A korábban kivívott kisebbségi jogokra építve a mindennapi élet feltételeinek javításában is sikerült előrelépni az elmúlt parlamenti ciklusban – emelte ki Bájity Borisz, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke. Arról, hogy mit tart az elmúlt időszak legfontosabb eredményének a vajdasági magyarság szempontjából, és mely célokat – köztük a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény elfogadását – nem sikerült megvalósítani a kormányzati együttműködés ellenére sem, a Vajdasági Magyar Szövetség – Dr. Pásztor Bálint parlamenti választási lista második helyen szereplő jelöltjével beszélgettünk.
– Az elmúlt parlamenti ciklus legfontosabb eredményének azt tartom, hogy a korábban kivívott kisebbségi jogokra építve a mindennapi élet feltételeinek javításában is előreléptünk. A kisebbségvédelmi jogi keret alapvető törvényei már korábban megszülettek, nagy részben a VMSZ parlamenti munkájának köszönhetően, de ebben a ciklusban is közösségünk érdekeit tartottuk szem előtt a törvényjavaslatok megtárgyalása során. Támogattuk a gyermekes családok pénzügyi támogatásának jelentős növelését, a fiatalok első otthonának megvásárlását segítő garanciaprogramot és kamattámogatást, valamint a tartásdíjalap létrehozását. Fontos előrelépés az adós egyetlen lakóingatlanának meghatározott feltételek melletti védelme is a végrehajtás során. Intézményi szempontból lényeges, hogy a VMSZ által javasolt jelöltet alkotmánybíróvá választották. A Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény elfogadása csaknem húsz éve megoldatlan kérdés. Ezt mindaddig napirenden tartjuk, amíg nem születik rá megoldás. Ugyanakkor egy kisebbségi párt ezt önmagában nem tudja rendezni: ehhez szélesebb politikai támogatásra van szükség. Munkánk ma már túlmutat a hagyományos kisebbségpolitikai területeken: az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a nyelvhasználat mellett a gazdaság, az infrastruktúra és a családok megélhetése is meghatározza közösségünk jövőjét. Számunkra az érdekképviselet a jogok védelmét és a szülőföldön való boldogulás feltételeinek javítását egyaránt jelenti.
A részarányos foglalkoztatás hosszú évek óta szerepel a VMSZ követelései között, a magyar közösség megfelelő képviselete azonban továbbra is megoldatlan a közszféra számos területén, különösen a szórványban. Milyen konkrét intézkedésekkel kívánják elősegíteni a magyarok számarányos jelenlétét a közigazgatásban, a közintézményekben és a közvállalatokban?
– A részarányos foglalkoztatás jogi alapjainak megteremtése fontos eredmény, de ezeknek a garanciáknak a gyakorlatban is érvényesülniük kell. Ehhez megfelelő végzettségű szakemberekre van szükség, akik jelentkezhetnek a közigazgatás, a közintézmények és a közvállalatok álláspályázataira. A szórványban ez különösen fontos, hiszen a magyar munkatársak jelenléte az anyanyelvű ügyintézést is segíti. Az ösztöndíjrendszerrel, valamint a diákotthonok és kollégiumok hálózatával támogatjuk a továbbtanulást és a diplomaszerzést. Külön támogatást kapnak a közösségünkben hiányszakmának számító területeken tanulók, köztük a leendő közgazdászok, jogászok, orvosok és fogorvosok. Emellett tájékoztatjuk közösségünk tagjait az álláslehetőségekről, és arra biztatjuk őket, hogy pályázzanak, ahogyan a rendőrségi felvételi pályázatok esetében is tettük. A képzés támogatása és a jelentkezés ösztönzése mellett következetesen dolgozunk azért, hogy a részarányos képviselet az alkalmazások során is érvényesüljön.
A magyar nyelv hivatalos használatát jogszabályok biztosítják, ezek gyakorlati alkalmazása azonban nem mindenütt következetes. A VMSZ programja a magyar nyelvű elektronikus közigazgatás fejlesztését is előirányozza. Hogyan kívánják elérni, hogy a már meglévő nyelvhasználati jogok a mindennapi ügyintézésben is maradéktalanul érvényesüljenek?
– Parlamenti jelenlétünknek köszönhetően a magyar nyelv és írás hivatalos használatát átfogó jogi keret biztosítja. Erre az alapra építve folyamatosan azon dolgozunk, hogy ezek a jogok a mindennapi ügyintézésben is következetesen érvényesüljenek. A gyakorlat önkormányzatonként eltérő, ezért mindenütt a helyi igényekhez és körülményekhez igazodva segítjük az előrelépést. Ennek kézzelfogható eredménye, hogy négy évtized után számos önkormányzat területén ismét megjelentek magyar nyelvű feliratok is a közúti útirányjelző táblákon. A jogsértések jelzésére és orvoslására is több lehetőség áll rendelkezésre: a hagyományos intézményi eljárások és beadványok mellett a Magyar Nemzeti Tanács Zsebtükör alkalmazásán keresztül is bejelenthetők a nyelvhasználati jogok sérelmei. Minden egyes jelzett ügyben arra törekszünk, hogy konkrét megoldás szülessen, és érvényt szerezzünk a törvénynek. Ugyanúgy fontos a magyar nyelvű elektronikus ügyintézés további fejlesztése is. Az a célunk, hogy a magyar nyelv használata a digitális felületeken és a személyes ügyintézés során egyaránt természetes, elérhető lehetőség legyen.
A vajdasági magyar oktatás egyik visszatérő kérdése a megfelelő tankönyvellátás, a kis létszámú osztályok fennmaradása és a pedagógus-utánpótlás. Milyen eredményeket sikerült elérni ezeken a területeken az elmúlt ciklusban, és milyen további intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a magyar tannyelvű oktatás hosszú távon is biztosítva legyen?
– A belgrádi érdekérvényesítésünk egyik legfontosabb, évek óta kézzelfogható eredménye, hogy mindenütt, ahol erre igény van, el tudjuk indítani a magyar tannyelvű osztályokat, a jogszabályban előírt létszám alatt is. Ez biztosítja a gyermekek anyanyelvi oktatását, és segít megőrizni a magyarul oktató pedagógusok munkahelyeit. A köztársasági intézményekben való jelenlétünk és a folyamatos egyeztetések nélkül ezt nem tudnánk elérni. A tankönyvtörvényben meghatározott, a nemzeti kisebbségek számára különösen fontos tantárgyak tankönyvei a kulturális örökség átadását szolgálják, tartalmuk alakításában pedig a nemzeti tanácsok részvétele erősíti a kulturális autonómiát. Az ösztöndíjak és a kollégiumi lehetőségek csökkentik a családok terheit, és vonzóbbá teszik a magyar tannyelvű továbbtanulást. A demográfiai kihívások mellett biztató, hogy a magyar tannyelvű első osztályokba beiratkozó gyermekek száma állandósult. A Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen továbbra is azon munkálkodunk, hogy megőrizzük oktatási hálózatunkat, biztosítsuk a szükséges pedagógusokat, és kiszámítható feltételeket teremtsünk a magyar nyelvű oktatáshoz.
Ön több alkalommal is felszólalt a választási szabályok módosításáról és a korrupció elleni fellépésről szóló parlamenti vitákban. Mennyiben járultak hozzá az elfogadott törvénymódosítások a választási folyamat átláthatóságának és a közbizalomnak az erősítéséhez, és milyen további változtatásokat tart szükségesnek?
– Az elfogadott módosítások szigorúbb garanciákat teremtettek, különösen a közhivatal gyakorlásában és a kampánytevékenység elválasztásában. Ez az átláthatóságot szolgálja, de a közbizalom attól függ, mennyire érvényesülnek a szabályok a gyakorlatban. Az ODIHR választási megfigyelései és ajánlásai fontos támpontot adnak ehhez. Végrehajtásuk korábban nem kapott kellő figyelmet, az elmúlt években azonban szervezettebb munka indult ezen a területen. Egyetlen választási rendszer sem tökéletes. A legutóbbi módosításokat alapvetően fontosnak tartom, bár egyes előírások szerintem túlzottan merevek. A jogi keret tehát adva van, és a következetes gyakorlati alkalmazására van szükség. A Vajdasági Magyar Szövetség számára a törvényesség és az állam intézményeinek tisztelete mindig is alapvető érték volt, és ez a jövőben is így marad. A törvények következetes alkalmazását és betartását, valamint az állam intézményeinek tiszteletét elengedhetetlennek tartjuk.
A VMSZ határozottan ellenzi a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását. Milyen politikai és parlamenti eszközökkel kívánják érvényesíteni álláspontjukat ebben a kérdésben, és hol húzódnak a kormányzati együttműködés határai, ha a vajdasági magyar közösség érdekeiről van szó?
– A VMSZ nem támogatja a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását. Önálló programmal rendelkező pártként a koalíciós együttműködés mellett is következetesen képviseljük álláspontunkat, ahogyan korábban a vajdasági deklaráció ügyében is tettük. A kormányzati együttműködés nem jelent minden kérdésben egyetértést: azért vagyunk jelen az intézményekben, hogy közösségünk érdekeit érvényesítsük. Álláspontunkat a politikai egyeztetések alkalmával, a parlamenti vitákban és a döntéshozatal során is képviselni fogjuk. Ha mégis napirendre kerül a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítása, ragaszkodunk ahhoz, hogy a kettős állampolgárokra külön szabályok vonatkozzanak. A politikai együttműködéshez szükség van kompromisszumokra, de azok nem sérthetik közösségünk méltóságát, önbecsülését, érdekeit vagy szerzett jogait. Számunkra a partnerség kölcsönös tiszteletet és a vajdasági magyar közösség szempontjainak tényleges figyelembevételét jelenti.
A Vajdasági Magyar Szövetség választási programja a vajdasági magyar közösség életének szinte valamennyi területét felöleli. Ön mely célok megvalósítását tekinti elsődleges feladatának a következő parlamenti ciklusban, és miért éppen ezeket?
– Elsődleges feladatomnak azt tekintem, hogy programunk céljaiból kézzelfogható eredmények szülessenek. Különösen fontos az anyanyelvű oktatás, intézményeink és magyar identitásunk megőrzése, valamint a biztos megélhetés, a helyi gazdaság és az infrastruktúra fejlesztése. Ezek együtt teszik lehetővé, hogy közösségünk tagjai a szülőföldjükön boldoguljanak, és itt tervezzék a jövőjüket. Ugyanakkor nem emelnék ki egyetlen programpontot sem a többi rovására. Mások a fiatalok, a kisgyermekes családok, a gazdálkodók és a nyugdíjasok prioritásai, és eltérnek a tömbben és a szórványban élők igényei is. Programunk középpontjában a vajdasági magyar ember és család áll, ezért minden pontja mögött valós élethelyzetek és szükségletek vannak. A megvalósításhoz Belgrádban és Budapesten, a szerb és a magyar kormányban egyaránt partnerekre van szükségünk. Világos célokkal tárgyalunk, és azon munkálkodunk, hogy vállalásaink megjelenjenek a megállapodásokban, majd a döntésekben és a megvalósításban is. A közösségünkkel folytatott párbeszédre épülő programunk akkor ér célt, ha az emberek a mindennapjaikban is érzik az eredményeit.
