A Beta hírügynökségnek nyilatkozó termelők szerint az évek óta tartó mostoha időjárási körülmények miatt egyre nehezebbé válik a gazdálkodók helyzete, egyesek már földjeik eladásán gondolkodnak. Egyetlen mentőövet az állami támogatások időbeni kifizetése jelenthetné.
A napraforgó- és kukoricahozamok megfeleződtek az aszály következtében, és a felvásárlási árak is minimumra csökkentek, ennek következtében a termelésben hatalmasak a veszteségek – hangsúlyozták ismét a szerbiai gazdákat tömörítő szervezetek. Kiemelték, hogy amennyiben az állam nem fizeti ki a szubvenciók második részét az őszi vetés előtt, kénytelenek lesznek tiltakozni. Nedeljko Savić, a Stig Mezőgazdasági Termelők Egyesületének elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában ismét megerősítette azt, amit az elmúlt időszakban már sokszor hangsúlyoztak a termelők képviselői: akkora veszteséggel zárják az idényt a gazdák, hogy saját eszközökből nem tudják fedezni az őszi vetést.
Savić saját példájával is igazolta a gazdák állításait. Elmondása szerint a napraforgóval bevetett 60 hektáros területén hektáronként csupán 2,8 tonna termést tudott learatni.
A jelenleg érvényes felvásárlási árakkal számolva eddig 3 millió dináros veszteséget könyvelhet el a napraforgó termesztésével. A termelő szerint már most látszik az is, hogy a kukoricatáblákon is legfeljebb 4-5 tonna termés lesz hektáronként: ez fele a várt hozamnak – mondta a Stig elnöke.
Mindezt a Nagybecskerek közelében gazdálkodó Dragan Kleut is megerősítette a Beta hírügynökségnek. Kiemelte, hogy a napraforgó felvásárlási ára átlagban 40 százalékkal alacsonyabb, mint a korábbi években. Emlékeztetőül: az idén elsőként felajánlott, 40 dináros megelőlegezett felvásárlási ár felháborodást váltott ki a termelőkből, és a minisztérium is az emelését szorgalmazta. Ennek ellenére a mai napig kilogrammjáért legfeljebb 50 dinárt hajlandóak fizetni a felvásárlók még akkor is, ha a környező országokban 65-70 dinár a napraforgó ára – mutatott rá a húzódó problémára a bánáti gazda. Hozzátette, hogy a búza 20 dináros ára is méltánytalanul alacsony volt, a kukoricáért kínált 19 dinárból pedig végképp nem lehet megvalósítani semmit – mondta Kleut. A betakarításra váró kukorica kapcsán pedig kiemelte, hogy az aszály miatt megfeleződött a hozam.
Ótos András felvétele
A legnagyobb gondot mégis abban látja a gazda, hogy az említett problémákkal évek óta küszködnek a szerbiai termelők. „Az állam ígéretet tett arra, hogy rendezi a piacot, de a felvásárlók továbbra is egyeztetnek egymás között a felvásárlási árról, és végül egységes árat határoznak meg” – mutatott rá a szabadverseny alapelvének megszegésére a bánáti termelő. Hangsúlyozta, hogy sok gazda már azon gondolkodik, hogy túlad a termőföldjein, mert már nem bírja elviselni az évek óta halmozódó veszteségeket. Azok, akik viszont nem látnak más lehetőséget és mégis kitartanak a mezőgazdaság mellett, elvárják, hogy bár az őszi vetés előtt kapjanak segítséget az államtól: még akkor is, ha a szubvenció összege szinte semmi azokhoz a költségekhez mérve, amelyek az őszi vetéssel járnak – állítja Kleut. Szerinte a végső elkeseredés ismét tiltakozásba hajszolja a gazdákat. A bánáti termelő osztozik azoknak a véleményén, akik szerint a gazdaságok számának csökkenéséhez jelentősen hozzájárult az a rossz agrárpolitika, amelyet évek óta alkalmaz a mezőgazdasági minisztérium. Példaként azt említette, hogy a környékükön kizárólag a Szerb Haladó Párt szimpatizánsai bérelhettek állami földeket. Sok termelőt tönkretett az is, hogy nem juthattak hozzá ezekhez a termőföldekhez – mutatott rá az általános gondokat tetőző problémára a gazda.
A hozamok Észak-Bácskában is az elvárások alatt alakultak – erősítette meg Miroslav Matković, aki Szabadka környékén gazdálkodik. Itt a kukoricaföldekről hektáronként átlag 4 tonna termést tudnak betakarítani, ez azonban jelentősen alulmarad a jónak tekintett 12 tonnás hozamtól. A szabadkai termelő szerint további gondot okoz az, hogy annak ellenére is kevés az érdeklődés a kukorica iránt, hogy csupán 19 dinárt kínálnak érte a felvásárlók. Hozzátette: egyelőre még ki sem merte számolni, hogy mekkora lesz a vesztesége az idény végén.
A szabadkai gazda szerint az sem mérvadó, amit a mezőgazdasági miniszter a cirok termesztéséről mondott. Dragan Glamočić ugyanis az évek óta húzódó szárazság miatt ezt a növényi kultúrát javasolta a termelőknek, azzal érvelve, hogy a hozam hektáronként elérheti a nyolc tonnát is. Miroslav Matković szerint azonban a kísérleti parcellákon az idén legfeljebb két tonna cirok termett hektáronként. A gazda ezzel kapcsolatban kiemelte: minden magnak esőre van szüksége a sarjadáshoz és a fejlődéshez is – csapadékból pedig rendkívül kevés jutott a talajba az idén.
Nyitókép: Ótos András felvétele
