Mintegy 4 milliárd dinárral támogatja az idén a mezőgazdasággal foglalkozó egyéni gazdálkodók, jogi személyek, oktatási intézmények és szövetkezetek fejlesztéseit a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság – erősítette meg a korábbi bejelentéseket Tóth Zoltán illetékes titkárhelyettes. Kiemelte, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat tizenöt pályázat keretében lehet igényelni, amelyek közül kettőt már lezárt, további kettőt megjelentetett a titkárság.
Jelenleg a saját termények feldolgozására, valamint az organikus termesztés ösztönzésére vonatkozó kiírásokra lehet jelentkezni április 17-éig. A kiírások közös célja, hogy a mezőgazdaság korszerűsítése mellett előtérbe kerüljön a vidékfejlesztés is. A támogatásokkal ugyanis növelik a vidékiek életszínvonalát, ezáltal segítik azt is, hogy a vidékeinken élő tevékeny közösségek megmaradjanak – mutatott rá az alapcélkitűzésre a titkárhelyettes.
ELŐTÉRBEN A SAJÁT TERMÉNYEK FELDOLGOZÁSA
A titkárság kiemelt jelentőségű pályázatai közé tartozik az a kiírás, amely a mezőgazdasági termények feldolgozását, azaz a hozzáadott értékű termelés fejlesztését szolgálja. Erre a célra az idén 110 millió dináros keretet irányozott elő a titkárság – mondta Tóth Zoltán.
– Több ágazatot is érint a kiírás. A hús- és a tejfeldolgozók legfeljebb 2,5 millió dináros vissza nem térítendő hozzájárulást kérelmezhetnek a titkárságtól, a borászok és a szeszes italok készítői pedig maximum 4,5 millió dináros hozzájárulást kérhetnek. Pályázónként legfeljebb 3 millió dináros támogatást nyújtunk a gyümölcs- és a zöldségtermesztőknek, ezen kiírás keretében pályázhatnak a gyógy-, az aroma- és a fűszernövények feldolgozásával foglalkozók is. A méhészek legfeljebb 500 ezer dinárra pályázhatnak a termékeik előállításához szükséges eszközök beszerzésére. A kiírás keretében olyan gépek, felszerelések és eszközök beszerzését támogatja a titkárság, amelyek a felsorolt tevékenységek végzését fejlesztik. A támogatás a befektetés értékének 60 százalékáig terjedhet, a nők, valamint a 40 évnél fiatalabb gazdák akár 70 százalékos térítést is kaphatnak – emelte ki Tóth Zoltán. Hozzátette: ezen a pályázaton az egyéni gazdálkodók, a jogi személyek és a szövetkezetek mellett az egyházközségek is átadhatják kérelmeiket.
A saját termények feldolgozásának fejlesztését prioritásként kezeli a titkárság, a hozzáadott értékű termelés ugyanis további lehetőségeket biztosít a gazdaságoknak, amelyek így nagyobb haszonkulccsal gazdálkodhatnak – erősítette meg a kiírás jelentőségét a titkárhelyettes.
VÁSÁROLJUNK HAZAIT ÉS EGÉSZSÉGESET!
Jelenleg nyitva áll az a pályázati lehetőség is, amelyre az organikus termelők jelentkezését várják. Az idén a biogazdaságok fejlesztéséhez összesen 14 millió dinárral járul hozzá a mezőgazdasági titkárság – mondta Tóth Zoltán.
– Különféle ágazatokban tevékenykedő organikus termelők pályázhatnak: a kiírás kiterjed a tejtermelésre, a növénytermesztésre, a húsfeldolgozásra, a tojástermelésre, valamint a gyümölcs- és a zöldségtermesztésre is. Olyan eszközökre és gépekre pályázhatnak a gazdák, a jogi személyek és a szövetkezetek, amelyek a saját területükön korszerűsítik a termelést: maximum 2 millió dináros hozzájárulást kérelmezhetnek, és akár a befektetéseik értékének 80 százalékát is támogatja a titkárság. A kiírással kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a pályázónak tanúsítvánnyal kell igazolnia, hogy a terményei valóban organikus termesztés útján kerülnek a piacra.
A kérdésre, hogy térségünkben mennyire terjedt el az organikus termelés, Tóth Zoltán azt válaszolta: nem eléggé. Ezt alátámasztja az is, hogy rendszerint kisebb az érdeklődés ezen pályázat iránt – tette hozzá.
– Az organikus termesztésnek szigorú követelményei vannak. Ki kell emelni, hogy munkaintenzív termelésről beszélünk, ami emberi erőforrásokat feltételez. Az elmúlt években pedig a mezőgazdaságban általánosan is jelen van a munkaerőhiány, így a kimondottan kézi munkaerőn alapuló gazdálkodás nem vonz sokakat. Ugyanakkor a piacon sincs ez még kellőképp értékelve: bár egyes helyeken már jelölik a biotermékeket, ám sokat kell még dolgozni azon, hogy a vásárlókban is tudatosodjon ennek jelentősége. Ezek a termékek drágábbak is, így bizonyos életszínvonali javulás is kellene ahhoz, hogy az organikus termelés a hazai piacon megállja a helyét. Sajnos térségünkben még odáig sem jutottunk el igazán, hogy azt vásároljuk, ami hazai. Ahelyett, hogy az amerikai piaci jellemzőkhöz hasonlóan a hazai gazdaságot támogatnánk a vásárlásunkkal, még mindig az árat tekintjük az első szempontnak. Léteznek már próbálkozások arra, hogy a vásárlók nézeteit megváltoztassák – utalt a titkárhelyettes a mezőgazdasági minisztérium azon kezdeményezésére, amely rendelkezésekkel erősíti meg azt, hogy külön megjelöléssel lássák el azokat a termékeket, amelyeket teljes mértékben Szerbiában állítanak elő.
– Ez fontos lépés, ami után a vásárlókban is tudatosítani kell, hogy ezen termékek vásárlásával saját magunkat, a hazai gazdaságunkat erősítenénk. Ezzel együtt terjedne el az a tudat is, amely előtérbe helyezi az organikus termelést. A titkárság is folyamatosan támogatja az ágazat felzárkóztatását: külön pályázati kiírás jelenik meg ugyanis a biogazdálkodást igazoló tanúsítvány megszerzésére, amelynek keretében az ezzel járó költségek megtérítésére pályázhatnak majd a gazdák az idén is – vetítette előre a lehetőséget a titkárhelyettes.
A KORSZERŰSÍTÉS ALAPJA A KÉPZÉS
Kitért az idén megjelenő első kiírásokra is, amelyek az oktatási intézmények fejlesztésére vonatkoztak. Az első kiíráson azok az egyetemek, mezőgazdasági középiskolák, valamint a tudományos intézetek adhattak át kérelmet a támogatásra, amelyek rendelkeznek a gyakorlati oktatás bemutatására szükséges földterülettel.
– A mezőgazdasággal foglalkozó oktatási intézmények a gazdálkodást segítő kapcsolható eszközök beszerzésére tudtak pályázni. A fejlesztéseikhez 32 millió dinárral járult hozzá a titkárság: összesen tizenkét nyertes pályázat volt. Vajdaságban tíz mezőgazdasági szakközépiskola működik, közülük mindegyiket támogatjuk, és az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara két projektjének megvalósításához is hozzájárulunk. Sikerrel pályáztak többek között a Topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthon és a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont is. Utóbbi 4 millió dináros, előbbi csaknem 2,4 millió dináros vissza nem térítendő támogatásban részesült.
Fontosnak tartjuk, hogy a diákok a gyakorlatban is használhatják a modern mezőgazdasági eszközöket, ezzel ugyanis felzárkózhatnak, és versenyképesek maradhatnak – mutatott rá a képzés jelentőségére a titkárhelyettes.
Tóth Zoltán kiemelte: ehhez a pályázathoz szorosan kapcsolódik az a kiírás, amelyet az idén másodszor jelentetett meg a titkárság. A tavalyi tapasztalatok után úgy vélték, hogy bár kisebb mértékben, de mégis szükség van a mezőgazdasági és az élelmiszeripari szakközépiskolák keretében működő tanulói szövetkezetek támogatására. A kiírás keretében 12 millió dinárral összesen három tanulói szövetkezetet támogattak: a nagybecskereki mezőgazdasági iskola, valamint két verseci szakiskola eszközbeszerzéséhez járultak hozzá.
IDEJÉTMÚLTAK A PAPÍRALAPÚ PÁLYÁZATOK
A mezőgazdasági titkárság ma már a pályázatokat az AgroSens digitális platformon keresztül kezeli – mondta el kérésünkre a titkárhelyettes. Kiemelte, hogy az elektronikus pályáztatást tavaly vezették be, és még nem kötelező minden pályázó részére. Idéntől kizárólag elektronikusan kezelik a jogi személyek és az egyházközségek pályázatait. Az egyéni gazdálkodók azonban még papírformában is átadhatják a kérelmeiket, ám ebben az esetben is kérik, hogy a pályázathoz kapcsolódó dokumentumokat pdf formátumban is elküldjék vagy leadják a titkárságnak – hívta fel a figyelmet Tóth Zoltán.
A titkárság már az év elején megjelentette azt a pályázati értesítőt, amelynek ütemtervét azóta is tartja: a tervek szerint összesen huszonhét pályázatot jelentetnek meg az idén a mezőgazdaság, valamint a víz- és az erdőgazdálkodás területére vonatkozóan.
Nyitókép: Tóth Zoltán (Fotó: Tóth D. Lívia)
