A közel-keleti konfliktus az utóbbi napokban az eddigi legveszélyesebb szakaszába lépett. Nehéz borítékolni, hogy mi történhet még, de sajnos sok jóra nem számíthatunk. A tőzsdéket is alaposan felforgatták a fejlemények. Közhelyes, ám a világ már sem sosem lesz olyan, mint régen. Az ellátási láncok ismét töredezetté válhatnak, a kereskedelmi útvonalak pedig helyenként átjárhatatlanná válhatnak. A folyamatoknak a mostani perspektívából már jobban látszanak a gyökerei is. Nagy változások történtek az elmúlt évtizedekben a világgazdaságban. Az egyik legjelentősebb folyamatnak a gazdasági súlypontok átrendeződését tekinthetjük. Az előző három évtizedre visszatekintve azt látjuk, hogy az Európai Unió világgazdasági súlya jelentősen csökkent. A súlypont Ázsia felé kezdett áthelyeződni. Míg 1995-ben az EU a globális GDP 23 százalékát adta, 2024-ben már csak a 14 százalékát. Az USA részesedése is jelentősen csökkent, 20-ról 15 százalékra. Kína részesedése ezzel egy időben 5 százalékról 19 százalékra nőtt 1995 és 2024 között. Korábban már megjelentek olyan jóslatok, hogy a jövőben Európa a bolygó múzeumává, Kína a gyártóközpontjává, az USA pedig a technológiai fejlesztés központjává válik. A trendek csak részben mutatnak ez irányban. Az amerikai kormányzati törekvések a „tegyük Amerikát ismét naggyá” mottóval a helyzet megváltoztatását célozzák. Európában is vannak hasonló törekvések. Kérdés azonban, hogy a körülmények hogyan fognak hozzájárulni az esetleges változások, akár trendfordulók kialakulásához.
Kína lehetőségei sem végtelenek
Annak ellenére, hogy eddig sikeresen tudtak válaszolni a különféle kihívásokra gazdasági téren, Kína lehetőségei sem végtelenek. Korábban olyan gyors volt a népesség számának a növekedése, hogy azt csak az úgynevezett egykepolitikával tudták ellensúlyozni. A világgazdaság hosszú távú trendjei közül az egyik legmarkánsabban kirajzolódó folyamat a globális gazdaság átrendeződése, ami Kína előretörésével jellemezhető. Ott vannak azonban az olyan titkos esélyesek is, mint például India. Az Európai Unió és az Egyesült Államok viszont az utóbbi időben folyamatosan veszített fajsúlyából. A demográfiai viszonyok gyökeres változása is komoly hatást gyakorol a folyamatokra. Miközben a világ fejlettebb részein a népszaporulat csökkenésével kell szembenézni, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika esetében népességrobbanásról beszélhetünk. A bolygó népességének mind kisebb része él Európában és Észak-Amerikában, Ázsia és Afrika van feljövőben. A világgazdaság hosszú távú tendenciái közül az egyik legmarkánsabban kirajzolódó folyamat a globális gazdaság átrendeződése, ami Kína előretörésével, illetve az Európai Unió és az Egyesült Államok súlyponti szerepének csökkenésével jár.
Járványok, háborús konfliktusok
A közelmúltban megszaporodtak a gazdasági turbulenciát okozó események a világban. A pandémia, majd az Ukrajnában kirobbant háború is ahhoz járult hozzá, hogy a súlyponteltolódás már említett tendenciáját erősítették. Az Európai Unió hanyatlásáról, egyfajta agóniáról beszélhetünk, annak ellenére, hogy más térségekhez képest itt még minid irigylésre méltó az életszínvonal. Az uniós gazdaságon belül elsősorban Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország teljesítménye a meghatározó. A fajsúlycsökkenés azonban egyértelműen látszik abból, hogy míg ezen országok együttes részesedése a globális GDP-ből 1995-ben 20 százalék volt, arányaiban ez 2024-re 12 százalék alá csökkent. Ha a tendencia folytatódik – és a jelek egyelőre erre utalnak – az EU részesedése 10 százalék alá eshet. De a dolgok nem biztos, hogy úgy alakulnak, ahogyan azt elvárják. Az EU továbbra is a gyártott termékek és a szolgáltatások egyik legnagyobb exportőre a világon. Az unió bonyolítja a világ áruforgalmának körülbelül 14 százalékát. Az EU saját költségvetéssel rendelkezik olyan uniós prioritások és nagy projektek finanszírozására, amelyeket a legtöbb uniós ország önmagában nem tudna finanszírozni, egyrészt a projekt mérete, másrészt a határokon átívelő jellege miatt. A jelenlegi hosszú távú uniós költségvetés 2021-től 2027-ig tart, és mintegy 2000 milliárd eurót tesz ki. Az ukrajnai konfliktus és egyéb külső dolgok miatt sok tényező megváltozott. Az unió vezetése talán nem is mindig a legjobb megoldásokat választja ki, de a következmények csak hosszú távon jelentkeznek. Az elmúlt évtizedekben Európa nagy részén megfigyelhető volt a népesség elöregedése. Ez súlyos következményekkel jár a nyugdíjalapokra, az állami bevételekre és az olyan szolgáltatásokra nézve, mint az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás és egyebek.
