A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok voltak, akik hódító és rabló hadjárataik által váltak ismertté. Most viszont a vikingeket hódították meg, pontosabban a legismertebb svéd autógyárat, a Volvót, amely kínai kézbe került.
A Volvo amerikai anyavállalata, a Ford a múlt héten erősítette meg a hírt, hogy minden lényeges pontban sikerült lezárni a tárgyalásokat a kínai Geely autógyárral. A Ford röviddel a nemzetközi pénzügyi válság kitörését követően hirdette meg a veszteséges svéd leányvállalatának eladását. Az amerikai óriás 1999-ben 6,4 milliárd dollárért vásárolta meg a legendás svéd autógyárat.
A Volvo tavaly 20 ezer alkalmazottal 375 ezer személyautót gyártott. A vállalatot eladásainak visszaesése ellenére is életképesnek és értékesíthetőnek minősítették a szakértők, így meghirdették árusítását. Két éven belül a Ford már a harmadik neves márkájától válik meg: 2008-ban a Jaguart és a Land Rovert adta el az indiai Tata Motorsnak, 1,7 milliárd dollárért, ami a harmada annak, amennyit fizetett értük. Korábban már beszámoltunk a másik svéd autógyár, a Saab felvásárlásáról, melyet a General Motors adott el a holland Spyker cégnek.
Az új tulajdonos
Az új tulajdonos, a Zhejiang Geely Holding Group vezetősége közölte, hogy hajlandó arra is, hogy az 1,8 milliárd dolláros vételáron felül további 900 millió dollárt pumpáljon a Volvóba, amelynek svéd jellegzetességeit a jövőben is megőrzi. Li Sufu vezérigazgató így nyilatkozott: „A Volvo nem marad Volvo, ha kiszakítjuk szülőföldjéből. A Geely és a Volvo tehát inkább testvéri, mint apa-fiú kapcsolatban lesz majd” – fogalmazott a vezérigazgató, cáfolva azokat a félelmeket, melyek szerint a svéd prémiummárka az új tulajdonos hatására elveszítheti jellegzetességeit. Li – akit a The Economist magazin Kína Henry Fordjának nevez – úgy látja, fontos, hogy a Volvo európai üzemei a jövőben is folytassák tevékenységüket.
A Geely menedzsmentjének bejelentése szerint öt év alatt kilencszeresére növelnék a Volvo eladásait Kínában. Az évi 200 ezer autó eladásához a kínai üzletemberi rétegtől is segítséget vár, akiket az Audiról szoktatna át a svéd márkára.
Tervek és célok
A hírek szerint a Zhejiang Geely Holdings évi 300 ezer Volvo gépkocsi kibocsátására képes gyárat létesít Pekingben. Az üzem kapacitása csaknem duplájára emelné a Geely gyártási kapacitását, ami 2009-ben
321 900 autót tett ki. A Geely külön vállalatot létesít a Volvo megvásárlására 8 milliárd jüan (1,17 milliárd dollár) alaptőkével.
A Volvo felvásárlása a legnagyobb üzlet, amit a kínai autógyárak a tavalyi autóipari recesszió idején bajba jutott cégek felvásárlásával nyélbe ütöttek. A megállapodás értelmében a Geely az akvizíciót követően fenntartja a Volvo márkát és a gyártást is Svédországban, beleértve a Volvo központját, termelőüzemeit és fejlesztőközpontját.
A Geely autómárkáról már többször írtunk. A Geely volt az első független autógyártó Kínában, 1986-ban jött létre. Hűtőszekrények gyártásával kezdte, motoralkatrészekkel folytatta, és innen már egyenes út vezetett 1994-ben a motorkerékpárokig és a robogókig, majd 1998-ban az autókig. Jelenleg hat kínai telephelyen és mintegy 12 ezer alkalmazottal dolgozik a Geely.
Volvo történelem
1924. július 25-én Assar Gabrielsson és Gustaf Larson összefutottak a stockholmi Sturehof vendéglőben. A két svéd autórajongó nagy tál vörös rákot rendelt, majd néhány órával később megszületett a közös vállalat létrehozásának ötlete. E vállalkozást Volvo néven ismerte meg a világ.
A Volvo márkanév a latin volvere igéből ered, pontosabban a volvere latinul a gördül ige főnévi igenév formája. Ez az ige fordul elő például a revolver szóban is, melyet a forgótáras pisztolyok megnevezésére használnak. Egyes szám első személyben a volvere igéből „volvo” lesz, ami nem mást jelent, mint „gördülök”.
Amikor a cég megkezdte működését, a tevékenységi kört igen szélesen így írták le: „Golyós csapágyak, görgős csapágyak, gépek, hajtóművek, automobilok, kerékpárok, szállítóeszközök, bármilyen jellegű szállítóberendezés, valamint részegységek és alkatrészek gyártása.” Egy-két különös termék is magán viselte a Volvo nevet, például gázégő, kemping utánfutó és irodai szék is.
A tulajdonosok a vas ősi vegyjelét, a nyíllal (balról jobb irányba felfelé) átszúrt kört választották emblémának. Ez az egyik legrégibb és legismertebb jel a nyugati kultúrákban, mely eredetileg a Mars bolygót jelképezte a Római Birodalomban. A római időkben a háború istenét, Marsot, és a férfi nemet is ezzel a szimbólummal jelezték. Minden Volvo modell hűtőrácsát a mai napig ez a krómozott jelvény díszíti.
Az első Volvo gépkocsit Jakob névre keresztelték. A kétliteres, 28 lóerős motorral hajtott kocsi 1927. április 14-én gördült ki a gyárból és összesen 297 darab talált gazdára az értékesítés első évében. A harmincas években főképp az Egyesült Államokból érkezett inspiráció. 1935-ben jelent meg a PV36-os modell. A gyönyörű Carioca modell új, markáns formája újszerű technikát, például független kerékfelfüggesztést rejtett. A ma már hagyományosnak számító Volvo-design 1944-ben a PV444-gyel született. A PV 444 megfelelően tágas és elég erős volt ahhoz, hogy családi sportkocsiként váljon ismertté, ám hamarosan a versenyzők kedvence is lett. Akkoriban sok versenyző lemondta a részvételt, ha megtudta, hogy Volvo is van a mezőnyben. Kár az időért és a benzinért – mondották.
Az ötvenes években Olaszország volt a dizájnvezető hatalma. A Volvo Car Corporation első formatervezője, Jan Wilsgaard az olaszos hatásokat ötvözte a svéd funkcionalitással, amikor az 1956-ban Amazon néven bemutatott P120-at megalkotta.
A legenda szerint a cég akkor kezdett igazából sikeresen működni, miután Assar Gabrielsson alapító felesége meghalt egy autóbalesetben. Gabrielsson megfogadta, hogy a lehető legbiztonságosabb autókat fogja elkészíteni.
1959-ben a Volvo mindörökre megváltoztatta az autó világát, amikor bevezette a Nils Bohlin által feltalált hárompontos biztonsági övet. A hárompontos öv az emberiség történetének egyik legfontosabb életmentő újítása – egyben mindmáig az autók biztonságának alapja. 1967-ben jelenik meg az első, hátrafelé néző gyermekülés, és a Volvo vezető szerepet vállal a gyermekek biztonságának fokozásában. Erre egyetlen más autógyár sem fordít ekkora figyelmet. Számtalan további világszintű biztonsági és egyéb technikai újdonság (mint például a katalizátor és a lambda-szonda bevezetése) jellemzi a Volvo további típusait. 1999-ben a Volvo személygépkocsi-gyártó részlegét az amerikai óriás, a Ford vette meg.
