Hová tűnik el az ivóvíz?

Újvidéken az utóbbi néhány évben időről időre ivóvízellátási gondok merülnek fel, esetenként a víz minőségére de leginkább a mennyiségére vonatkozóan. Egyértelmű, hogy a városban nincs elég vizünk, a jelenséget azonban a hatalmon lévő koalíció és a politikai ellenzék más-más módon magyarázza. A városvezetés a vízhiányt a vízellátó rendszer fejlesztésének sok évtizedes mellőzésével, a Duna alacsony vízállásával és a pazarlással hozza összefüggésbe, a másképpen gondolkodók szerint viszont csakis a mostani döntéshozók okolhatók a gond miatt. Az elmúlt években ugyanis elhanyagolták a beruházásokat, nem bővítették a rendszert arányosan a város növekedésével, és megengedték azt, hogy a városi vízvezeték-hálózatba szivattyúzott víznek csaknem a harmada „kiszökhessen” a rendszerből. Természetesen nemcsak szivárgásról van szó, hanem jelentős százalékarányban a vízhálózatra illegálisan csatlakozó felhasználók fogyasztásáról is.

Az önkormányzat felelős intézménye, a Városi Vízművek Közvállalat rendszeresen arra figyelmeztet, hogy a kertek öntözése és az esti órákban megnövekvő vízfogyasztás csökkenti a nyomást a hálózatban, emiatt a magasabb, vízpumpa (hidrofor) nélküli lakóépületekben, a 4., 5. emelet fölötti szintekre már nem jut fel a csapvíz. – A csapvíz ivásra és tisztálkodásra szolgál, nem pedig medencefeltöltésre, autómosásra, pázsit- és erkélylocsolásra… A túlzott, észszerűtlen vízfogyasztás mindenekelőtt nyaranta, a város szerémségi részeire jellemző, de más peremvárosi településeken is észlelhető – figyelmeztetnek rendszeresen a vízművekből. Az elmúlt évek közleményei tehát egyértelműsítik azon álláspontjukat, hogy a lakosság, pontosabban: a külvárosok lakói, közülük is mindenekelőtt a szerémségi oldal lakói, forró nyári estéken észszerűtlenül pazarolják az ivóvizet, és ez jócskán hozzájárul ahhoz, hogy a tárolótartályokat az éjszakai órákban (amikor a fogyasztásnak értelemszerűen alacsonynak kellene lennie) ne tölthessék fel megfelelő mértékben. 

A BRAVO polgári tömörülés tegnapi közleményének szerzői szerint azonban a lakosság takarékosságra intése helyett elsősorban a vízvezeték-hálózat veszteségeivel és annak korszerűsítésével kellene foglalkozniuk. A városvezetést teszik felelőssé a kialakult  helyzetért, a hálózati veszteségekre és az új kutak hiányára figyelmeztetnek: az újvidéki vízellátásban felmerülő problémákért nem a vízfogyasztó lakosság, hanem a hálózat állapotát és az elmúlt évek elmaradt beruházásai okolhatók – olvasható közleményükben, amelyben mindenekelőtt a szerémségi oldalon lévő Popovicán, Begecsen és Péterváradon felmerülő vízellátási gondokra reagálnak.
 

A BRAVO mozgalomból rámutattak arra, hogy 2025-ben az újvidéki vízvezeték-hálózat vesztesége 31,6 százalékot tett ki, míg egy évvel korábban ez az arány „csak” 30,7 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy minden tíz liter előállított csapvízből több mint három liter „elvész”, mielőtt eljutna a fogyasztókhoz. Úgy vélik, a hálózat folyamatos rekonstrukciójára lenne szükség a meghibásodások utólagos javítása helyett.
Állításuk szerint Újvidéken 2003-ban helyeztek üzembe legutóbb új kutat, miközben a város (és annak vízigénye) azóta jelentősen megnövekedett. A régebbi kutak vízhozamának csökkenése miatt azok regenerálására van szükség, ez azonban – szerintük – nem helyettesítheti az új vízlelő/víztermelő kapacitások kiépítését. Hozzáteszik, hogy az idei aszály és a Duna alacsony vízállása csak nehezíti a helyzetet, de az alacsony vízszinttel nem magyarázhatók az elmúlt két évtized elmaradt fejlesztései. Arra is figyelmeztettek a mozgalomból, hogy a problémák augusztusban jelentkeznek, amikor az egyetemisták nincsenek a városban, és sokan szabadságukat töltik, elutaznak. Attól tartanak, hogy szeptemberben, a lakosság visszatérésével és az esetlegesen elhúzódó meleg időjárással még nagyobb terhelés nehezedhet a rendszerre.
 

A BRAVO köré tömörülők felszólítják Žarko Mićin polgármestert és a városi vízművek igazgatóját arra, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy jelenleg mennyi csapvizet termelnek, mekkora Újvidék tényleges vízigénye, valamint azt, hogy milyen terv alapján és milyen határidőkkel kívánják csökkenteni a hálózati veszteségeket? Emellett követelik azt is, hogy tegyék közzé a hálózati mérőhelyekre és az egyes városrészekre vonatkozó veszteségi adatokat. – Az újvidéki vízellátási problémákért nem a kerteket öntöző vagy az esti órákban a bejáratot fellocsoló polgárokat kell felelőssé tenni! – üzenik. 

Folyamatosan korszerűsítjük a vízellátó rendszert!

A városi vízellátási rendszert nyers vízzel feltöltő kutak korszerűsítési folyamata állandó, a meglévő kutak felújítása mellett most, 25 év után új kutat is építenek a péterváradi sziget vízlelőhelyen. Az önkormányzat illetékesei egy új víztisztító üzem létesítéséről is beszélnek, ez a Hadi-szigeten épülne meg, és egy fővezeték kiépítése is tervben van, amely ezt az új vízbázist összeköti majd a városi hálózattal. Az elmúlt évtizedben jelentős beruházások valósultak meg a vízvezeték- és csatornahálózat fejlesztésében., a városi költségvetésében 2012 és 2024 között mintegy 17 milliárd dinárt fordítottak erre a célra.