A nyugdíjalap latolgatja annak lehetőségét, hogy az állam tegye lehetővé azoknak a nyugdíjba vonulását is, akiknek munkaadói nem fizették a teljes szolgálati időre a járulékokat. Ezzel kapcsolatosan a Munkaügyi Minisztérium, csak abban az esetben tudná támogatni az elképzelést, ha az ügyben teljes lesz a társadalmi konszenzus a nyugdíjtörvény módosítására, adta hírül a Blic napilap. Ugyanakkor a szakszervezetek úgy ítélték meg, hogy sakk-matt helyzetbe kerültek, mivel olyan kezdeményezést lennének kénytelenek támogatni, amely csak a foglalkoztatottak egy részének gondjait oldja meg, mégpedig úgy, hogy kisebb lenne a nyugdíjuk, mint amennyire rádolgoztak.
Valójában arról van szó, hogy keresik a megoldást arra vonatkozóan, hogy azoknak a foglalkoztatottaknak, akiknek a munkakönyvükbe beírt évekre nem fizette munkaadójuk a teljes nyugdíj-járulékot, meghatározott feltételekkel elismerjék nyugdíjjogosultságot. Ez azokra vonatkozna, akik rendelkeznek 40 (nők 35) szolgálati évvel, de munkaadójuk, például csak 35 évre fizette a járulékot. Ezek a jelenlegi előírások szerint csak akkor vonulhatnak nyugdíjba, ha életéveik szerint nyugdíj jogosultá válnak, azaz betöltik 65 (nők 60) életévüket. Számukra a munkakönyvbe bejegyzett évek alapján a nyugdíjalap meghozná a nyugdíjaztatásról szóló ideiglenes végzést, az ellátmányt pedig a járulékokkal lefedett szolgálati évek függvényében határozná meg. Ezt követően az Alap értesítené az adóhatóságot, hogy tegyen lépéseket a munkaadónál a hiányzó járulék befizetésére. Amint ez megtörténik az illető megkapja a teljes ellátmányát.
Ilyenformán teljesülhetne a nyugdíjbiztosítás azon alapelve, mely szerint a nyugdíjat a járulékokkal lefedett szolgálati évek után fizetnék. Ugyanakkor jelentősen meggyorsulhatna az első nyugdíj kifizetése, és a járulékok fizetésének ellenőrzése. Ám ha a munkáltató csődbe jutna, vagy ha tönkremenne vállalkozása, a foglalkoztatott – még ha lenne is rá pénze – saját zsebéből munkaadója helyett nem fizethetné be az elmaradt járulékot. Más szóval mindvégig csak akkora nyugdíjra számíthatna, amekkora a befizetett járulékok alapján feljogosítja.
A szakszervezeteknek természetszerűen támogatniuk kell mind azt, ami a munkások érdekeit szolgálj, jelen estben, hogy minél egyszerűbben nyugdíjba vonulhassanak. A nagy kérdés az, hogy miként lenne lehetséges arra kényszeríteni a munkaadókat, hogy maradéktalanul befizetésék a járulékokat. Többen úgy vélik, hogy vissza kellene térni ahhoz a megoldáshoz, amikor a munkáltatóknak előbb be kellett, hogy fizessék az adókat és járulékokat, és csak ezek megtörténte után fizethették ki a béreket. Az állam annak idején szemet hunyt a mulasztások felett, aminek most a nyugdíj előtt állók isszák meg a levét.
Amióta felmerült a vázoltak törvényerőre való emelésének a lehetősége igen sokan fordulnak – telefonon is – a nyugdíjalaphoz közelebbi tájékozódás végett, hogy mikortól várható a nyugdíjtörvény ilyen irányú módosítása. A legtöbb érintett az egykori bányászok és más rokon foglalkozásúak közül való.
