A világpiacon szinte zuhanásszerűen csökken a nyersolaj ára, s ennek megfelelően a legtöbb országban olcsóbban tankolhatnak az autósok. Nem úgy Szerbiában. Újévkor ugyanis adva volt minden feltétel ahhoz, hogy az ólommentes benzinért és a dízel üzemanyagért egy eurónál kevesebbet fizethessünk, de az ország vezetése idejében „kapcsolt”, s tett róla, hogy ez ne következzen be. Egyetlen tollvonással ugyanis literenként 4,80 dinárral megemelte a jövedéki adót, s ezzel tulajdonképpen semlegesítette a nemzetközi árcsökkenés hazai hatását.
Mindkét fajta folyékony üzemanyag tehát átlag nagyjából 130 dinárba kerül, s akár boldogok is lehetnénk, hiszen a korábbi években az új év rendszerint új, magasabb árat hozott. Most minden maradt a régiben, csupán a kiskereskedelmi ár belső összetevői változtak némileg.
Az említett 130 dinárból ugyanis a benzin esetében az állam 76,76, az eurodízelnél pedig 78,41 dinárt megtart magának. A fennmaradó összegből pedig az előállítók, a nagy- és a kiskereskedők gazdálkodjanak, ahogy tudnak.
Való igaz, hogy június óta 14,60 dinárral csökkent a benzin ára, a dízelért pedig 18,30 dinárral kell kevesebbet fizetni. Ezt megelőzően azonban a nyersolajért hordónként (158,98 liter) nem 30, hanem jóval több dollárt fizettek a finomítók. Egyelőre a szakemberek sem értik, hogy mi okozza ezt az árzuhanást, de tény, hogy különösen a fejlett országok igyekeznek más energiaforrások felé fordulni, vagyis érezhetően csökken a kereslet. Arról nem is szólva, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet az uralma alatt álló kutakból kiszivattyúzott nyersolajat, természetesen a feketepiacon, potom áron adja, s ez is némi konkurenciát jelent.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Görögországban és Albániában drágább az üzemanyag, mint Szerbiában, Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában viszont lényegesen olcsóbb, s a határ menti községek lakói oda járnak tankolni. A jövedéki adó növelésével kapcsolatos öngólt tulajdonképpen ez jelenti, mivel Nyugat- és Dél-Szerbiában szinte elnéptelenedtek a töltőállomások, mert aki csak teheti, a szomszédos országban tankol. Ennélfogva arrafelé a megemelt jövedéki adó ellenére is jóformán alig keres valamit az állam. Arról nem is szólva, hogy az említett térségben a kutasok előbb-utóbb tönkremennek, s munkahelyek tucatjai fognak megszűnni.
Pedig az illetékes minisztériumban igazán kiszámolhatták volna, hogy mi a kifizetődőbb, hiszen tavaly, december kivételével, öt százalékkal növekedett az üzemanyag-fogyasztás, lévén hogy ebben az időszakban csökkent a benzin és a dízel ára.
Az át nem gondolt gazdasági intézkedések közül nem ez az egyetlen, amely visszafelé sül el.
