2025. június 22., vasárnap

A klímaváltozás a nyári hőmérsékleteket is befolyásolja

Vajon az idén is forró nyár vár ránk?

A nyár hivatalosan ma kezdődik, de a hőmérők alapján már két hete (1) megérkezett. Méghozzá nem is akármilyen nyár – a tikkasztó hőségek nyara. A 35 °C fölötti hőmérséklet egyre inkább mindennapjaink részévé válik, az előrejelzések szerint pedig augusztus végéig akár 65 trópusi nappal is számolhatunk (2).

A klímaváltozás már nem egy elvont hírtéma. Olyan valóság, amelyet mindannyian a saját bőrünkön érzünk. Bár gyakran reménykedünk abban, hogy egy-egy zápor vagy néhány hűvösebb nap segít átvészelni a kánikulát, az idén két hónap megállás nélküli forróságra kell felkészülnünk.

Az éghajlat gyorsan változik. Szakértők szerint (3) Szerbia az átlagos globális ütemnél is gyorsabban melegszik. Bár bizonyos tényezőkre – például a légi forgalom intenzitására – nincs közvetlen befolyásunk, a mindennapjainkban mégis vannak olyan dolgok, amelyeken, ha mindannyian odafigyelünk, sokat változtathatunk.

Mit tehetünk mi?

A változtatásoknak nem kell drasztikusaknak lenniük – a kis szokások is nagy hatást fejthetnek ki.

Kezdjük az otthonunkban. A légkondicionáló felelősségteljesebb használata, például ha csupán egy fokkal magasabb hőmérsékletre állítjuk, jelentősen csökkentheti az energiafogyasztást, és enyhítheti az elektromos hálózatra nehezedő nyári terhelést.

Közlekedjünk fenntarthatóan! Az autó helyett használjunk biciklit, tömegközlekedést, vagy gyalogoljunk – így csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat.

Ne pazaroljunk ételt! Minden egyes falat, amely a szemétben végzi, hozzájárul a hulladéklerakókban keletkező metánkibocsátáshoz – ez az egyik legerősebb üvegházhatású gáz. Az ételeink megtervezésével és tudatosabb vásárlással nemcsak pénzt takarítunk meg, hanem a bolygónkat is óvjuk.

Gondoljuk újra az étrendünket! Ha több növényi alapú fehérjét iktatunk be a táplálkozásunkba, azzal hozzájárulunk a környezet védelméhez – hiszen a hús előállítása jóval nagyobb mértékben terheli meg a klímát és a természeti erőforrásokat.

Mit tehetnek a nagyvállalatok?

A felsorolt változások az egyének szintjén történnek, de a nagyvállalatoknak és szervezeteknek is megvan a felelősségük és lehetőségük arra, hogy hozzájáruljanak a változáshoz. Jó példa erre Szerbiában a Lidl, amely konkrét intézkedéseket vezet be a környezetvédelem és a klímaváltozás hatásainak enyhítésére. Ezek közé tartoznak:

    • Természetes hűtőközegek használata, amelyek csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását
    • Energiahatékony építés és alacsony károsanyag-kibocsátású anyagok alkalmazása
    • Felelős hulladékgazdálkodás – a Lidl a hulladék 93%-át környezetbarát módon kezeli, például újrahasznosítással, biogáz-előállítással, komposztálással és újrafelhasználással
    • Minden Lidl üzlet teljes mértékben megújuló energiaforrásokból származó villamos energiával működik
    • A műanyaghasználat folyamatos csökkentése és az újrahasznosított anyagok arányának növelése a csomagolásban – például a Saguaro márkájú ásványvíz csomagolásában évente kb. 275 tonnával kevesebb műanyagot használnak fel
    • A vállalat elkötelezte magát az SBTi Net Zero stratégia mellett, melynek célja, hogy 2050-re több mint 90%-kal csökkentse a kibocsátásokat

Együtt a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás elleni küzdelem nem a jövő problémája – már most zajlik, hiszen a hőmérséklet emelkedésével egyre kevesebb időnk marad a cselekvésre. Éppen ezért fontos, hogy mindenki felismerje saját szerepét – legyen szó mindennapi apró lépésekről vagy nagy horderejű vállalati döntésekről.

A Lidl példája megmutatja, hogy a környezettudatos és rendszerszintű megközelítés nemcsak megvalósítható, hanem sikeres is lehet. Ha az egyéni tudatosság és a vállalati felelősség találkozik, valódi változást érhetünk el – és közelebb kerülhetünk egy fenntarthatóbb jövőhöz.

A Lidlről

A Lidl, a német Schwarz csoport tagjaként, Németország és Európa egyik vezető élelmiszer-kiskereskedelmi lánca. Világszerte 32 országban van jelen, mintegy 14.200 üzlettel, több mint 220 logisztikai központtal és raktárral, valamint körülbelül 595.000 alkalmazottal. A Schwarz csoport 2024-es pénzügyi évében 175,4 milliárd eurós forgalmat ért el – egyedülálló ökoszisztémája lehetővé teszi, hogy lefedje az értéklánc teljes körét: a termeléstől és kiskereskedelemtől kezdve a hulladékkezelésen át a digitalizációig. A mindennapi tevékenységek során a cég felelősséget vállal az emberekért, a társadalomért és a bolygóért. A Lidl számára a fenntarthatóság azt jelenti, hogy nap mint nap teljesíti a minőség iránti ígéretét. A teljesítmény, a tisztelet, a bizalom, a földhözragadtság és az összetartozás azok az értékek, amelyek a vállalati kultúra szívét jelentik, alakítják a napi működést, és alapját képezik a sikernek.

A Lidl Szerbiában 2018 októberében nyitotta meg első üzleteit, és jelenleg 78 boltja van 45 városban az ország egész területén. Hosszú távú terveinek célja, hogy a szerbiai vásárlóknak egyedülálló vásárlási élményt és a világban is ismert legjobb ár-érték arányt kínálja. A Top Employers Institute által végzett tanúsítás alapján a Lidl immár ötödik éve viseli a Top Employer Serbia és nyolcadik éve a Top Employer Europe címet. Emellett, független kutatások szerint, a vásárlók a Lidlt választották Az év boltjának, a Kiválasztott termék szervezet pecsétje alapján, továbbá a Legjobb Szerbiában kampány reprezentatív mintája alapján a Lidl A vásárlók kedvence címet is elnyerte.

(1) https://www.accuweather.com/sr/rs/belgrade/298198/june-weather/298198

(2) https://klima101.rs/prognoza-leto-2025-toplotni-talas-jun/?target=_blank 

(3) https://balkangreenenergynews.com/countdown-to-cop28-temperature-growth-in-serbia-is-60-above-global-average/?utm_source=chatgpt.com

(4) https://sciencebasedtargets.org/target-dashboard
 

Magyar ember Magyar Szót érdemel