A mezőgazdasági minisztérium az év elejétől a tavaszi vetésig csaknem háromszor annyi támogatást fizetett ki a termelőknek, mint az előző év azonos időszakában – jelentette ki Dragan Glamočić illetékes miniszter. Tavaly januártól áprilisig 16 milliárd dinárt utaltak át a költségvetésből a gazdáknak, míg az idén ugyanebben az időszakban 43,2 milliárd dinárral támogatták a tavaszi munkálatok megindítását.
Ebben az időszakban számos olyan hitellehetőséget is biztosítottak, amelyek jóval kedvezőbbek a piacon elérhetőknél – hangsúlyozta a tárcavezető.
– A műtrágya beszerzésére nullaszázalékos kamatlábbal igényelhetnek kölcsönt a termelők, a falun élő, 40 évnél fiatalabb gazdák és a gazdasággal rendelkező nők viszont egyszázalékos kamattal kérelmezhetnek hiteleket a fejlesztésekhez. A piac által diktált kamat fennmaradó részét ugyanis az állam fedezi – emelte ki Glamočić, aki szerint nagy az érdeklődés az említett kölcsönök iránt. A hiteleket jelenleg is lehet kérelmezni, a tervek szerint pedig az őszi munkálatok előtt is biztosítanak hasonló lehetőségeket a termelőknek – jelentette be a miniszter a Prva Televízió vendégeként.
Dragan Glamočić (Fotó: Beta)
A mezőgazdaság fenntartására és fejlesztésére szánt források elemzésekor kiemelte, hogy az elmúlt évben az állam 131 milliárd dinárral járult hozzá a gazdák befektetéseihez. A költségvetés 7,2 százalékát fordították a mezőgazdaságra, ami háromszor több annál, mint amennyit Horvátországban, Észak-Macedóniában és Montenegróban biztosítottak az állami kasszából. A szerbiai hozzájárulás után a legtöbbet a boszniai Szerb Köztársaságban fordították a mezőgazdaságra: ott a közös büdzsé 3 százalékát szánták a gazdák megsegítésére. A régió többi országában az állami kassza 2–2,5 százalékát fordították a mezőgazdaságra – hasonlította össze a kimutatásokat a tárcavezető.
VISSZASZORÍTOTTÁK A VISSZAÉLÉSEKET
Hangsúlyozta azt is, hogy az év elején első alkalommal tették közzé a mezőgazdasághoz kapcsolódó közfelhívások naptárát, amelynek ütemtervét azóta is tartja az állam, hiszen az ágazatban a támogatások összege mellett kiemelten fontos az is, hogy mikor érkeznek meg a szubvenciók. Az idén a tavaszi vetés előtt rekordidő alatt utalták ki a gazdák megsegítésére irányuló támogatásokat – nyomatékosította a miniszter.
Hozzátette: újításként bevezették azt is, hogy a kiutalt támogatások felhasználását a gazdáknak igazolniuk kell. Ez azért volt fontos, mert korábban céltámogatásként utalta az állam az összegeket, a gyakorlatban azonban azokat bármire el lehetett költeni. Az elszámolási kötelezettség bevezetésével viszont valóban azokhoz jut el a szubvenció, akik művelik a termőföldet, nem pedig azokhoz, akik bérbe adják azt – mutatott rá a miniszter. Hozzátette, hogy ez a törekvés a mezőgazdaság fejlesztésére előirányzott közpénzek célszerű felhasználását helyezi előtérbe, és visszaszorítja a visszaéléseket.
A szabályozás alkalmazását az állattenyésztők esetében a jövő évre halasztották, mivel ebben az ágazatban nem volt jellemző a visszaélés. Ugyanakkor az elmúlt időszak globális változásai indokolták, hogy jóváhagyják az állattenyésztők halasztási kérelmét – magyarázta Glamočić.
NÖVEKEDETT A TENYÉSZÁLLATOK SZÁMA
Az állattenyésztésben uralkodó helyzetről elmondta: folyamatosan növekszik a minőségi tenyészállatok száma, ahogyan a tehenenkénti tejhozam is. Bár a tehenek száma csökken az országban, ez mégsem vezetett a termelés csökkenéséhez. Az elmúlt évben 246 ezer minőségi tenyészmarhát tartottak számon, tavaly viszont 220 ezret, a tejkitermelés azonban ennek ellenére növekedett.
Csaknem 20 százalékkal emelkedett a tenyészsertések száma is: jelenleg csaknem 96 ezer kocát jegyeznek, míg 2020-ban csupán 61 ezer egyedet jelentettek be a termelők. A számszerű növekedés jellemző a juhokra is, amelyekből 2020-ban 384 ezret, ma viszont 645 ezret tartanak a szerbiai gazdák.
LÁTHATÓVÁ TENNI A HAZAI TERMÉKEKET
A minisztérium már egy ideje szorgalmazza a „100 százalékban szerbiai” megjelölésű program bevezetését. Ezzel kapcsolatban a tárcavezető bejelentette, hogy a következő hónapban az érintett cégek megkezdik a program jelölésének alkalmazását a termékeiken. A csomagolást teljes mértékben módosítani kell, ami időigényes folyamat – mondta Glamočić. Hangsúlyozta: a jelölést úgy helyezik el, hogy a fogyasztók számára egyértelmű legyen, mely termékeket gyártották Szerbiában.
Ugyanakkor azt is bevezetik, hogy a külföldről érkező fagyasztott húson legalább 5 milliméteres betűmérettel kell feltüntetni a származást, míg korábban a termékcímkéken 2 milliméteres betűk is elegendőek voltak. Ezzel nem diszkriminálják a külföldi termékeket: a vásárlók továbbra is szabadon eldönthetik, hogy hazai vagy importterméket választanak. A hazai termékek egyértelmű jelölése a fogyasztók megfelelő tájékoztatása miatt fontos – szögezte le a tárcavezető.
Nyitókép: A miniszter szerint a támogatások kifizetésével a tavaszi munkálatok megkezdését segítették (Fotó: Ótos András)
