A világpiacon tapasztalt ingadozások, a hazai kereslet csökkenése és a tejtermékek minőségét vitató negatív kampány miatt az összeomlás szélére került a hazai tejtermelés – tudósít a helyzetről a szerb sajtó. Ahogyan arról korábban is beszámoltunk, a termelők jelentős tejmennyiségeket öntenek ki az utóbbi hónapokban, egyes feldolgozók ugyanis egyáltalán nem vagy csak részben veszik át tőlük azt a tejmennyiséget, amelyben korábban megállapodtak. Emellett a felvásárlási árat is jelentősen csökkentették, ami hosszú távon a termelés fenntarthatóságát is veszélyezteti – figyelmeztetnek a termelők. Míg a megtermelt tej a csatornákba folyik el, az illetékesek piacvizsgálatot és elemzéseket végeznek: ettől tették ugyanis függővé azt, hogy milyen intézkedéseket vezet be az állam a termelők védelmében.
Eközben a termelők megpróbálják magukat feltalálni. Miloš Trajković, a Közép-szerbiai Marhatenyésztők Egyesületének tagja a Szerbiai RTV-nek elmondta, hogy már több mint egy hónapja rendszeresen visszautasítja a tejgyár az általa megtermelt nyers tej átvételét. A termelő több kisebb feldolgozóval is felvette a kapcsolatot, de a legtöbbjük arra hivatkozott, hogy csordultig van a raktára, és tovább nem növelné a tartalékait.
A kereslettel a felvásárlási ár is a minimum alá csökkent: két évvel ezelőtt még 70-80 dinárt fizettek egy liter tejért, addig mára az utóbbi időben kifizetett 55 dinárt is 30-ra csökkentették azok a feldolgozók, akik még hajlandóak átvenni bizonyos tejmennyiséget a termelőktől – mutatott rá Dejan Trajković, a Naše mleko egyesület képviselője. Kiemelte: „ez szégyenletes ár, amelyből még fogpiszkálóra sem telik”. Az állami szubvencióból pedig nem lehet fenntartani a termelést – tette hozzá a tejtermelő.
A szakemberek szerint a szerb piac egyensúlyának felbomlására azért került sor, mert az Európai Unióból jelentősen olcsóbban érkeznek a tejtermékek Szerbiába. Termelési költségeken aluli árról beszélünk – mutatott rá Nenad Budimović, a Szerbiai Gazdasági Kamara illetékese. Példaként a félkemény sajtokat említette, amelyeket már kilogrammonként 3,2–3,8 euróért be lehet szerezni az európai piacon. Az, hogy a reális termelési költségen alul lehet hozzájutni a termékekhez, az összeomlás határára sodorja a hazai tejpiacot – figyelmeztetnek a szakemberek.
Korábban is beszámoltunk arról, hogy a mezőgazdasági minisztérium a termelők jelzéseit követően egyeztetett a képviselőikkel és a feldolgzókkal, majd közleményben kiemelte: nem fogja sem figyelmen kívül, sem intézményi válasz nélkül hagyni az egyes tejfelvásárlók részéről a hazai termelőkkel szemben tanúsított tisztességtelen magatartást. A felvásárlási ár bármilyen egyoldalú és megalapozatlan csökkentése, valamint a valós piaci körülményeken nem alapuló nyomásgyakorlás a gazdákkal szemben ellentétes a tisztességes és átlátható piac elveivel, és intézményi vizsgálatot igényel – figyelmeztetettek a tárca illetékesei. A közleményben hozzátették: az európai piac adatai egyértelműen azt mutatják, hogy az Európai Unió országaiban nem történt csökkenés a nyers tej felvásárlási árában, ott az „árkorrekciók kizárólag a magasabb minőségi kategóriába tartozó tejre vonatkoztak, vagyis arra a tejre, amelyet a piacon hozzáadott minőségű termékként kezelnek”. Leszögezték, hogy nincs objektív piaci indoka annak, hogy Szerbiában olyan gyakorlatokat alkalmazzanak, amelyek a felvásárlási árak csökkentéséhez vezetnek a mezőgazdasági termelők kárára.
A tárca azóta megerősítette, hogy a bejelentett elemzéseket és ellenőrzéseket jelenleg is végzik, és azok eredményétől függően vezetnek be intézkedéseket a hazai termékek védelmére. Az illetékes miniszter, Dragan Glamočić azonban már most hangsúlyozza, hogy szerinte nem megoldás az, ha betiltják vagy korlátozzák a behozatalt. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy az idén 28 százalékkal kevesebb tejterméket importált Szerbia, mint tavaly. Ugyanakkor 2025-ben 24 százalékkal nőtt a tejkivitel az egy évvel azelőtti mennyiségekhez viszonyítva. A tárcavezető szerint mindez arra utal, hogy az ágazatot a behozatal és kivitel szempontjából jól kezelik. Ami változott, az viszont a megtermelt tej mennyisége a hazai piacon: jelenleg ugyanis 10 százalékkal több tejet termelnek a termelők, mint 2023-ban, a fogyasztók viszont 20 százalékkal kevesebb tejet vásárolnak a korábbi évekhez viszonyítva. Glamočić szerint a kereslet ideiglenes csökkenését szolidaritással is kezelni lehet az ágazaton belül: a termelők a takarmányozás változtatásával önmaguk is csökkenthetik a tejtermelést 5-10 százalékkal. Ez néhány hét alatt jelentősen csökkentené a piacon felhalmozódott többletet, így a tejgyárak nem mondanák le a felvásárlást a kisebb tejüzemeknek, amelyeket leginkább sújt a jelen helyzet – fejtette ki a tárcavezető.
Nyitókép: Beta
