Ismét robog a Magyar Szó Taxi. Napilapunk népszerű videós műsora új arcokkal tért vissza mind az online felületekre, mind pedig az újság hasábjaira. A volán mögött új riporterrel is találkozhatnak, hiszen Kállai Göblös Nikoletta mellett ezentúl Kancsár Izabella, napilapunk óbecsei és törökbecsei tudósítója is feltűnik. Az anyósülésre is új vendégek ülnek be. Műsorainkban továbbra is bemutatjuk a vajdasági közélet szereplőit, de olyan személyeket is, akik a háttérben végeznek fontos munkát. Új lendülettel és tartalmas beszélgetésekkel várja Önöket minden pénteken 18 órakor a Taxi a Magyar Szó Facebook-oldalán, YouTube-csatornáján és az online felületén, a szerkesztett interjút pedig hétvégi lapszámunkban olvashatják.
November 8-án tartják a nemzeti tanácsi választásokat. Ezzel kapcsolatban sok kérdés merül fel az emberekben, éppen ezért ezen a héten a közérdekűséget kiemelten előtérbe helyező, edukatív jellegű tartalommal készültünk. Segítségünkre dr. Ladóczki Gyula, a Köztársasági Választási Bizottság tagja volt.
Mi is pontosan a Magyar Nemzeti Tanács? Melyek a fő feladatai?
– A Magyar Nemzeti Tanács a magyar nemzeti kisebbség önkormányzati szerve, amely az oktatás, a tájékoztatás, a kultúra, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén rendelkezik hatáskörökkel. Szerbiában összesen 23 nemzeti tanács működik. Az MNT intézményeket tart fenn, ösztöndíjprogramokat működtet, és támogatja a magyar nyelvű oktatást, valamint a szülőföldön való boldogulást. Ide tartozik a szabadkai Vackor óvoda, az újvidéki Európa Kollégium, továbbá a középiskolások és egyetemisták számára biztosított ösztöndíjak. A külföldön szerzett diplomák honosításában is segítséget nyújt, információkkal és anyagi támogatással egyaránt. A tájékoztatás területén több magyar nyelvű médium alapítója vagy társalapítója, ezek fontos szerepet töltenek be a vajdasági magyar közösség anyanyelvű tájékoztatásában. A kultúra területén szintén számos intézmény alapítója vagy társalapítója. Alapítói jogain keresztül részt vesz az intézmények irányításával kapcsolatos egyes döntésekben, és más, a magyar közösség szempontjából kiemelt jelentőségű kulturális intézmények működésében is szerepet vállal.
Kik válhatnak a Magyar Nemzeti Tanács tagjává?
– A Magyar Nemzeti Tanács tagjait közvetlen úton választják meg. A szavazásban azok a polgárok vehetnek részt, akik rendelkeznek általános választójoggal, és feliratkoztak az adott nemzeti kisebbség külön választói névjegyzékébe, jelen esetben a magyar kisebbségi választói névjegyzékébe. Ennek a feltételnek a tanács tagjelöltjeinek is meg kell felelniük. A választáson polgárok csoportjai és a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó civil szervezetek is állíthatnak listát. A polgárok a nemzeti tanácsi választáson is a „hagyományos” választásokhoz hasonlóan adhatják le szavazatukat, függetlenül attól, hogy egy vagy több lista indul. Jelen pillanatban két listát hirdetett ki a Köztársasági Választási Bizottság: a Magyar Összefogás és a Vajdasági Magyar Újrakezdés listáját.
Hány tagról döntenek a szavazók?
– A Magyar Nemzeti Tanácsnak 35 tagja van, a mandátumokat pedig a választáson induló listák között osztják el. Ha csak egy lista indulna, és megszerezné az összes szavazatot, mind a 35 jelöltje mandátumhoz jutna. Több lista esetén a képviselői mandátumokat a megszerzett szavazatokkal arányosan osztják ki. A nemzeti tanácsi választáson nincs bejutási küszöb, tehát nem kell elérni a szavazatok előre meghatározott arányát ahhoz, hogy egy lista mandátumot szerezhessen. A hagyományos parlamenti választásokon más szabályok érvényesülnek. A legtöbb listának legalább a szavazatok három százalékát kell megszereznie ahhoz, hogy részt vehessen a mandátumok elosztásában. A nemzeti kisebbségi listák kivételt képeznek, ezek ugyanis akkor is mandátumhoz juthatnak, ha nem érik el ezt a küszöböt. A két rendszer közötti legfontosabb különbség tehát az, hogy a nemzeti tanácsi választáson egyáltalán nincs százalékos bejutási küszöb, a hagyományos parlamenti választáson viszont a nem kisebbségi listáknak az alapvető szabály szerint el kell érniük a három százalékot.
Hogyan iratkozhatunk fel a választói névjegyzékbe?
– Szeretném felhívni a polgárok figyelmét arra, hogy a nemzeti kisebbségi választói névjegyzék nem azonos az általános választói névjegyzékkel. Míg az általános névjegyzékbe a törvényes feltételeknek eleget tevő nagykorú polgárok automatikusan bekerülnek, a nemzeti tanácsi választáson csak azok szavazhatnak, akik külön feliratkoztak a magyar kisebbségi választói névjegyzékbe. Ehhez kérelmet kell benyújtani a lakóhely szerinti községi vagy városi közigazgatási hivatalban. A feliratkozás önkéntes, de úgy gondolom, akinek fontos a magyarsága, a szülőföldön való megmaradás, valamint a Magyar Nemzeti Tanács által képviselt jogok és értékek, annak elemi érdeke, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, és részt vegyen a választáson. Azt is bárki ellenőrizheti, hogy szerepel-e a névjegyzékben. Ezt személyesen, a közigazgatási hivatalban személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel, illetve online, a Poseban birački spisak (upit.posebanbirackispisak.gov.rs) elnevezésű felületen tehetik meg a polgárok. Utóbbi felületen a személyi szám megadásával lehet ellenőrizni, hogy szerepelünk-e a külön választói névjegyzékben, valamint azt is, hogy melyik szavazóhelyen lehet majd leadni a voksot. Október 23-ig lehet feliratkozni.
Aki egyszer feliratkozik, az örökre ott is marad?
– Aki egyszer feliratkozott a külön választói névjegyzékbe, annak a feliratkozása a továbbiakban is érvényben marad, tehát nincs további teendője.
Nyitókép: Kállai Göblös Nikoletta és dr. Ladóczki Gyula
