Látványos áttörést ugyan nem hozott az Európai Unió és Afrika negyedik csúcstalálkozója, de a hetven ország vezetőinek, illetve képviselőinek részvételével megtartott rendezvényen kiemelt figyelmet kaptak a közös gazdaságfejlesztési programok, a segélyprogramok, a biztonsági kérdések, a klímaváltozás, s a(z illegális) migráció. Az EU jelezte, hogy a jövőben – a segélyezés helyett – szívesebben részesítené előnyben a munkahelyteremtő beruházásokat Afrikában. Angela Merkel német kancellár pedig azt üzente, hogy Berlin és Párizs az eddiginél sokkal hatékonyabb afrikai szerepvállalásra fogja ösztökélni az uniót.
Egy szabadkereskedelmi övezet kialakításáról szintén egyeztettek a résztvevők a tegnap Brüsszelben befejeződött kétnapos találkozójukon, amelyet Robert Mugabe, zimbabwei, és Jacob Zuma, dél-afrikai elnök bojkottált. Az egyik nemzetközi bíróság által népirtással vádolt Omar al-Bashir szudáni elnök szintén távol maradt.
Az állam- és kormányfők külön foglalkoztak a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult súlyos válsággal, amelynek mielőbbi megoldását a csúcstalálkozó díszvendégeként Ban Ki Mun is sürgette. Az ENSZ-főtitkár Brüsszelben kijelentette: a nemzetközi közösségnek mielőbb lépnie kell, mert a Közép-afrikai Köztársaságban a lakosság súlyos atrocitásoknak van kitéve. Azt is hangsúlyozta, hogy meg kell akadályozni az ottani társadalom szétszakadását.
A probléma súlyosságát jelzi, hogy az EU–Afrika csúcs előtt több vezető politikus külön egyeztetett Közép-Afrika ügyében. José Manuel Barroso, az EU kormányának tartott Európai Bizottság elnöke közölte: Brüsszel százmillió eurót fordítana a közép-afrikai ország élelmiszer-ellátására, egészségügyi- és oktatási rendszerének fejlesztésére, valamint a választások előkészítésére.
Közvetlenül a brüsszeli EU–Afrika csúcs kezdete előtt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága arról számolt be, hogy csaknem 19 000 muszlim kimenekítésére készül a Közép-afrikai Köztársaságnak azokról a vidékeiről, ahol keresztény milíciák fenyegetik őket. Ezek közé az életveszélyes területek közé tartozik a főváros, Bangui északi negyede is. A muszlimok egy részét a nyugodtabb régiókba telepítenék át, a többieket külföldre utaztatnák.
Az országban jelenleg 1600 francia békefenntartó és az Afrikai Unió közel hatezer katonája védi a muszlim lakosságot. Az EU ezer katonát és rendőrt küld az országba, az ENSZ korábbi jóváhagyásával. Az EUFOR RCA előőrse kedden érkezett a helyszínre, a kontingens többi tagja május végéig foglalja el állomáshelyét. Banguiban, s az ottani repülőtéren teljesítenek majd szolgálatot, a tervek szerint fél évig.
A véres zűrzavar már egy éve tart a 4,6 millió lakosú koldusszegény országban, amely egykor francia gyarmat volt. Az erőszak tavaly március óta harapozódott el, miután a Michel Djotodia vezette Séléka iszlamista lázadó katonai szervezet megbuktatta Francois Bozizé keresztény elnököt. Az államcsínyt végrehajtó Séléka katonái a keresztény vallású, védtelen polgári lakosságra is rátámadtak, raboltak, fosztogattak, gyilkoltak. A többségi keresztény lakosság szintén fegyveres csapatokat szervezett, és szembeszállt a garázdálkodó iszlamistákkal, akiknek vezetője elnökké kiáltotta ki magát. Az iszlamista Djotodia – nemzetközi nyomásra – az év elején külföldre menekült. Helyét januárban (ideiglenes államfőként) Bangui korábbi polgármester asszonya, Catherine Samba-Panza vette át.
A muszlim és a keresztény fegyveresek közötti öldöklésben ezrek haltak meg, csaknem egymillió embernek pedig el kellett menekülnie. Az utóbbi napokban ismét kiújult az erőszak.
A külföldi hatalmak már korábban eltökélték, hogy ENSZ-beleegyezéssel békét teremtenek az országban. A felekezeti összecsapások ugyanis polgárháborúval, anarchiával és népirtással fenyegetnek, amit az ENSZ külföldi katonákkal akadályozna meg. A világszervezet tavaly decemberben javasolta francia és afrikai katonák helyszínre vezénylését. Az EU pedig januárban döntött arról, hogy békefenntartókat küld a Közép-afrikai Köztársaságba.
