Afrikai sertéspestissel fertőzött területnek nyilvánították Zsablya községet

Afrikai sertéspestissel fertőzött területnek nyilvánította Zsablya községet a mezőgazdasági minisztérium – áll abban a közleményben, amelyet az említett község honlapján tettek közzé tegnap délután. Ugyanitt kiemelik, hogy az előírásoknak megfelelően veszélyeztetett területnek nyilvánították azt a 10 kilométeres körzetet is, amelyhez Boldogasszonyfalva, Sajkásgyörgye és Csúrog települések is tartoznak.

Délelőtt még egyáltalán nem számítottak arra, hogy Dél-Bácskát is veszélyeztetné az elsősorban  Szerémségben, Mácsvában és a Belgrád környékén, Obrenovacon terjedő afrikaisertéspestis-járvány, délután viszont az illetékes helyi szakszolgálatok már jelentették: Zsablyán megerősítették a fertőzést – tudtuk meg a temerini állami állategészségügyi állomás szakembereitől. Kiemelték: bár az általuk lefedett Temerint, Járeket és Szőreget egyelőre nem sorolták a 10 kilométeres veszélyeztetett körzetbe, fokozott felkészültséget javasolnak az állattartóknak.

Ahogyan az említett közleményben is kiemelik: a fertőzött területen szigorú intézkedéseket foganatosítanak a járvány megfékezésére. A fertőzött állatok leölésével, a tetemek szigorú kezelésével, valamint az állatok szállításának tiltásával és fokozott fertőtlenítéssel harcolnak a járvány terjedése ellen.

Az illetékesek felszólítják a környező települések állattartóit is, hogy szigorúan tartsák be az óvintézkedéseket annak érdekében, hogy sikerüljön féken tartani a fertőzés terjedését.

Sajnos napról napra egyre több gyanús esetet jeleznek az illetékes állategészségügyi szolgálatoknak a gazdák az afrikaisertéspestis-járvány gócpontjaihoz közeli területeken – nyilatkozta a járvány terjedése kapcsán Ljiljana Ivanjac, a mezőgazdasági minisztérium Állategészségügyi Igazgatóságának osztályvezetője tegnap reggel. A Szerbiai RTV vendégeként ismét hangsúlyozta az óvintézkedések jelentőségét a járvány megfékezésében: kiemelte, hogy a gazdaságoknak zárt rendszerként kell működniük ahhoz, hogy biztonságban maradjanak. „A fertőtlenítő gátak nagyon fontosak, de a fertőzés terjedésének megakadályozásában ennél még fontosabb az emberek felelősségvállalása és lelkiismerete” – hangsúlyozta a szakember.

Megerősítette azt is, hogy a hétfői rendkívüli ülésen, amelyen Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter is részt vett, a járvány megfékezése érdekében megszigorították az ellenőrzéseket és a büntetéseket is. Az illetékes minisztérium csapatai az állategészségügyi felügyelőkkel és a belügyminisztérium munkatársaival együtt bejelentetlenül járják körül a gazdaságokat, és ellenőrzik a biovédelmi előírások betartását. Emellett jól láthatóan jelölik azokat a gazdaságokat, ahol megerősítik az afrikai sertéspestis jelenlétét – mondta  Ljiljana Ivanjac.

Ahogyan arról korábban is beszámoltunk, az afrikai sertéspestist 496 gazdaságban, 18 önkormányzat területén és 8 közigazgatási körzetben mutatták ki Szerbiában: a legkritikusabb a helyzet Szerémségben, ahol a járvány megfékezése érdekében az elmúlt egy hétben a hivatalos szervek kénytelenek voltak több mint 11 ezer állatot leölni.

Hogyan óvható az állomány?

Hogyan óvhatják a gazdák állatállományukat? – tettük fel a kérdést a temerini dr. Majoros Arnold állatorvosnak, aki az egyik helyi sertésfarm tulajdonosa is: gazdaságában 30 anyakocát gondoz, és a hozzájuk tartozó malacokat neveli.
 

– Személy szerint a kezdetektől szigorúan veszem az óvintézkedéseket, és nem csak az afrikai sertéspestis veszélye miatt. Elsősorban senkit sem engedek be a farmra, akinek nincs dolga ott. Az állattállománynál nincs helye barátkozásnak, malacnézésnek, tehetetlenkedésnek – mondta nyomatékosan a szakember, aki két munkást alkalmaz a sertések körüli munkákra. Hangsúlyozta, hogy számára nagyon fontos, hogy korlátozott számú, megbízható személy érintkezzen az állatokkal. Kimondottan fontosnak tartja ugyanis az óvintézkedések betartását: – Nagyon jó lenne, ha mindenki alkalmazná a gazdaságán a fertőtlenítő gátakat. Nálunk emellett még ruhát, lábbelit is cserélünk: nem ugyanabban az öltözékben megyünk be az állatok közé, amelyet máshol is viselünk – mutatott rá a gazda, majd állatorvosként hozzátette: fertőzésveszély esetén hasznos a fertőtlenítő tus is.

A szakembert arról is faggattuk, hogy takarmánnyal is terjedhet-e az afrikai sertéspestist okozó vírus.

– A szerb kormány minimalizálta annak lehetőségét, hogy a fertőzés az állatok eledelével is terjedjen. Ilyen szempontból valamivel nagyobb az esélye annak, hogy a szállító jármű vagy az azt vezető ember terjessze a fertőzést. Ha ugyanis olyan helyeken járt előzőleg, ahol már fertőzött volt az állatállomány, akkor a vírust beviheti az egészséges állatok közé is egy másik tanyán vagy farmon. Ezért kell fertőtleníteni a járműveket is, mielőtt beengednénk őket a gazdaságunkba – nyomatékosította a szakember a gátak jelentőségét.

Kérdésünkre elmonta: ma Szerbiában mindennapos kihívást jelent állattenyésztéssel foglalkozni, úgy gazdaságilag, mint fenntarthatóság szempontjából is. 

Se gyógymód, se védőoltás

A szerémségi gócponthoz közel levő dél-bácskai körzetben, Zsablya községben jelent meg tegnap a fertőzés. A szomszédos Temerin község területén egyelőre nem jelentettek gyanús esetet a gazdák – erősítette meg tegnap délután dr. Dujmovics Csaba okleves állatorvos és vadgazdálkodási szakmérnök. A Temerint, Járeket és Szőreget ellátó állami állategészségügyi szakszolgálat munkatársaként hangsúlyozta: különbséget kell tenni a területeinken korábban is jelen levő sertéspestis és az afrikai sertéspestis között.

– 1975 óta követem az epidemiológiai helyzetet a térségben. Korábban nálunk csak a hagyományos sertéspestis volt jelen, amire szintén nem volt gyógymód, de védőoltással harcoltunk ellene. A kocákat évente kétszer beoltottuk, a hízókat egyszer vagy kétszer, és nem volt gond. Sőt, itt Szerbiában is készítették a vakcinát, ehhez is hozzáfértünk. Így körülbelül 10 éve már annak, hogy elértük az eradikációt – utalt arra a szakember, hogy a magas átoltottságnak köszönhetően sikerült szinte teljesen megszűntetni a fertőzésveszélyt a hagyományos sertéspestissel szemben.

Az afrikai sertéspestisnek azonban legalább 19 altípusa van, és az ellen nem lehet vakcinát készíteni, mert nem lehet tudni, mikor melyik támad – mutatott rá az állatorvos, aki a vírus jellege miatt a közeljövőben nem is lát valószínűséget arra, hogy a kutatók védőoltást állítsanak elő.

– Az alfajok változatossága mellett igencsak kitartó is ez a vírus. Bár az utóbbi időben nyáron burjánzanak a járványok, az afrikai sertéspestist okozó vírus a hidegben is képes túlélni. Magyarországon történt, hogy a fertőzés miatt elhunyt vaddisznó csontjában hat hónap után is találtak élő vírust – utalt egy esetleírásra a területi szakszolgálat állatorvosa, aki szerint a nyugati államokban teljes mértékben elfogadott, hogy a fokozott fertőzésveszélyek idején gyérítik a vaddisznóállományt: – A vaddisznó az afrikai sertéspestis természetes hordozója. Főként erdős részeken veszélyes a haszonállatra: azért gyéritik őket, hogy csökkentsék a kohabitációt, azaz az egymás közötti érintkezés lehetőségét, és ezzel együtt a betegség terjedésének valószínűsége is csökken – mutatott rá az állatorvos.

Ne etessük ételmaradékkal a sertéseket!

A szakember megerősítette az óvintézkedésekre vonatkozó előírások betartásának jelentőségét. A gazdaságokra csak az ott dolgozók járjanak be, a fertőtlenítő gát pedig megfelelő szer használatával valóban képes megölni az afrikai sertéspestis kórokozóját – mondta dr. Dujmovics Csaba. Kiemelte: egyes feljegyzések szerint az emberek által fogyasztott élelmiszerben is jelen lehet a vírus, így az állattartóknak javasolja, hogy ne etessék ételmaradékkal a sertéseiket.

Az állatorvos a folyamatosan végzett ellenőrzéseket is fontosnak tartja.

– Háromhavonta áttekintést végzünk a farmokon, azaz összeírjuk a bejegyzett állatokon jelentkező összes gyanús vagy jelen levő betegséget – mutatott rá a rendszeres bejegyeztetés jelentőségére a szakember. Kiemelte, hogy az összeírásokat kizárólag azok az állatorvosi állomások végezhetik el, amelyek rendelkeznek legalább három okleveles állatorvossal, és megkapják a tevékenységre vonatkozó tanúsítványt az illetékes állami szervektől: – A malacok születésétől számított két héten belül a gazdák kötelesek bejelenteni minden állatot. Ahogyan pusztulás esetén is kötelesek az azzal a területtel megbízott szakszolgálatot értesíteni, amely szintén állami engedéllyel rendelkezik az állattetemek megsemmisítéséhez. Ehhez azonban az illetékes állatorvosnak igazolnia kell, hogy mi okozta a halált a szóban forgó állatnál – mutatott rá az eljárás menetére a szakember. Kiemelte: ilyenkor az olyan fertőzésekre is fény derül, mint amilyen az afrikai sertéspestis.

Az állami szakszolgálat orvosát megkérdeztük arról is, hogy vajon mekkora büntetésekre számíthatnak azok, akik nem tartják be megfelelően az óvintézkedéseket. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy fertőzésveszély esetén mindig szigorítják a büntetéseket is, ám az általánosan érvényes rendelkezések szerint a felügyelők 5 ezertől 50 ezer dinárig terjedő pénzbírságot írhatnak elő gazdaságonként, amennyiben az óvintézkedések tekintetében szabálytalanságokat fedeznek fel. A temerini szakember szerint ez kevés ahhoz, hogy tettekre kényszerítse azokat, akik saját maguk miatt nem alkalmazzák az óvintézkedésket.