Modernnek mondott világunkban – sok egyéb mellett – a készpénzhasználat jövője az egyik legizgalmasabb kérdés. Bár sokan már a „készpénz nélküli társadalom” eljövetelét jósolják, a valóság ennél még mindég jóval árnyaltabb. Azt azonban tényként kezelhetjük, hogy az elmúlt években a digitális fizetési megoldások látványosan terjedtek. Bankkártyák, mobiltelefonnal történő fizetés, online pénztárcák – ezek gyorsabbak, kényelmesebbek, és sok esetben biztonságosabbak is mint a bankjegyek. Arról nem is beszélve, hogy járványhelyzetben a pénz fizikai valójában a vírusok megtelepedésére, azok átvitelére is szolgálhatnak.
Az Európai Központi Bank és más jegybankok adatai szerint a fejlett országokban folyamatosan csökken a készpénzes tranzakciók aránya. Elsősorban a fiatalabb generációk preferálják a digitális megoldásokat. Ennek ellenére a készpénz eltűnése nem valószínű a közeljövőben. Turbulens időket élünk. Ezért aztán bizonyos helyzetekben még mindig egyedül a készpénz birtoklása lehet bizonyos problémák megoldásának kulcsa. Ennek oka egyrészt, hogy anonim: nem hagy digitális nyomot, ami sokak számára fontos adatvédelmi szempontból. Másrészt, az olyan válsághelyzetekben, mint például az áramszünet, vagy valamilyen informatikai zavar esetén, a készpénz továbbra is megbízható fizetési eszköz. A vidéki térségekben és az idősebb korosztály körében szintén erősebb a bankjegyhez való ragaszkodás. Idegenkednek attól, hogy ne hordjanak bankókat a zsebükben, tárcájukban. Érdekes példaként Svédország említhető, ahol a készpénzhasználat drasztikusan visszaesett, sok üzletben már nem is fogadnak el.
A nem jól működők pénze
Vannak olyan vélemények, hogy a készpénz a nem jól működő társadalmak pénze; a bizalomhiány, a „nem hiszek az államnak, banknak, rendszernek” eszköze. Más magyarázat szerint az „ezt meg tudom fogni” felfogás, a kézzel foghatóság pénze. Valóban, például mobilapplikáción keresztül történő fizetés esetén a virtuális térben előforduló zavarok gondot okozhatnak. Nem mellékesen, ha a rendszerben kimutatható, kinek a kártyájával, hol és mit vásároltak, az adatvédelmi jogok szempontjából aggályos lehet. Ugyanakkor a prostitúció, a drogkereskedelem és az adóelkerülés is csak nehézségek árán bonyolítható le, ha nem áll megfogható készpénz a rendelkezésre. A járványhelyzet is tanulságokkal szolgált, hogy miért nem lehet teljesen készpénzmentés egy társadalom. Amikor a legerősebb pániknapokat éltük, nemcsak a vécépapír fogyott ki a boltokból, de sok esetben a bankautomaták is kiürültek.
Digitalizálnak mindent
Szerbiában és a régióban a készpénz még mindig jelentős szerepet tölt be. A szürkegazdaság jelenléte, a bizalmi kérdések, valamint a digitális infrastruktúra egyenetlensége miatt a készpénzhasználat lassabban csökken, mint Nyugat-Európában. Ennek ellenére nálunk is egyértelműen kirajzolódik a trend, egyre több az elektronikus fizetés, különösen a városi környezetben. A készpénz jövője rövid távon egészen biztosan nem a teljes eltűnésben valósulhat meg. A szerepe fokozatosan szűkülhet, de tartalék, biztonsági és társadalmi funkciói miatt hosszú távon is velünk marad. A legvalószínűbb forgatókönyv egy hibrid rendszer, amelyben mindkét fizetési lehetőség egymás mellett létezik, alkalmazkodva a felhasználók eltérő igényeihez. A készpénz egyelőre nem tűnik el, de egyre több jel mutat arra, hogy a digitális fizetés kényelme, gyorsasága és biztonsága mind több felhasználót hódít meg. A fegyveres konfliktusok, háborús fenyegetések tükrében a közelebbi és távolabbi jövőben igencsak izgalmas lesz nyomon követni, hogyan alakulnak a pénzügyi szokásaink. Felmerül a kérdés, hogy vajon elérkezik-e az idő, amikor a készpénz végleg háttérbe szorul. Sokan, mind többen részesítik előnyben a kártyás fizetést, valamint a számlák digitális átutalással történő fizetését. Ez egy nyomon követhető, visszanézhető folyamat. A bankjegy ugyanakkor elsősorban anonimitást, teljes adatvédelmet és közvetlen fizikai kontrollt biztosít. Használata nem hagy nyomot, nem függ banki rendszerektől, internetkapcsolattól vagy áramellátástól. A vizsgálatok szerint pszichológiai vetületei is vannak a dolognak. A fizikai pénz kiadása tudatosabb költekezésre ösztönöz. Azt is megfigyelhetjük, hogy erősebb kötődést tud kialakítani a megvásárolt termékhez. A készpénzes tranzakciók nem hagynak digitális lábnyomot, a vásárlási, költési szokások nem elemezhetők. Az előnyei között említhető, hogy a mobilbanki alkalmazásokban jóváhagyott tranzakciók csökkentik a készpénzlopás kockázatát. A digitális megoldások a mindennapi pénzügyek szerves részévé váltak. A „komolyabb” tranzakciók nálunk a meglévő hazai fizetőeszköz mellett euróban történnek. A gépkocsik, ingatlanok árai a hirdetésekben is euróban vannak megadva. Az euró digitalizálása is hamarosan valósággá válik. A digitális euró az Európai Központi Bank által kibocsátott, hivatalos, állami digitális fizetőeszköz lesz a tervek szerint.
