A néhai Jugoszlávia bankjaiban letétbe helyezett régi deviza- takarékbetétek kifizetését szabályozó törvény módosításával azok, akiknek még nem fizették vissza a régen megtakarított pénzüket, december 23-áig gyűjthetik be, illetve nyújthatják be a szükséges dokumentumokat, amelyekkel igazolni tudják, hogy az állami bankok valamelyikében volt betétkönyvük. A törvény még 2016-ban lépett életbe és becslések szerint Szerbia 130 millió eurót köteles visszafizetni régi takarékbetét címén a polgároknak.
Ennek kapcsán folytattak vitát ma a köztársasági képviselőházban, amikor is a képviselők által benyújtott módosítási indítványok egyenkénti megvitatásával folyt az ülés. Milorad Mirčić, a Szerb Radikális Párt képviselője és Aleksandar Martinović, a Szerb Haladó Párt képviselője között hosszabb vita alakult ki arról, hogy a takarékbetétek kifizetése minden volt Jugoszláv utódállam kötelessége, így köteles kiadni az igazolást is arról, hogy valakinek hátramaradt takarékbetétje van. Mirčić Horvátország hozzáállását kritizálta, miszerint igazolást sem adnak ki annak indokán, hogy ők már korábban törlesztették a polgárok iránti adósságukat. Martinović a korábbi hatalmat kritizálta, miszerint a 2000-es évek után a politikum megengedte, hogy az erőszakkal levált volt jugoszláv tagállamok utódokká váljanak, de mint hangsúlyozta, a 2001-ben aláírt szukcessziós egyezményen, amely a vagyonelosztással foglalkozik, változtatni már nem lehet, Szerbiának kötelessége, hogy eleget tegyen az Emberi Jogok Európai Bírósága elvárásainak.
A régi devizatakarékok kifizetését szabályozó törvényt, amely 2016-ban lépett hatályba, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete alapján hozta meg Szerbia. Azóta azoktól a polgároktól, akiknek takarékbetétjük volt az egykori Jugoszlávia területén működő bankoknál, összesen 9324 kérvényt sikerült begyűjteni, a legtöbbet Bosznia-Hercegovina területéről, 5627-et, Szerbiából 2003 és Horvátországból 838 kérvényt, ám a dokumentáció többsége nem tartalmazza a szükséges iratok mindegyikét. A képviselők arra igyekeztek rámutatni, hogy a dokumentáció beszerzése Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában okozza a legnagyobb gondot, ugyanakkor az is hátráltatja a folyamatot, hogy a régi takarékbetéttel érintett bankok többsége csődeljárás alatt van, így a dokumentáció kiadása is nehézkes. Ezért döntött a kormány úgy, hogy a törvényben korábban megszabott június 23-ai határidőt december 23-ára tolja ki, és ezzel minél több polgárnak adnak lehetőséget arra, hogy jogot formáljanak a devizabetétek kifizetésére.
A parlamenti képviselők a régi devizatakarékok által formált államadósság rendezésével foglalkozó törvényre 8 módosítási indítványt nyújtottak be, amelyek egyikét sem a kormány, sem pedig az állami költségvetéssel foglalkozó parlamenti bizottság nem fogadott el.
A parlament napirendjén szerepel még az adminisztratív és adóügyekben történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezmény jóváhagyásáról szóló törvény, a kereskedelmi törvény, az elektronikus úton történő kereskedelmet szabályozó törvény és az árubörzéről szóló törvény is.
