa ezt a témát, ugyanis különböző nemzetközi felmérések is azt mutatják, hogy Szerbia sokkal rosszabul teljesít a médiaszabadság terén, mint a nyugat-európai államok, és inkább a keleti országokhoz hasonlítható a megengedett szólásszabadság.

Az utóbbi években országunkban jelentősen megnövekedett az újságírók ellen elkövetett bűncselekmények száma is, így 2016-ban együttműködési szerződés született a belügyminisztérium, az ügyészség és az országos médiaszövetség között. Azóta egy munkacsoport dolgozik az újságírók biztonságának javításán – mondta Gordana Janković, a szerbiai EBESZ-misszió médiaosztályának vezetője.

– Az együttműködési szerződés 10 olyan intézkedést lát elő, amelyeken folyamatosan dolgozik a szervezet. Elsődleges cél az egymás közötti bizalom megalapozása volt. A rendőrség és az ügyészség az utóbbi időben mind kevésbé tekint ellenségként az újságírókra, ez pedig már a demokratikus társadalom jellegzetessége – hangsúlyozta nyitóbeszédében a médiaosztály vezetője.

Janković az együttműködés egyik jó példájaként említette a Milan Jovanović újságíró ellen elkövetett bűncselekmény kezelését. 2018 decemberében ugyanis felgyújtották annak a Grocka községben tevékenykedő újságírónak a házát, aki helyi korrupciós ügyek felgöngyölítésével foglalkozott.

– Az ő esetében gyorsan és körültekintően járt el a rendőrség és az ügyészség is, ám rengeteg olyan eset van, amelyeknél az újságírói bejelentések nem hoztak eredményt – mondta a médiaképviselő, aki kiemelte, hogy a jelenleg működő kapcsolattartói rendszer által az újságírók szinte bárhol bejelenthetik az ellenük elkövetett bűncselekményeket.

A tanácskozás résztvevői (Fotó: Tóth D. Lívia)

A tanácskozás résztvevői (Fotó: Tóth D. Lívia)

A tanácskozáson felmerült annak a kérdése, hogy hivatalos bejelentés esetében ki számít újságírónak. Zvezdan Radojković, a szerbiai belügyminisztérium képviselője elmondta, hogy a rendőri szerveknél polgári jog alapon mindenki tehet bejelentést, így az újsáírók is – legyenek állandó munkaviszonyban, szervezetek tagjai, vagy szabadúszók.

– Az együttműködési szerződés értelmében az újságírók bejelentései (intézményes háttértől függetlenül) pozitív diszkriminációban részesülnek. Ez annyit jelent, hogy azonnali hatályú intézkedést követelnek mind a rendőrség, mind az ügyészség részéről – erősítette meg az országos rendőri szolgálat igazgatóhelyettese.

A munkacsoport megalapításától napjainig az ügyészséghez 171 bejelentés érkezett olyan esetekről, amelyekben bűncselekményt követtek el újságírók ellen. Ebből 89 esetet lezártnak tekintenek. Milan Tkalac újvidéki fellebviteli ügyész szerint ez annak a bizonyítéka, hogy az állami szervek prioritásban részesítik az újságírókat ért atrocitások kezelését.

Veran Matić, a Független Elektronikus Médiaszövetség elnöke arra szólította fel a kollégákat, hogy minden jellegű fenyegetést jelentsenek be az illetékes szerveknél.

– Manapság a legtöbb bűncselekmény az interneten történik, vagy legalábbis ott indul el. A közösségi oldalakon a legkiszolgáltatottabbak az újságírók, számtalan esetben így kapnak halálos fenyegetéseket is – mondta a szövetség elnöke. Hozzátette: az ilyen esetek kezelése egyelőre gyerekcipőben jár országunkban, ugyanis egyértelmű rendelkezések hiányában sokszor a bírák személyes tapasztalata dönt arról, hogyan értelmezik a megjelent szóhasználatot. „A V. M.-et akasztani kellene” fenyegetés ugyanis nem egyenértékű a „Felakasztom V. M.-et” kijelentéssel – a legtöbb esetben jelenleg csak az utóbbi számít törvényileg megalapozottnak.

A rendőrséget, az ügyészséget és a médiaszervezeteket összekötő kapcsolattartó rendszer elősegíti az újságírók biztonságának növelését, ám a szólásszabadság érvényesítéséig még hosszú az út – szögezték le a tanácskozás résztvevői.

 

 

 

 

 

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége