A Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági választási programjának gazdaságra vonatkozó vezérgondolata a versenyképes gazdaság, a tisztességes munka, valamint az innováció és a digitalizáció – emelte ki mgr. Újhelyi Ákos, a Vajdasági Magyar Szövetség – Dr. Pásztor Bálint köztársasági parlamenti választási lista hatodik jelöltje. Lapunknak adott interjújában rámutatott, a gazdasági fejlődés elsődleges mércéje nem a beruházások számszerű mennyisége, hanem az, hogy a fiatalok itt, Vajdaságban képzelik-e el a jövőjüket az egyetem elvégzése után, vagy esetleg hazatérnek-e külföldről, hogy munkát vállaljanak a szülőföldjükön.
– Úgy gondolom, mindent, amit teszünk, elsősorban a fiatalok itthon maradása és hazahívása érdekében tesszük. Politikánk egyik alapgondolata éppen ez. Ennek az elképzelésnek a jegyében szerepel több fiatal és egyetemista is a választási listánkon.
Elmesélek egy történetet: a kampány ideje alatt ellátogattunk Törökkanizsára, ahol egy fiatal házaspár két céget működtet. Az egyik cégükben – ahol a német nyelv ismerete alapkövetelmény, ugyanis az osztrák piacon nyújtanak szolgáltatást – öt vajdasági magyar fiatalt foglalkoztatnak. Közülük a legtöbben ennek köszönhetően tértek haza külföldről, illetve nem hagyták el a szülőföldjüket. Ez is egy nagyszerű példája annak, miként tudnak magyar fiatalok magyar fiataloknak munkahelyeket teremteni. Gazdasági programunknak ez az eszenciája, hogy a fiatalok itthon, a szülőföldjükön boldoguljanak.
Parlamenti képviselő volt az előző mandátumban. Mely megvalósult intézkedéseket tartja kiemelten fontosnak?
– Ha csak három kiemelt infrastrukturális beruházást kellene említenem, amelyet az elmúlt időszakban szorgalmaztunk és támogattunk, akkor az első a Szeged–Szabadka vasútvonal revitalizációja lenne. Ez a projekt kifejezetten a VMSZ-nek köszönhetően valósulhatott meg és maradhatott meg, hiszen korábban felszámolásra ítélték. A másik kettő a Belgrád–Budapest gyorsvasút, valamint a Nagybecskerek–Újvidék–Belgrád autópálya kiépítése. Ezeknek a beruházásoknak a legfőbb célja, hogy a polgárok a mindennapi munkába járás során a lehető leggyorsabban és legbiztonságosabban juthassanak el egyik településről a másikra. Azt várjuk, hogy mindez érdemben fogja javítani a gazdasági mutatókat, és közvetlenül a vajdasági magyar emberek életminőségét. Az infrastrukturális beruházások mellett az elmúlt időszakban kiemelten fontos volt a jóléti intézkedések elfogadása is, hiszen az infláció és az energiaárak emelkedése jelentősen megnehezítette a szerényebb jövedelmű családok, a nyugdíjasok és a közszférában dolgozók mindennapjait. Az állami költségvetés stabilitásának köszönhetően az elmúlt két és fél évben támogattuk a csaknem 30 százalékos nyugdíjnövelést, azzal, hogy december 1-jétől újabb 7,5 százalékkal növekednek a nyugdíjak. Emellett idősebb polgártársaink a közelmúltban egyszeri, 20-tól 35 ezer dinárig terjedő juttatásban is részesültek, az őszi csomag részeként pedig minden nagykorú szerbiai állampolgár számára biztosítottunk egyszeri, 6000 dináros támogatást. Kiemelt figyelmet fordítottunk a pedagógusok bérének rendezésére is: az elmúlt időszakban a növelés mértéke megközelítette a 30 százalékot, az egészségügyi dolgozók bére pedig 20 százalékkal növekedett. Ezt a felzárkóztatást folytatjuk, így december 1-jétől a közszférában dolgozók keresete újabb 8 százalékkal fog növekedni. Mindezek mellett sikerült növelni a családi pótlékot is, valamint a szülők, akik beteg gyermekük gondozása miatt nem tudnak munkát vállalni, ma már havi 65 000 dináros térítésre jogosulnak.
A magyar emberek életminőségének javítását említette. Hogyan lehet vonzóvá tenni a családok számára a szülőföldön maradást, itthon tartani a fiatalokat?
– A terepen folytatott beszélgetések és a polgárokkal való közvetlen kapcsolattartás során a vajdasági magyar családok és a fiatalok részéről egyértelmű jelzés érkezett irányunkba: az itthon maradás és a szülőföldön való boldogulás két legfontosabb alappillére a biztos lakhatás és a kiszámítható megélhetés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az otthonteremtési programok folytatása és bővítése létfontosságú kérdés. Információink szerint a fiatalok kedvezményes első lakásvásárlási hitelprogramjára szánt – immár másodjára megemelt – keret is a végéhez közeledik. Ez a hatalmas túljelentkezés egyértelműen bizonyítja, hogy a fiatalok itthon akarnak fészket rakni, de az igényekhez mérten a jelenlegi összegek továbbra sem elegendőek. Éppen ezért a jövőben még nagyobb költségvetési hangsúlyt kell fektetnünk a lakhatási támogatások kiterjesztésére. A lakhatás megoldása mellett a biztos munkahely a másik kulcskérdés. Elengedhetetlen, hogy célzott programokkal segítsük a pályakezdőket az első munkahelyük megtalálásában. Olyan intézkedéseket szorgalmazunk, amelyeknél a pályafutásuk első éveiben az állam részben átvállalná a bérük finanszírozását, tehermentesítve a munkaadókat. Emellett a pozitív magyarországi mintát követve be kell emelnünk a szerb munkajog rendszerébe, hogy a fiatalok 25 éves korukig teljes mentességet kapjanak a kötelező járulék- és adófizetés alól. A polgárok visszajelzései megerősítettek bennünket abban, hogy a könnyített lakáshoz jutás és a fiatalok adómentessége együttesen megkönnyítené az elhelyezkedést itthon, és valódi, kézzelfogható ösztönzést jelentene a szülőföldön maradás tekintetében.
A korábbi választási programok is kiemelten kezelték a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását. Hogyan lehet hatékonyan ösztönözni a vállalkozási hangulatot?
– Az elmúlt időszakban a gazdaságfejlesztési programunkkal megmozdítottuk Vajdaságot: 189 településen több mint 16 ezer helyi pályázónak tudtunk segíteni, összesen 31,5 milliárd dinár értékű támogatással. A vajdasági magyar közösség történetében még sosem volt példa ekkora léptékű segítségre. Erre a sikerre építve alkottuk meg az új stratégiánkat. Ennek megvalósulása most azon múlik, hogyan szerepel a Vajdasági Magyar Szövetség – Dr. Pásztor Bálint lista az október 25-ei választásokon. A célunk egyszerű: biztonságot és kiszámíthatóságot akarunk adni a vállalkozóknak. Ha bizalmat kapunk a választóktól, továbbra is kézzelfogható segítséget nyújtunk a vállalkozásoknak. Támogatni fogjuk az eszközbeszerzést, a telephelyek korszerűsítését, a rezsit csökkentő energiahatékonysági lépéseket, a digitális átállást és a piacra jutást. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a turizmust sikerült helyzetbe hoznunk a Prosperitati Alapítvány támogatásainak köszönhetően, ezért a jövőben is a Vajdaság valódi értékeire épülő idegenforgalmat támogatjuk. A hazai tájak, a történelmi épületek, a gazdag kultúránk és a híres gasztronómiánk mind olyan kincsek, amelyekre fenntartható turizmust – és ezzel együtt virágzó helyi családi vállalkozásokat – lehet építeni. Éppen ezért kiemelten segítjük a falusi vendéglátást, a kulturális, wellness-, bor-, vadász- és horgászturizmust. Emellett pénzt és energiát fordítunk a kempingek, kikötők, látogatóközpontok, valamint a gyalogos és kerékpáros túraútvonalak fejlesztésére is, hogy Vajdaság egyaránt vonzóbb legyen az itt élők és az ide látogatók számára.
A VMSZ programja kitér a munkavállalói jogokra és a biztonságos munkakörülményekre. Milyen fontos lépésekre lenne szükség ezen a téren?
– Számunkra a legfontosabb, hogy a vajdasági emberek biztonságban érezzék magukat a munkahelyükön, és a munkájukért méltó elismerést kapjanak. Ezért az előttünk álló időszakban is a határozott és következetes kiállás lesz a mérvadó a munkavállalói jogok tiszteletben tartása, a biztonságos és egészséges munkakörülmények megteremtése, valamint a méltányos, megélhetést biztosító keresetek garantálása mellett. Ennek a politikának és a közös erőfeszítéseknek a kézzelfogható eredménye, hogy január 1-jétől a nettó minimálbér 600 euróra emelkedik. Ez egy komoly előrelépés, de a munka nem áll meg. És ha már a munkavállalókról beszélünk, el kell mondanom, hogy dr. Pásztor Bálint kezdeményezésére az új gazdaságfejlesztési stratégiánkba bekerült egy olyan támogatási eszközrendszer, amely kifejezetten a munkavállalókra összpontosít. Olyan új pályázati lehetőségeket fogunk nekik biztosítani, amilyenekre eddig még nem volt példa a Prosperitati-pályázatok keretében. De látnunk kell a realitást: ennek az újításnak az előfeltétele az, hogy a magyar összefogás listája minél erősebben szerepeljen a parlamenti választáson, hiszen csak így lesz meg a politikai súlyunk a megvalósításhoz. Fontos az is, hogy a képzéseket hozzáigazítsuk a valós élethez. Még közelebb hozzuk a szakképzést, a duális képzést és a felnőttképzést a mindennapi munkaerőpiaci igényekhez. Különösen odafigyelünk a hiányszakmákra, hiszen, ha a helyi vállalkozások helyben találják meg a megfelelő szakembereket, abból a dolgozó és az egész közösségünk profitál.
