Mégis várnak szeptember 1-jéig a nyugat-balkáni fuvarozók az Európai Bizottság válaszára azokkal a problémákkal kapcsolatban, amelyekkel az unió új határregisztrációs rendszerének (EES) bevezetése óta küzdenek a szerbiai, az észak-macedóniai, a montenegrói és a bosznia-hercegovinai sofőrök és szállítóvállalatok. A régió fuvarozói ugyanis Szkopjéban egyeztettek arról, hogy lezárják-e ismét a teherforgalmat a schengeni övezet határátkelőin annak érdekében, hogy válaszra bírják az uniós illetékeseket.
Mint ismeretes, az EES-t tavaly október 12-én kezdték bevezetni az Európai Unió 29 tagállamában. A bejelentések szerint az intézkedést azzal a céllal érvényesítették, hogy korszerűsítsék a biztonságos határátlépést, és csökkentsék a vele kapcsolatos visszaéléseket és bűncselekményeket: az EES bevezetésével szigorúan ellenőrizni kezdték a schengeni övezet határátkelőin azt az előírást, amely szerint 180 napon belül 90 napot tartózkodhatnak az unió területén mindazok, akik nem állampolgárai a tagállamoknak. Az ezzel járó problémákra a nyugat-balkáni sofőrök már az EES érvényesítése előtti két évben is többször figyelmeztették az Európai Bizottságot, ám a mai napig nem született olyan megoldás, amely biztosítaná számukra, hogy meghurcoltatás nélkül, folyamatosan végezzék a munkájukat.
FOLYTATÓDNAK A KITOLONCOLÁSOK
Az új rendszert április 10-től 59 tagállamban alkalmazzák teljeskörűen. Érvényesítése tovább fokozta a nyugat-balkáni szállítóvállalatok gondjait: a régió fuvarozóinak sofőreit letartóztatták, meghurcolták vagy kitoloncolták a schengeni határátkelőkön, ha túllépték a munkájuk miatt az említett tartózkodási időt. Brüsszel ugyanis azzal a magyarázattal utasította vissza a nyugat-balkáni fuvarozók kérelmeit, hogy a 90 napos tartózkodási korlát olyan határozat, amelyet a schengeni egyezmény irányozott elő, ahogyan azt is, hogy minden ennél hosszabb idejű tartózkodást hosszú távú vízum kérelmezésével, vagy a tagállamok külön engedélyével lehet megvalósítani.
Mivel nem kaptak érdemi választ Brüsszelből, így a szerbiai, a montenegrói, az észak-macedóniai és a bosznia-hercegovinai fuvarozók január 26-tól lezárták a schengeni övezet határain a teherszállító átkelőhelyeket. Tiltakozásuk január 30-ig tartott, és a szakmai csoportosulások becslése szerint naponta legkevesebb 100 millió eurós kárt okozott a régió országainak. A határzárak akkor értek véget, amikor az Európai Bizottság jelentésében megerősítette, hogy az unió iparát és szolgáltatásait erősítő munkaerőnek szüksége van arra, hogy több napot tartózkodjon a schengeni övezetben, mint amennyit az eddigi rendelkezések engedélyeztek.
Ezt követően folytatódtak a tárgyalások, a gyakorlatban viszont a tagállamok által kibocsátott D típusú vízum jelentett ideiglenes megoldást arra, hogy a nyugat-balkáni sofőrök folytathassák a munkájukat. Ezt azonban egy idő után csak Horvátország volt hajlandó biztosítani a szerbiai fuvarozóknak abban az esetben, ha a sofőrök cégeinek létezik egyezménye horvát szállítóvállalattal.
Így június közepén újra egyeztettek a régió fuvarozói: azóta hivatásos státuszt követelnek az uniótól a sofőrjeik számára. A két hónappal ezelőtti találkozón azt is kiemelték, hogy augusztus 10-éig várnak választ követelésükre az Uniótól.
Brüsszeltől azonban továbbra sem érkezett válasz a követelésükre. A régió fuvarozói egymásnak és a nyilvánosságnak is megerősítették, hogy a nyugat-balkáni sofőröket továbbra is kitoloncolják és meghurcoltatják, amennyiben akár pár órával is túllépik a 90 napos tartózkodási időt.
MÉG MINDIG TÜRELMESEK A FUVAROZÓK
A régió fuvarozóit továbbra sem hívta beszélgetésre az Európai Bizottság – erősítette meg a szkopjei találkozó után a Banja Luka-i független napilapnak Nikola Brković, a bosznia-hercegovinai logisztikai cég képviselője. Ennek ellenére a fuvarozók úgy döntöttek, hogy nem kockáztatják a gazdasági stabilitást a régióban, és mégis megvárják az Európai Bizottság szeptember 1-jére bejelentett gyűlését, amelyen feltehetően a régió fuvarozóinak problémájáról is szó lesz. „Amennyiben azonban ekkor sem történik előrelépés az ügyben, mindenképp sor kerül a regionális tiltakozásra, amelyen minden nyugat-balkáni fuvarozó részt vesz” – mondta a bosnyák sofőrök képviselője.
A régió többi fuvarozója is megerősítette a sajtónak, hogy ha ismét rákényszerülnek a teherforgalom blokádjára, akkor mindaddig nem engednek meg, míg az Európai Bizottság végső megoldást nem kínál a helyzetükre, azaz hogy a nyugat-balkáni sofőrök is zökkenőmentesen végezhessék a munkájukat a schengeni övezetben. „Bár Szerbiában már formálisan a tiltakozás mellett döntöttek a fuvarozók, a döntést nem kívánjuk mindenáron érvényesíteni, ennek következménye ugyanis hatással lesz az egész társadalomra” – mondta Neđo Mandić, a szerbiai Nemzetközi Fuvarozók Üzleti Egyesületének elnöke.
Az újabb türelmi időt Biljana Muratovszka, az észak-macedóniai Makamtrans egyesület főtitkára azzal magyarázta, hogy „a fuvarozók megértik, hogy a szabadságok ideje van”. Ezzel azokra a bejelentésekre utalt, melyek szerint az EU Mobilitási és Közlekedési Főigazgatóságának három illetékes igazgatója közül mindhárman szabadságon vannak augusztus 12-ig, ezért várhatóan visszatérésük után kerül sor az újabb tárgyalásra. „De az unió képviselőinek is meg kell érteniük, hogy a régió sofőrjei szó szerint munkanélküliekké válnak” – hangsúlyozta az észak-macedóniai egyesület főtitkára. Állításának súlyát számokkal is alátámasztotta: a MIA ügynökség adatai szerint csak Észak-Macedóniában 17 ezer sofőr megélhetését veszélyezteti az EES-rendszer szigorú alkalmazása. Becslések szerint összesen több mint 100 ezer állás forog kockán a Nyugat-Balkánon – hangzott el a szkopjei találkozón.
AZ ÉSZAK-MACEDÓN ÁLLAM ÖNÁLLÓAN OLDJA MEG A GONDOKAT
A régió fuvarozóinak döntésére Alekszandar Nikoloszki, Észak-Macedónia szállítmányozási ügyekkel megbízott minisztere is reagált. Kijelentette, hogy a nyugat-balkáni állam önállóan oldja meg fuvarozóinak a problémáit. Teszi ezt bilaterális egyezségekkel arról, hogy a tagállamok hosszú távú vízummal biztosítsák a sofőröknek a munkájuk végzését. A miniszter szerint Észak-Macedónia államvezetése már biztosított ilyen egyezségeket Svájccal, Horvátországgal és Romániával, és folyamatban vannak az egyeztetések Ausztriával, Németországgal és Magyarországgal is.
A macedón miniszter hangsúlyozta: minden országnak önállóan kell megoldani a problémát, és „az észak-macedón fuvarozóknak nem kellene alávetniük magukat más államok propagandájának, főként nem Szerbia álláspontjának”. Aleksandar Nikoloski kiemelte, hogy ez a probléma „nem kezelhető általános szinten”, mert Észak-Macedónia teljesen más státuszban van, mint a többi nyugat-balkáni ország. Ezért egymaga oldja meg a gondot mindaddig, míg az Európai Bizottság nem kínál megoldást a problémára. A miniszter szerint a közeljövőben várható végleges válasz Brüsszeltől.
Nyitókép: A fuvarozók korábbi tiltakozása a horgosi határátkelőhelynél (Fotó: Molnár Edvárd)
