Vidékünkön igazi státuszszimbólummá váltak a terepjárók. Gondolunk itt elsősorban a Mercedes ML, a BMW X5 és az Audi Q7 modellekre, és nem a Lada Nivára, holott terepi viszonyokban az orosz acélkonzerv simán ráver mindhárom vetélytársára, az árról nem is beszélve. De az újgazdagok és a kétes hírű üzletemberek körében kizárólag a fent említett trió közül lehet választani. Őket is érinti leginkább a hír, mely szerint a harmadik generációs Mercedes ML is megérkezett a szerbiai autószalonokba. Az új modellt még tavaly ősszel a frankfurti autókiállításon mutatták be a nagyközönségnek.
A Mercedes urbánus terepjárója megőrizte elődjének fő vonalait, ám azon szerencsés újságírók, akik élesben tesztelték, kifejtették, hogy egész más a karaktere, mint a korábbi modelleknek. Az új ML sportosabb, ugyanakkor sokkal „lazábbnak” hat, már nincs meg az a robusztus jellege.
A mérnököknek sikerült az új modell súlyát az elődével azonos szinten tartani. Ennek érdekében a motorháztető és a sárvédők, valamint a futómű számos eleme alumíniumból, illetve magnéziumötvözetből készült. A motorpaletta jelenleg még csak háromtagú, két dízelmotor és egy benzines szerepel rajta. Természetesen mindhárom változat négykerék-hajtású és hétfokozatú automata sebességváltó jár hozzájuk.
Az alapmotor a 2,1 literes, négyhengeres dízel, amelynek teljesítménye 204 lóerő, míg a nyomatéka 500 Nm. Az ML 250 néven futó alapmodell fogyasztása csupán 6 liter száz kilométeren, így az autó akár 1170 km-t is képes megtenni egyetlen tartály üzemanyaggal.A másik dízeles az ML 350 BlueTec 4Matic jelzést kapta, ami egy 3 literes, V6-os motort takar. Teljesítménye 258 lóerő, maximális nyomatéka 620 Nm, míg fogyasztása alig 6,8 liter.
A legerősebb ML 350 4Matic BlueEfficiency változatban egy 3,5 literes V6-os motor dolgozik, 306 lóerőt és 370 Nm nyomatékot kínálva, akár 240 km/órás végsebességre is képes. Nulláról százra 7,6 másodperc alatt sprintel. Várható, hogy az idén elkészül majd a hibrid változat is az ML-ből.
Minden modellhez szériatartozék az aktív lengéscsillapítás, amely az út- és sebességviszonyoknak megfelelően változtat a lengéscsillapítók hangolásán. A két erősebb modellhez terepprogram is jár, amelynek használatakor változik a gázpedál érzékenysége, illetve optimalizálja a fékezési teljesítményt laza talajon. Minden modellben kilenc légzsák, fáradtságérzékelő rendszer, fékasszisztens, adaptív fényszórók stb. található, de felárért igazi elektronikai csodarendszerek kerülhetnek az autóba, így a parkolóasszisztens, az éjjellátó, a holttérfigyelő, a sávtartó rendszer és még sok más.
A gyárilag tunningolt Mercedes ML63 AMG-t is bemutatták már időközben Los Angelesben, ám a szerbiai márkakereskedőkhöz még nem érkezett meg. Az AMG 5,5 literes biturbó V8-asa 550 lóerőt és 760 Nm-es nyomatékot ad. Így nem csoda, hogy a kéttonnás szörnyeteg bármilyen sportkocsival képes versenyre kelni, 4,7 másodperc alatt éri el a 100 km/h sebességet, végsebességének pedig az elektronika szab határt valahol 250 km/h felett.
Minden bizonnyal hamarosan utcáinkon is megjelennek az új Mercedes ML-ek, függetlenül attól, hogy az alapváltozat ára is jóval 50 ezer euró felett van, az átlagfizetés pedig jóval 50 ezer dinár alatt tanyázik.
