2024. április 18., csütörtök

Nem vágják ki az erdőt, csak ritkítják

A Fruška gora a vajdaságiak egyik legkedveltebb üdülési célpontja, sokan járnak rendszeresen ide hegyet mászni, kerékpározni és sétálni. A látogatók közül nagyon sokan jelezték, hogy a kedvenc turistautaik mellett sok fát vágtak ki, és már nem ugyanaz az erdő, ami régebben volt. Az utóbbi időben különféle polgári csoportosulások alakultak, amelyek azt állítják a közösségi hálókon, hogy előre tervezett fairtás folyik a Fruška gora Nemzeti Park közvállalat részéről. Megpróbáltuk elérni az egyik civil csoportosulást, de sajnos nem jártunk sikerrel, a közvállalatban viszont szívesen válaszoltak kérdéseinkre.

Az út mentén több helyütt is láttunk farönköket, ezeket a pravoszláv egyház területén vágták ki (Dávid Csilla felvétele)

Az út mentén több helyütt is láttunk farönköket, ezeket a pravoszláv egyház területén vágták ki (Dávid Csilla felvétele)

Branka Bogavac, a Fruška gora Nemzeti Park közvállalat sajtófelelőse elmondta lapunknak, hogy a civilek által felhozott vádakból semmi sem igaz, ez látszik a munkájukból és az évi tervdokumentációból is.

– Több csoportosulás is arra figyelmeztetett a közösségi hálókon, hogy óriási favágási akció van a Fruška gorán, és a nemzeti park nevében irtják a fákat. Nem kívánunk semmit sem rejtegetni, nyitottak vagyunk minden tekintetben, de sajnos nagyon sokan úgy adtak hírt az úgynevezett fairtásokról, hogy meg sem kérdeztek bennünket.

 Nem szerettünk volna nyílt vitákba keveredni a fent említett csoportosulásokkal, mert ezek még több negatív reakciót válthatnak ki, de ha valaki felkeresett bennünket, akkor mindig fogadtuk, megmutattuk a tervdokumentációnkat, és a terepen is elmagyaráztuk, miért és hol ritkítjuk az erdőt. Bennünket az bánt, hogy a valódi gondokról senki sem beszél, viszont olyan problémákat gerjesztenek, amelyek nem reálisak.

Milyen valódi gondokról beszél?

– Például itt van az illegális szeméttelepek gondja, a nemzeti park területén havonta többet takarítunk el, ugyanis nagyon sokan szemétdombnak képzelik a Fruška gorát. A másik jelentős probléma a kóbor kutyák elszaporodása, a nemzeti park területén egész falkák élnek, amelyek veszélyesek lehetnek több szempontból is. Felméréseink szerint naponta 5–10 kutyát hagynak a hegyekben a lelkiismeretlen tulajdonosok.

Elég sok helyütt folynak favágások a nemzeti park területén.

– Természetesen, de nem csupán a nemzeti park dolgozói vágják a fát, hanem illegális fairtás is létezik. Ami a nemzeti park favágási akcióit illeti, az összes dokumentálva van, és itt előre tervezett faritkításokról van szó, amelyeket a tartományi titkárság és a minisztérium hagy jóvá.

Ha valakinek nem tetszik az ami történik, akkor nem a nemzeti parkot kellene támadni, hanem az illetékes titkárságot, illetve a minisztériumot. A Fruška gora Nemzeti Park közvállalatnak többek között az a feladata, hogy végrehajtsa az illetékes titkárság és minisztérium által elkészített munkatervet – magyarázta Bogavac.

Konstantin Plužarević, a Fruška gora Nemzeti Park igazgatóhelyettese elmondta a Magyar Szónak, hogy a nemzeti park dolgozói folyamatosan dolgoznak az erdő ritkításán, szintúgy a facsemeték gondozásán és nevelésén is.

– Törvény határozza meg, mennyi fát és hol vághatunk ki, mi mindent a tervek szerint hajtunk végre. Több fázisa van az erdőritkításnak, de a végső fázisban sem történhet favágás 5 hektárnál nagyobb egybefüggő területen. Fontos megjegyezni, hogy csak olyan részeken engedélyezett a nagyobb fák kivágása, ahol már megfelelő mértékben kifejlődtek a facsemeték.

Hol végeznek faültetést?

– A Fruška gora Nemzeti Park nem foglalkozik nagyobb méretű faültetéssel, mert mi természetes erdősítést végzünk. A természetes erdősítés abból áll, hogy megvárjuk, míg az őshonos fák magjaiból fák nőnek, és ezeket a facsemetéket vigyázzuk, neveljük, és ha felneveltük őket, csak akkor vágjuk ki a kiöregedett fákat. Fákat csak azokon a részeken ültetünk, ahol nem sikerül magból fát nevelni, de ez főként a Duna melletti partszakaszra vonatkozik, ugyanis ezekről a területekről is mi gondoskodunk, annak ellenére, hogy nem tartoznak a nemzeti parkhoz. A nemzeti park területén azonban nagyon nehéz faültetést végezni, mert a hegyek területe nagyrészt meredek.

Miből van több: kivágott fából, vagy facsemetéből?

– Egy valamit nagyon fontos hangsúlyozni: a szabályok szerint nem vágható ki egyetlen erdőrész sem abban az esetben, ha nem fejlődtek ki természetes úton facsemeték. Tehát soha sem lesz több kivágott fa, mint facsemete.

Mi a helyzet az illegális favágással?

– Nekünk a közvállalatban az a dolgunk, hogy ezt meggátoljuk. Azt is tudni kell, hogy a nemzeti park 8 község mellett húzódik el, ahol 44 helyi közösség működik. Most képzelje el, mekkora terület ez. Ha csak minden helyi közösségben 1 gondot hozok fel, akkor sem egyszerű feladat a rendfenntartás. És most nem csupán a favágásról beszélek, hanem az illegális vadászatról, illegális halászatról is. Azt azért büszkén elmondhatom, hogy évről évre csökken az illegális favágás mennyisége, őreink folyamatosan ügyelnek, de óriási területről van szó. Az illegális favágás főként azokra a hónapokra jellemző, amikor kezd hűvösebbre válni az idő, és eljön a tüzifa bekészítésének az időszaka, tehát szeptember-október. Megtörténik sajnos, hogy egyesek fát vágnak a nemzeti park területén, olyan személyek is vannak, akik nem saját maguknak vágják, hanem kereskednek vele. A törvény szerint, ha valaki több mint egy köbméter fát vág illegálisan, akkor az bűncselekménynek számít, ha ennél kevesebbet, akkor szabálysértésről van szó. Az is előfordult már, hogy ahol a nemzeti park erdőritkítást végez, az összerakott farönköket ellopják.

Van-e elég erdész, őr, és milyen a felhatalmazásuk?

– Most már vannak elegen. Ha azon kapnak valakit, hogy vágja a fát, akkor jogukban áll elkobozni a kivágott fát, és kötelesek kihívni az Erdészeti Felügyelőséget, majd jegyzőkönyv készül az esetről.

Persze, ha a garázdálkodók nem hajlandók engedelmeskedni, akkor kihívják a rendőrséget is. Aztán a végén rájönnek, hogy nem volt érdemes fát lopni, mert a büntetés háromszorosa annak az összegnek, mintha legálisan fát vásároltak volna. Az őreink azonban meglehetősen jól „feltérképezték” a helyzetet, nagyjából tudják, hogy a környék falvaiból ki próbálkozik a favágással, és gyakran megelőzik a bajt.

Azt mondják, hogy a Fruška gora erdei kiöregedtek. Ez mit jelent?

– Arról van szó, hogy már 30–40 évvel ezelőtt fel kellett volna fiatalítani. A nemzeti park azonban folyamatosan nyomás alatt áll, mert a nyilvánosságban folyamatos félelem van jelen ezzel kapcsolatban, félnek, hogy több fát vágunk majd ki, mint amennyire szükség lenne. Ez azt eredményezte, hogy az erdő egyes részein valóban kiöregedtek a fák, kevesebb minőséges magot adnak, amiből kevesebb facsemete nő. Ez azt jelenti, hogy a fiatalítás folyamata még jobban elhúzódik. Amikor megalakítottuk a Fruška gora Nemzeti Parkot, akkor 2,5 millió köbméternyi fával rendelkeztünk, ma pedig 6,5 milliónál tartunk, tehát nőtt az erdővel borított terület. Ha visszatekintünk a múltra, akkor azt látjuk, hogy a XVII. századig meglehetősen rendezetlen volt az erdő területe, de nem csak itt, hanem Európa többi részén is. Csak ezek után kezdtek komolyabb figyelmet fordítani az erdősítésre. Azután volt sajnos két világháború is, és csak az ezt követő 60-as években kezdtek újra odafigyelni nálunk az erdőkre.

Milyen terveik vannak a Fruška gora Nemzeti Park állományának a megőrzésére?

– Először is, a nemzeti park terve tipológiai felméréseken alapszik. Ez azt jelenti, hogy például megállapítottuk, milyen a föld minősége az egész nemzeti park területén. Ennek alapján felméréseket készítettünk, milyen fáknak felel meg ez a környezet. Tehát főként azoknak a fáknak a magját hagyjuk fejlődni, és azokat a facsemetéket neveljük, amelyek őshonosak, és megfelel nekik a föld minősége is. A Fruška gorán elég sok hársfa él, amely sokkal agresszívabb faj, mint mondjuk a tölgy. Nekünk az a célunk, hogy a tölgyerdőt is megőrizzük, mert sokkal tovább él, de ez nem könnyű feladat. Meg kell jegyezzem, hogy a tölgy csak legfeljebb minden két-három évben ad olyan minőségű makkot, amely kihajt és fa nő belőle. Nekünk ekkor el kell készítenünk a terepet, a felesleges, túlzott árnyékot adó idősebb fákat el távolítani. Sokszor vádolnak bennünket azért, hogy egészséges fákat is kivágunk. Persze, hogy kivágjuk őket, mert különben nem tudjuk elvégezni a fiatalítást, hiszen túl nagy árnyékot adnak, árnyékban pedig nem nőnek megfelelően a facsemeték. Természetesen, csak akkor vágjuk ki a nagyobb fákat, amikor már  megfelelően kifejlődtek a facsemeték.

Léteznek az erdőben persze olyan részek is, amelyek elsőfokú védelem alatt állnak, ezekben a rezervátumokban tilos mindenféle favágás, aktivitás, az erdészek csupán követik az erdő fejlődését. A nemzeti park 3 százaléka áll elsőfokú védelem alatt. De nem csupán a fák miatt állhat elsőfokú védelem alatt egy terület, hanem természetesen az élővilág sajátossága miatt is. Meg kell jegyeznem, hogy ezeken a helyeken jelentősen csökkent a fák száma. Harminc évvel ezelőtt 700–800 köbméter fa volt hektáronként a védett területeken, mára ez 350 köbméterre csökkent. Ez történne az összes Fruška gorai erdővel abban az esetben, ha nem folytatnánk faritkítást, erdei gazdálkodást, és megbomlana az ökoszisztéma.

Milyen gondokba ütköznek az erdő fiatalítása során?

– Meglehetősen összetett folyamatról van szó. Például gyakran előfordul, hogy szépen fejlődnek a kis tölgyfák, erre ide hozzák legeltetni a birkákat, és letarolják az egész területet. Most el lehet képzelni, mennyi idő kell megint ahhoz, hogy újra magról kinőjenek a kis tölgyek…

Az erdőt felosztottuk gazdaegységekre, ezeket osztályokra, majd részlegekre. Az erdészmérnök minden 10 évben meglátogat minden részleget, felméri a helyzetet és tervet készít erre a területre.

Milyen hatással van a klíma változása a Fruška gorára?

– Megpróbáljuk felkészíteni a növényállományt az egyre extrémebb időjárási viszonyokra. A nagy hőségekben az erdő felső részében, tehát a koronák körül gyakran 50 fokot mérünk. Ez olyan magas hőmérséklet, hogy a sejtek meghalnak, a növény pedig kiszárad. A peremterületek a legveszélyeztetettebbek, és itt gyakran kiszáradnak a fák a hőség miatt. Az itteni növények nem szoktak hozzá az óriási hőségekhez, az biztos, hogy egy idő után alkalmazkodnak, de ez nem megy egyik napról a másikra. A tengermelléken például olyan fajta tölgyfa él, amelynek levelei vastagabbak, ellenállóbbak a nagy melegre, nálunk azonban az itt élő őshonos tölgy nem tűri jól az extrém hőmérsékletet. Egyelőre azonban nincs komolyabb kihatással az időjárás változása a Fruška gorai erdőkre.

Danko Cupaka, a Fruška gora Nemzeti Park közvállalat belcsényi kirendeltségének a vezetője elvitt bennünket egy kis körútra, hogy magunk is lássuk miről van szó. Útközben valóban láttunk farönköket az út mellett, de amikor megálltunk és közelebbről szemügyre vettük őket, akkor látszott, hogy a közeli pravoszláv egyház pecsétje van rajtuk. Danko elmagyarázta, hogy az egyház rengeteg ingatlant kapott vissza az államtól az utóbbi időben, és ezeken a területeken ők gazdálkodnak, de természetesen az alapvető szabályokat nekik is tiszteletben kell tartaniuk.

Később megálltunk az Andrevlje és Testera közelében elterülő Hajdučki breg elnevezésű területen, ahol az utóbbi időben erdőfiatalítást végeztek az itt növő tölgyfák és bükkfák között. Ezen a területen 2017-ben elvégezték a faritkítást, majd kiirtották a bozótot és a szedret, hogy a fiatal fák fényt kapjanak és fejlődhessenek. Tavaly a természetes szaporulat mellé mesterségesen is ültettek kocsányos tölgyfacsemetéket. Az erdőből visszamenet Danko elmagyarázta, hogy ők nem tehetnek mást, csak amit a köztársasági és a tartományi illetékes szervek előírnak és meghatároznak. Ha nagyobb intenzitású favágásra kerül sor, arra csakis az illetékes szervek döntése alapján kerülhet sor, de azt is tudni kell, hogy a kivágott fákból jelentős haszonra tesz szert az állam.

Nyitókép: Ezen a területen elvégezték az erdőritkítást, hogy fényhez jussanak a facsemeték (Dávid Csilla felvétele)