Az Isten a harmadik napon teremtette a füvet és növényeket. Növények nélkül nem élhetnek a növényevők (herbivari). Nélkülük meg elpusztulnak a húsevők (carnivari). Az ember mindenevő (omnivari). Egyaránt megeszi a növényt is, állatot is. A 19.század végére, élelmiszertartalékaink java részét feléltük. Az emberiség fele már éhezik. Nemsokára a másik fele is. Az ivóvíz és levegő után, fogytán az élelmünk is. Lépni kellett. De gyorsan. Drasztikusan meg kellett növelni az élelem mennyiségét, hogy (ideig-óráig) elodázzuk az éhhalál veszélyét. Módosítani (genetikailag, stb.) kellett a növényeket, hogy gyorsan, sokat és sokszor teremjenek. „Igazítani” kellett a takarmányon is, hogy adalékokkal dúsítva, gyorsan növekedjen és gyarapodjon tőlük a jószág. A növények és állatok új fajtákkal gazdagodtak, új fajokat állítottak elő a genetikusok. Jórészt ennek tulajdonítható élelmiszereink ízének és állagának megváltozása. E módosított állatokból és növényekből készített ételeink nagy része íztelen, a hús rágós és élvezhetetlen... Sokszor már csak megszokásból eszünk. Élvezet nélkül. Hogy-legyünk...
Felvetődik bennem a kérdés: vajon mi történik az ember szervezetében a módosított növényi és állati eredetű táplálék fogyasztása következtében? Megváltozott-e az ember anatómiája, vegyi összetétele, belső közege és íze? Milyen ízű a mai lányok csókja? (De jó lenne összehasonlítani.) E kérdésekre a választ a jövő évtizedek tudósaitól várjuk. Ha közben éhen nem halnak.
