2024. április 19., péntek
asztalitenisz

Bajnoki cím a C. zvezdának, pofon a sportágnak

Habár az alapszakasz során második helyen végzett, a végső sikerre mégis legesélyesebb Crvena zvezda (Aleksandar Karakašević, Marko Jevtović, Boris Mihailović, Miroslav Jelača, edző: Slobodan Tasković) győzelmével ért véget a szerbiai férfi-Szuperliga 2015/2016-os idénye. A belgrádi piros-fehérek a döntő harmadik mérkőzésén Nagybecskereken 4:3-ra nyertek a Banat (Ilija Majstorović, Vladimir Radonjić, Nagy Némedi Valentin, Nikola Strugarević, edző: Žarko Zakić) ellen, s ezzel megvédték tavalyi első helyüket. A nagybecskerekiek remekül kezdtek, hiszen Majstorović játszmaveszteség nélkül nyert Jevtović ellen, így már ekkor tudni lehetett, hogy a belgrádiak csakis az utolsó mérkőzésen, a párosok küzdelme során szerezhetik meg a bajnoki címet, mivel Mihailović játékereje valamennyi nagybecskereki asztaliteniszezőétől elmarad. A Banat a hatodik mérkőzésen került közel a bajnoki címhez, amikor 2:2-es eredménynél Jevtović és Nagy Némedi csatája az ötödik játszmában dőlt el a belgrádi játékos javára. Mivel Radonjić ezután magabiztosan nyert Mihailović ellen, így a bajnoki címről a hetedik mérkőzés döntött, amelyet a Karakašević/Jevtović kettős 3:0-ra nyert meg.

A C. zvezda azért számított a bajnokság fő esélyesének, mert a válogatott két oszlopos tagját, Karakaševićet és Jevtovićot is a soraiban tudhatta az idény során, de többször is megtörtént az alapszakaszban, hogy vagy csak egyikük, vagy egyikük sem állt asztalhoz, így a C. zvezda végül négy vereséggel zárta a bajnokság első részét. Mivel a döntő második mérkőzésén Karakaševićnek spanyolországi klubkötelezettségeinek kellett eleget tennie, így a belgrádi találkozón a C. zvezda a fiatal Mihailović mellé két hetvenéves játékost állított asztalhoz, akik a három mérkőzésükből kettőt fel is adtak. Ez a mérkőzés 29 perc alatt ért véget: arra, hogy a döntőnek bármelyik mérkőzése kevesebb mint fél órán át tartson, nem volt még példa a szerbiai asztaliteniszben. Ebben azonban semmi szabálytalan nincs, a C. zvezda nem szegte meg a szabályokat, azokat betartva lett országos bajnok. Korábban felmerült az a kérdés, hogy Karakašević а spanyol és a szerb bajnokság mellett a bolgárban is jogosan játszhatott-e, vagy emiatt ki kellett volna zárni a C. zvezdát a bajnokságból. A belgrádi válasz erre az volt, hogy a válogatott játékosnak – aki az egyetlen szerbiai asztaliteniszező, aki ott lesz a riói olimpián – az anyaegyesülete a spanyol klub, amely úgy döntött, hogy szerepelhet Szerbiában és Bulgáriában is. A kérdést a szabadkai Spartacus feszegette, amely a C. zvezda csapat-összeállítása miatt csúszott le a rájátszásról, ugyanis a belgrádiak a Požarevac ellen a második felállással álltak asztalhoz, így a Spartacusnak már nem maradt esélye a playoffba kerülésre. A kizárással a szövetség végrehajtó bizottságának is kellett volna foglalkoznia, de mivel az elsőfokú bizottság ezt elutasította, ott napirendre sem tűzték. Mindent összegezve, a férfi-Szuperligában érvényesült a papírforma, a szabályzatban található kiskapuk miatt azonban a szerbiai asztalitenisz egy méretes pofont adott saját magának, mert több laikusban is bizonyára felmerül a kérdés: mennyire komoly sportág az, ahol a döntő egyik mérkőzését az egyik csapat 29 perc alatt veszíti el, előtte és utána pedig nyer egyet-egyet, és országos bajnok lesz…