Szerbia belpolitikai helyzetét taglalja a brit The Economist hetilap legújabb száma. Elemzők arra mutatnak rá, hogy Aleksandar Vučić államfő hatalmát, aki 2012-től része az államvezetésnek, az eltökéltségükben hónapok óta rendíthetetlen egyetemi hallgatóknak sikerült megrengetniük.
„A tanév végéhez közeledve az egyetemi hallgatóknak dönteniük kell, hogy idén diplomáznak, vagy végigviszik az Aleksandar Vučić megbuktatására irányuló törekvéseiket. A télen kezdődött tüntetések nem akartak elcsendesedni, és az elnökkel szembeni ellenállás eszközévé váltak. Bár eddig nem sikerült őt megbuktatniuk, de az elnöknek sem sikerült elfojtania a tüntetéseket” – fogalmaz a hetilap, amely rámutat arra is: bár Vučić a kormányfő lemondásával is megpróbálta lecsillapítani a kedélyeket, ez sem történt meg.
A The Economist emlékeztet arra, hogy az egyetemistatüntetések azután kezdődtek, miután az újvidéki vasútállomás betonárnyékolójának leomlása során 16 személy életét vesztette. Miután az adott vasútállomás épületét a tragédiát megelőzően újították fel, felmerült a korrupció gyanúja.
A lap kitér arra is, hogy a hallgatók visszautasítják az egyébként gyenge ellenzékkel való együttműködést, ugyanis indoklásuk szerint az igazságszolgáltatás és jobb államvezetés mellett szállnak síkra. Követelik az előrehozott parlamenti választások kiírását.
A The Economist emlékezteti az olvasókat arra, hogy Aleksandar Vučić befolyásos politikai figurának számított Slobodan Milošević idején is, 2012 óta pedig a politikájával átvészelt több tüntetést is, többek között a lítiumkitermelés elleni tömeges tüntetéseket is. Rámutatnak, ezt a lítiumkitermelést az Európai Bizottság ebben a hónapban az Európai Unió számára stratégiai jelentőségű projektek listájára helyezte. „Szerbia, uniós tagjelölt országként, Vučić hatalma idején sikeresen tart fenn baráti kapcsolatot Oroszországgal, miközben Ukrajnát fegyverrel látja el” – fogalmaz a hetilap, majd arra is rámutat, hogy a hatalmon levő Szerb Haladó Párt munkahelyeket kínál a szavazatokért, ugyanakkor ellenőrzése alatt tartja a nagyobb médiaházakat.
Kiemeli azt is, hogy Vučić azzal vádolja az egyetemi hallgatókat, hogy tüntetésüket külföldről finanszírozzák, illetve folyamatosan államcsínykísérletet emleget. „A liberális civil szervezetek támadások célpontjai, mert külföldi pénzforrásokból kapnak eszközöket. Az elmúlt tíz évben az EU 64 millió euróval járult hozzá a civil szervezetek kezdeményezéseihez. Ám ez csupán egy apró része annak, amit az EU fordított Szerbia korszerűsítésére” – hangsúlyozta a The Economist.
Az egyetemek nehéz helyzetét is megemlíti a lap, azt hogy az egyetemi tanárok a havi bérük csupán 12,5 százalékát kapják meg, és ezt az államvezetés azzal indokolja, hogy a tanárok a blokád idején nem tartanak órákat. Ugyanakkor kitér a kormány és az egyetemek, valamint az egyetem és a hallgatók közötti tárgyalásokra is, amelyeknek az a célja, hogy a hallgatók, a több hónapos blokád ellenére, ne veszítsenek évet.
