Vajon miért érdekli ennyire az embereket a csillagos égbolt, és miként lehet a csillagászatot a fiatalok számára érdekessé tenni? Gyerekkorunkban sokunk űrhajós akart lenni, aztán az évek múlásával ez az ambíció eltűnik, de mégis miért? Dr. Kiss László horgosi származású csillagásszal arról beszélgettünk, miért vonzza ennyire az embereket az univerzum, és hogyan lehet közérthetően beszélni a legbonyolultabb kérdésekről.
A csillagászat már nem csupán a távcsövekről és a kutatóintézetekről szól. A közösségi média új információs csatornákat nyitott, a fiatalok pedig ma már egyre inkább videós tartalmakból tájékozódnak. A csillagászat népszerűsítése is egyre inkább jelen van ezeken a platformokon, miközben a csillagos égbolt iránti érdeklődés az évek során töretlen maradt.
Ön szerint mennyire népszerű ma a csillagászat a nagyközönség körében? Az elmúlt évtizedekben hogyan változott az emberek érdeklődése a világűr és a csillagászati felfedezések iránt?
– A csillagászatnak megvan az a szépsége vagy inkább előnye, hogy a csillagos égbolt látványa a legtöbb ember lelkével rezonál. A tudományos-fantasztikus filmek is gyakran a földi légkörön túli világban, más bolygókon, más csillagrendszerekben vagy galaxisokban játszódnak. A csillagászatnak tehát van egy természetes popkulturális beágyazottsága is, még ha ezt nem is feltétlenül így nevezzük. Különböző korszakokban különböző okokból változott a csillagászat népszerűsége. Különösen az 1960-as és 1970-es években nőtt meg, az Apollo-program és a Holdra szállások idején. Magyarországon is nagy figyelem övezte ezeket az eseményeket. Bár ma sokkal több információ verseng az emberek figyelméért, az érdeklődés továbbra is töretlen. Az elmúlt évtizedekben épült óriástávcsövek és pályára állított űrtávcsövek pedig folyamatosan új felfedezésekkel gazdagítják ismereteinket. A csillagászat napjainkban ismét reneszánszát éli, különösen az ismeretterjesztés területén
A csillagászat iránti érdeklődés inkább időszakosan erősödik fel, például egy látványos égi jelenség vagy jelentős űrkutatási hír kapcsán?
– A csillagászat népszerűsége ugyan hullámzik, de az érdeklődés iránta alapvetően állandó, jelentős visszaesésről nem beszélhetünk. Az orvosi kutatásokhoz, az állatok viselkedéséhez vagy a környezetvédelemhez hasonlóan a csillagászat is rendszeresen nagy figyelmet kap. Ennek oka, hogy nemcsak intellektuális kíváncsiságot ébreszt, hanem a csillagos égbolt különleges, földöntúli szépsége is vonzza az embereket. Ez az érdeklődés már évszázadok óta jelen van az emberiségben.
Dr. Kiss László csillagász (Privát archívum)
Mi az, ami leginkább felkelti az emberek kíváncsiságát: a fekete lyukak, az idegen bolygók, a földön kívüli élet lehetősége vagy a világegyetem keletkezése?
– A földön kívüli élet kérdése például rendszeresen előkerül, ahogyan a fekete lyukak is. Emellett az univerzum és a kozmológia, a honnan jöttünk és hová tartunk kérdése, valamint a világegyetem keletkezése is foglalkoztatja az embereket. A modern fizika és csillagászat két nagy, máig megoldatlan problémája, a sötét anyag és a sötét energia szintén rengeteg kérdést vet fel. Tehát van néhány jól beazonosítható téma, amely iránt rendre nagy az érdeklődés. Azt mondanám, hogy a földön kívüli élet és a fekete lyukak kérdésköre verseng egymással az első két helyért.
Mennyire vonzó ma a csillagászati pálya a fiatalok számára?
– A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben idén már tizedik éve működtetünk demonstrátori rendszert. Ennek keretében egyetemistákat hívunk be dolgozni az intézetbe, alap- és mesterszakos hallgatókat egyaránt. Nagyon büszke vagyok arra, hogy míg tíz évvel ezelőtt mindössze öt diákkal indult a program, idén már huszonöt hallgató vesz részt benne. Nemcsak az ELTE-ről érkeznek hozzánk diákok, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről is, akik például műholdépítési projektekbe kapcsolódnak be egyetemistaként. Az elmúlt tíz évben nyomon követtük egykori demonstrátoraink pályafutását, és elmondhatom, hogy szinte senki sem hagyta el közülük a tudományos pályát. Sokan közülük már külföldön dolgoznak posztdoktori kutatóként, vagy doktori (PhD-)tanulmányokat folytatnak. Mindez azt mutatja, hogy a csillagászat mindmáig képes megszólítani és az egyetemek felé vonzani a legérdeklődőbb középiskolás diákokat.
Mi kell ahhoz, hogy valaki eljusson a hobbiszintű csillagászattól a hivatásos kutatómunkáig?
– A csillagászat mint a fizika egyik ága több terület együttes ismeretét igényli. Szükség van matematikai és fizikai tudásra, hiszen a csillagászok a földi légkörön túli világ fizikájával foglalkoznak. Emellett az informatika is nagyon fontos, különösen manapság, amikor a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap. A tudomány nyelve pedig az angol, így erre is szükség van.
n Ön hosszú ideje foglalkozik a csillagászat népszerűsítésével. Mi a legfontosabb tapasztalata, hogyan lehet a laikus közönség számára is érthetővé és érdekessé tenni a bonyolult tudományos eredményeket?
– A csillagászatot szerintem úgy kell közelebb hozni az emberekhez, hogy kerüljük a szakmai zsargont, és hétköznapi példákkal, hasonlatokkal magyarázunk. Ha például azt mondom, hogy a Nap felszíne úgy hullámzik és bugyog, mint a fazékban a forrásban lévő víz, mindenki számára érthetővé válik, miről beszélünk. A képek és animációk szintén rengeteget segítenek. Fontosnak tartom azt is, hogy a tudomány mindenfajta médiában jelen legyen. Az elmúlt két évben ezért a bulvármédia és egy kereskedelmi televíziós valóságshow világába is beléptem. Ennek eredményeként olyan közönségrétegekhez is eljutottam, amelyekhez korábban aligha sikerült volna. A „Tudós Laci” karakter révén a közösségi médiában is több százezres nézettséget értek el a tartalmaim, és olyan fiatalabb korosztályok is megjelentek a követőim között, amelyek korábban kevésbé érdeklődtek a csillagászat iránt.
A közösségi média, a YouTube és a tudományos videók mennyire segítik a csillagászat népszerűsítését?
– Nagyon segíti a közösségi média a népszerűsítést. Például a YouTube-csatornámra mára több mint 500 órányi tartalmat töltöttem fel, amelyek összesen több millió órányi nézettséget értek el, és vannak százezres nézettségű videóim is. Régen az ismeretterjesztő könyvek jelentették a tudás átadásának egyik fontos eszközét, én is ilyeneken nőttem fel. Ma viszont a videós tartalommal sokkal könnyebb megszólítani a fiatalokat.
Nyitókép: A csillagászat látványos felfedezésekkel szólítja meg a fiatalokat /Unsplash
