A Habsburg-dinasztiának létezik egy úgynevezett magyar ága, amelynek tagjai bár Habsburgnak születtek, magyarként éltek és Magyarország fejlődéséért tevékenykedtek. Ennek az ágnak az alapítója József nádor volt, I. Ferenc osztrák császár és magyar király öccse, aki 1795-től egészen 1847-ben bekövetkezett haláláig volt Magyarország nádora. Ezért ezt az ágat a magyar mellett nádori ágnak is nevezik. Nem mellesleg József nádor a reformkor alatt sokat tett Magyarország gazdasági és kulturális felemelkedéséért. Ezért József nádort „a legmagyarabb Habsburg” néven emlegetik.
József nádor utódai hozzá hasonlóan Magyarország fejlődéséért munkálkodtak. Egyik fia, József Károly főherceg például azzal szerzett elévülhetetlen érdemeket, hogy a kiegyezés után megszervezte a Magyar Királyi Honvédséget, amely testületnek haláláig főparancsnoka volt. Jelentős részt vállalt a magyar tűzoltóság megszervezésében is. Emellett a főherceg kiemelkedő botanikus is volt, többek között nagy szenvedéllyel gondozta apja arborétumát Alcsúton, üdülőhellyé építette ki a Margit-szigetet és számos növényritkasággal ültette be, továbbá botanikai kutatásait tanulmányokban publikálta. Érdemes azt is megemlíteni, hogy József Károly elsőként tett konkrét lépéseket a magyarországi cigányság letelepedéséért és munkavállalásuk biztosításáért. Ő írta az első cigány–magyar szótárt és az első cigány nyelvtannal foglalkozó szakkönyvet.
József Károly 1905. június 13-án, hetvenkét évesen hunyt el Fiuméban. Halálát a magyarság mély szomorúsággal fogadta. Így volt ez Szabadkán is. Városunk közvéleményét a főherceg haláláról a Bácsmegyei Napló június 14-ei száma tájékoztatta, amelyben József Károlyt „a legmagyarabb főhercegnek” nevezték. Ebben külön kiemelték, hogy József Károly többször is járt Szabadkán:
„Nagy jóakarója volt a megboldogult főherceg Szabadkának. Nagyon sokszor hangoztatta, hogy kiválóan ragaszkodik Szabadkához. És ahányszor itt időzött, ezt a szeretetét ki is mutatta.
Egy ízben meglátogatta Palicsot. Szabadkáról kocsin ment ki Palicsra. Vojnich Simon kettős fogata vitte. Palicson, ahol aznap diák majális volt, Szigeti József nyug. tanácsos várta, a hivatalnokok és a diáksereg élén. Vojnich Simon kocsisa Polyákovich József volt” – írták a szabadkai napilapban, majd alább hozzátették:
„Többször meglátogatta Milassin Jásó bácsi szegedi-uti kertjét, mely hires volt rózsáiról, melyekre a megboldogolt több ízben fejezte ki bámulatát.
Lichtneckert Andrásról is szeretettel beszélt mindig. Aligha volt Magyarországon vendéglős, akiről egy királyi herceg annyi elismeréssel emlékezett volna meg, mint róla. – A spritzerét, a darás- és turósgaluskáját mindig emlegette.
Szabadkán az önkéntes tűzoltóság őrzi tiszteletteljesen egy táviratát, melyet Wenczel Lajos keretbe foglaltatott.”
A Bácsmegyei Napló csütörtöki, június 15-ei számában a főherceg emlékére megtartott gyászszertartásokról olvashatunk:
„Városunk társadalmának minden rétegében mély és fájdalmas hatást tett a gyászhir. Ma már az összes hivatalokra, középületekre kitűzték a gyászlobogót. A város tanácsa ma délután rendkívüli ülést tartott, melyből a következő részvéttáviratot intézték a megdicsőült kir. herczeg özvegyéhez:
Klotild főhercegasszony / Fiume.
Szabadka sz kir. város közönsége mélységes fájdalmát és igaz részvétét fejezi ki azon lesújtó veszteség fölött, mely József főherceg őfenségének, a magyar nép rajongással szeretett jóságos atyjának elhunytával a fenséges családot és a magyar nemzetet érte.
Biró, polgármester.
A törvényhatóság szombaton délelőtt a nagy gyász alkalmából rendkívüli közgyűlésen fog részvétének külső kifejezést adni. A közgyűlésből a törvényhatósági bizottság a szt. Teréz templomba vonul, hol impozáns gyászszertartás lesz az elhunyt lelki üdvéért. A hatóság ezúton
is felhívja a város polgárságát, hogy a gyász jeléül a magánépületekre lehetőleg már most, de különösen a szombati gyászünnepély alkalmára a fekete zászlók kitüzessenek.
A vasárnapi temetésen Szabadka város közönségét küldöttség fogja képviselni és koszorút helyez a nagy halott ravatalára.”
A főherceg temetésén Szabadkát Bezerédy István főispán és Biró Károly polgármester képviselték, akik a város koszorúját helyezték a ravatalra. Az önkéntes tűzoltóságot Venczel Lajos parancsnok, Birkás Lajos, Balázs Piri Kálmán, Szabados Béla és Vojnich Andor parancsnokok képviselték. József Károly főherceget a Budavári Palotában, a Nádori kriptában helyezték örök nyugalomra.
Nyitókép: József Károly főherceg egy 1890-es fényképen / wikipedia.org
