Chevrolet Sprint (1985)
A világon hét helyen gyártották, és tizenkét különböző néven árusították. Modern, fiatalos formájával egyhamar az eladási listák élére került.
A nálunk is igen közkedvelt Suzuki Swift (swift = fürge) modell története egészen a hetvenes évekig nyúlik vissza. Gyökereit azonban nem Japánban, hanem az USA-ban kell keresni. Az olajválság okozta sokkból lassan felépülő amerikai autópiac gyökeresen megváltozott és valóságos kisautó-lázban égett. Ekkor kezdődött a japán autógyárak térhódítása is, elsősorban a Honda, a Nissan és a Toyota részéről.
Az amerikai autógyárak felfigyeltek a „keleti” veszélyre, ám az addig gyártott benzinfaló több tonnás bádogszörnyetegekről nem lehetett egyik napról a másikra átváltani a miniautókra. Az USA (és a világ) vezető autógyára, a General Motors lehetőséget keresett, hogy minél előbb beléphessen az új piaci szegmensbe. A drága munkaerő és nagy befektetések miatt azonban nem érte meg helyben gyártani egy teljes új modellt, és nem is volt erre idő, hiszen gyorsan kellett lépni. A vezetőség így partner után nézett, aki a tengerentúlon legyártaná a kisautókat, melyeket Amerikába exportálnak majd. A választás az akkor még alig ismert Suzuki gyárra esett. 1981-ben az amerikai vállalatóriás szerződést kötött a japán céggel és 1983 októberében, a 25. Tokiói Autószalonon leplezték le a közös munka eredményét, az új Suzuki Cultust.
Swift GLX (1999)
A háromhengeres, 993 köbcentiméteres, 60 lóerős motor akkortájt igen korszerűnek számított. A Suzuki mérnökei mindent megtettek a súlycsökkentés érdekében. A blokk és a hengerfej is alumíniumötvözetből készült. Néhány hónappal a japán bemutatót követően az amerikai piacon is megjelent az újdonság Chevrolet Sprint néven, Kanadában pedig Pontiac Firefly néven kezdték forgalmazni a fürge kisautót. Hamarosan Európát is megcélozták, ahol SA 310 néven ismerhette meg a közönség a jövevényt. Ekkortájt kezdett kialakulni a megbízható japán autó fogalma világszerte, és ez részben a kis Suzukinak is köszönhető.
A Cultus 1986-ban kisebb formai igazításokon esett át. Főleg az autó orrát érintették a változtatások, új lökhárítót, hűtőrácsot és fényszórókat kapott. A motorválaszték kibővült egy 1,3 literes, 68 lóerős négyhengeressel. Ekkor jelentek meg a típus első sportos változatai is, GTi jelzéssel.
Az átdolgozott autót Európában új néven kezdték forgalmazni. Ez lett az első Suzuki Swift. A típus hamar közkedvelt lett a fiatal vásárlók körében. Fürgébb volt, mint a versenytársai, ráadásul kevesebbet fogyasztott, és olcsóbban lehetett hozzájutni. Kínában Gazelle néven árusították a modellt, mely a mai napig hatalmas népszerűségnek örvend.
Suzuki Swift (2005)
A típus második generációja a rendszerváltás utáni Magyarország első igazi népautója lett. 1992 októberében avatták fel a Suzuki üzemét Esztergomban. A Swift lett a magyar autópiac slágerterméke, mely a határon túl is igen közkedvelt lett. A gazdasági zárlat feloldása után Szerbiában több márkakereskedés is nyílt.
A harmadik generációs Swift 2004 őszén, a Párizsi Autószalonon jelent meg, s elődjéhez hasonlón folytatta a sikersorozatot. Modern, fiatalos formájával egyből az eladási listák élére került. Japánban az eredeti tervekben szereplő mennyiségnek csaknem a duplája fogyott a típusból évente, Európában pedig a vártnál harminc százalékkal több Swiftet értékesítettek.
