Az év eleji időjárási feltételek kedvezőek voltak minden növényi kultúra számára, ami optimizmusra adott okot, de még sok múlik a későbbi időjáráson. Félő, hogy a hosszúra nyúló száraz időszakok újabb aggodalmat okoztnak. A hivatalos statisztikai adatok alapján az elmúlt tíz évben minden gyümölcskultúránál csökkenés figyelhető meg, csupán a szőlőtermés volt átlagon felüli a múlt évben. Ami a szántóföldi kultúrákat illeti, a helyzet ott sem volt a legjobb; bár a kalászosok jó termést hoztak, a többi alulteljesített. Bognár Pásztor Hajnalka agronómus, a szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja szerint a sárga- és az őszibarack is átvészelte a tavaszi fagyokat, és a szántóföldi haszonnövényekre is jól jött a májusi eső, a veszély azonban korántsem múlt el.
– Nagyon száraz volt az április, szinte egyáltalán nem volt csapadék, azt a néhány millimétert leszámítva, ami pár alkalommal „elverte a port”. A májusi eső nagyon jól jött, mert már a kalászosoknak is a hozama kérdésessé vált. Szárazság idején a növények ugyanis úgy védekeznek, hogy lelassítják a metabolizmusukat. Ez a folyamat látszódott már a kalászosokon, a levelek elkezdtek befelé fordulni, és úgy tűnt, nem lesz erejük kinevelni a kalászt. Meg kell említeni, hogy az időjárási viszonyokra a fajták nem ugyanúgy reagálnak. Általában a külföldiek nehezebben tűrik ezeket a stresszes helyzeteket. Ez nem azt jelenti, hogy azoknak nincs meg a minőségbeli jó tulajdonságuk, hanem az gond, hogy nemcsak a szárazság, hanem a viharos szélfúvások is hatással vannak, mert tovább szárítják a felszíni földréteget, és a fejtrágyázás hiába történt meg, a növények nem tudták hasznosítani a tápanyagokat.
Vissza kell kanyarodnunk azért az előző periódusra is, amikor nappal nagyon magas volt hőmérséklet, éjjel viszont kimondottan alacsony. Egyik napról a másikra 20 fokot is ingadozott a hőmérséklet, és a fagyok sem voltak ritkák ebben a téli, kora tavaszi periódusban. Még márciusban, áprilisban, de májusban is voltak fagyok, ami a növényekre stresszként hatott, befolyásolta fejlődésüket. Márciusban volt egy periódus, amikor megfelelőek voltak a föltételek ahhoz, hogy a növények intenzív fejlődésnek induljanak, de ismét jött egy lehűlés, és a növények leálltak a fejlődésben. Az áprilist pedig hőmérséklet-ingadozás, viharos szél, csapadékhiány jellemezte.
- Ki járt jobban: aki az őszi, vagy aki a tavaszi vetés mellett döntött?
– Évekre visszamenőleg azok járnak jobban, akik az őszi vetést választják. Egyrészt az őszi vetést jó eséllyel időben el tudják végezni, másrészt pedig gyorsabban jutnak anyagi forráshoz. Az idén áprilisban a gazdák a tavaszi kapásnövényeket porba vetették, azután esett némi eső. Már évek óta gond van a kukoricatermesztéssel, mivel nemcsak annak első periódusában, hanem a virágzás és a csőképződésnél is fontos a csapadék. Ennek hiánya miatt már évek óta tanúi vagyunk a hozamcsökkenésnek. Rekordhozamokat már évek óta nem sikerült elérni. Az idén arra is panaszkodnak a gazdák, hogy a kukoricára már elkésett az eső.
- A kalászosokra is késett az eső?
– Azokon a parcellákon, amelyeken a szemképződés időszakában érkezett a csapadék, még segíthet, ám a virágzásban levő növényeknél már gondot okozhat. A búza és az árpa is érzékeny a Fusarium nevű kórokozóra, ami egy gomba által okozott betegség. A mellékterméke egy mikotoxin, ami toxikus állatok és emberek számára is. Tehát pluszkiadással számolhattak a termelők, ha abban a periódusban virágzott a búza, amikor esett az eső, mert még egy kezelést el kell végezniük.
- A terepen milyen állapotban vannak az árpa- és a búzaföldek?
– Nagyon vegyes a kép a terepen. A körülményekhez képest vannak jobb parcellák, és rosszabbak. Áprilisban már látni lehetett olyan búzatáblákat, amelyeken szembeötlően szenvedett a növény. Nem tudta kinevelni, kinyomni a zászlós levélből a kalászt. Ilyen már rég volt.
- Újabb száraz időszak következik, magas hőmérsékletekkel...
– A szabadkai határban körülbelül 20-30 milliméter csapadék jutott az elmúlt napokban. Ennyi felért egy locsolással. A csapadék eloszlásával van a gond, nem azzal, hogy nem esik le az a bizonyos mennyiség. Mi egyébként is száraz régió vagyunk – ezt azért meg kell jegyezni –, éves szinten mindössze 500-600 milliméter a csapadékmennyiség. Nagyon ritkák azok az évek, amikor nincs meg ez a mennyiség, de viszont az eloszlás nagyon rossz. Sajnos nem számíthatunk jobbra. A legutóbbi eső egy öntözéssel felért, valahogy magukhoz tértek a növények, valamilyen hozam lesz. Én nem tudom megjósolni, hogy milyen hozam lesz, mert az aratásig van még idő, ami lehet jó is, meg rossz irányba is mehet, attól függően, milyen hőmérsékletek lesznek, lesz-e még egyáltalán csapadék, és hogy a nap sugárzása okoz-e kárt, mert, ugye, a nap sugárzása sokban károsítja a növényeket. Megjelentek a betegségek is ezekben az őszi növényi kultúrákban: az árpánál, búzánál levélfoltosságok formájában, amit akkor kellett kezelni, amikor a betegség megjelent az intenzív fejlődésnél, március környékén. Ha sikeres volt a permetezés, akkor a Fuzarium elleni permetezéssel esetleg még korrigálhattak a termelők. Ám itt sem egyforma a helyzet, voltak olyan parcellák, amelyeken jelen volt a foltbetegség, másutt nem jelent meg. Ezt szemlézéssel tudták a termelők megállapítani.
- Mi a helyzet a gyümölcsösökkel? Ezen a homokos területen a gyökerek mélyebbről kell hogy szívják a nedvességet. A mélyebb rétegekben elegendő a víztartalék?
– Sajnos a gyümölcstermesztés a mi régiónkban eléggé megcsappant, több okból kifolyólag. Egyik oka a klimatikus feltételek romlása. Itt a homoktalajon termesztendő gyümölcskultúráknál főleg a homok tulajdonsága jelenti a problémát. Átereszti a vizet a locsolásnál, bármilyen öntözési típust választunk. Voltak olyan esetek, amikor a termelők jelezték, hogy hiába locsolják a növényt, magas a hőmérséklet és nagy a kipárolgás, a levegő páratartalma pedig alacsony, így a növényekben a különböző fiziológiai mechanizmusok minimumra álltak. Ez természetesen kihat a termés minőségére, kisebbek a gyümölcsök. A napégés nagyon gyakori azoknál a gyümölcsösöknél, ahol jégvédő hálót nem alkalmaznak, de még ott is a külső sorokat megkárosíthatja a nap. Öntözés nélkül gyümölcsöt sem lehet termeszteni.
Ugyanakkor az almának a piaca is nagyon lecsappant, és az almásokat fokozatosan számolják fel a termesztők.
- Mire térnek át?
– Burgonyára, most átmenetileg. Burgonya ezen a homokos talajon, a vegetáció első időszakában termeszthető, a szakemberek szerint a második vetés már erőltetett menet, de bevállalják a termelők, mert hát valamiből meg kell élniük. A megmaradt gyümölcsös intenzív, tehát el van látva jégvédő hálóval, locsolással. Ez nagy befektetés, de vannak támogatások, amelyek erre irányulnak, ezt azért ki kell hangsúlyozni. A jégvédőhálók, öntözőrendszerek felállítását nemcsak a gyümölcs-, hanem a zöldségtermesztőknél is támogatja a tartományi kormány és a minisztérium is. Anélkül nem oldható meg a termesztés.
A kajszibarack- és a szilvatermés, évről évre változik. Az idén is voltak fagyok, de a kajszit nem érték virágzásban, így úgy tűnik, jó lesz a termés. Ez nagy szó, merthogy tavaly, tavalyelőtt kevés termett. Az őszibarack szintén jól viselte az időjárási viszontagságokat, bár helyenként tapasztalhatók a fagykárok.
A gyümölcsfák újítása is nagy befektetés, ezért az elmúlt négy évben folyamatosan csökken a gyümölcstermesztés. Az orosz piac volt a fő piaca a mi almánknak, és most nagyon lecsökkent a kivitel, ezért a termelőknek más piacokat kellett keresni. Van, akinek sikerült, van, akinek nem. Állítom, hogy a homokon termett alma sokkal jobb, mint a lengyel alma, de az első osztályú árut viszik csak, már a második osztályút nem. Ilyen időjárási feltételek mellett pedig nehéz kielégíteni a piac igényeit.
- A gyakori betegségek és kártevők miatt a gyümölcstermesztők a gyakori permetezésre is panaszkodtak.
– Minden növényi kultúrának megvannak azok a fő kórokozói és fő kártevői, amelyek támadják és amelyek ellen védekezni kell. A gyakori permetezés miatt a tartományi mezőgazdasági titkárság a növényvédelemben létrehozott egy előrejelzési szolgálatot, amely alapító dokumentumainak kidolgozásában én is részt vettem. A növények megfigyelése és a főkártevők definiálása alapján minden régióba a lehető legkevesebbre csökkentettük a kezelések számát, tehát okszerűen kellett hozzáállni a feladathoz, hogy hatásos legyen. Egyébként a gyümölcstermesztésben alkalmazott peszticidek, legyen szó fungicidekről, gombaölő vagy rovarölő szerekről, nagyon drágák, ezért nem engedhetik meg maguknak a termelők, hogy húsz-egynéhányszor permetezzenek, amikor ilyen az ára az almának. Azok a termelők, akik követik a trendeket, ebben a helyzetben szerintem a növényvédelmi előrejelzési szolgálatnak (www.pissrbija.rs) az adataival együtt próbálják védeni a növényeiket. Ez sosem 100 százalékos siker, de az a cél, hogy a károk ne legyenek akkorák, mint a permetezésbe befektetett pénz összege. Nem az a cél, hogy mindent kiirtsunk, a hasznos szervezeteket is, mint azelőtt, hanem hogy okszerűen permetezzünk. Természetesen a termelőknek jobban oda kellett figyelni, ismerniük kell a gyümölcsösük állapotát. De szerintem ez egy jól bevált gyakorlat lett. Minden régiónak van külön ajánlása, hogy mikor mit, és mivel lehet kezelni.
- Az időjárás változásával jelentek meg új betegségek?
– Új kártevők vannak. Az ázsiai muslinca az érésben levő gyümölcsöket támadja, és nincs igazán olyan szer, amivel védekezni tudunk ellene. Az egészséges növényeket is megtámadja. Olyan a tojócsöve, mint a fűrész, azzal teszi be a gyümölcsbe a petéket. A peték meg kifejlődnek, és a lárvák tönkreteszik a termést.
A poloskák újak a környékünkön. Ezek azért tudnak elszaporodni, mert még a természet nem reagált, és nincsenek természetes ellenségeik. A zöld szárnyú poloska és a márványpoloska bizonyos utakon, valószínűleg behozatallal érkeztek hozzánk, és elszaporodtak. Leginkább a zöldségesekben, a paradicsomban tesznek kárt, de a többi zöldségfélét is támadhatják. A márványpoloska a gyümölcsöket károsítja, és nagyon nehéz a védekezés ellene. Voltak évek, amikor rengeteg volt belőlük, de tavaly nem volt olyan sok, mint egyébként.
Tavaly az amerikai szőlőkabóca, ami a szőlő fitoplazmás betegségét terjeszti, szaporodott el, hatalmas károkat okozva. Ez is egy régi-új kártevő, ami 5-6 éve jelent meg intenzíven a szőlősökben. Zárlati kártevő, ez azt jelenti, hogy karanténra van szükség. Nem szabadna, hogy a szaporítóanyag ilyet tartalmazzon. A szállítóedényekben szoktak áttelelni. A fitoplazmát átviszik egyik növényről a másikra, ami a tőke leromlását okozza. A megtámadott tőkét pedig ki kell szedni.
Az új kártevők megjelenése is az időjárásnak a következménye, ahogy egyes kártevők, amelyek eddig csak kizárólag növényházakban voltak, tehát zárt területen. Mivel most már megfelelőek a feltételek külterületen is, megtámadják a kultúrnövényeket. Ilyen például a virágtripsz, ami már támadja a kinti növényi kultúrákat is, főleg az őszibarackot. Mindez a szárazság következménye.
Nyitókép: Bognár Pásztor Hajnalka
