A devizatartalékok 16,6 százalékát teszi ki Szerbia aranytartaléka, amely jelenleg 50,5 tonna – nyilatkozta Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója a Szerbiai RTV műsorában.
Kiemelte, hogy a központi pénzintézet 2001-től 2012-ig a bori bányamedencétől az elsődleges vásárlási jog alapján 4,1 tonna aranyat vásárolt fel, 2018 decemberében viszont – amikor a vállalatot eladták a kínai Zijin cégnek – 19 tonna aranyat vett. A bankkormányzó hangsúlyozta: a hazai termelésből beszerzett aranyért dinárral fizet a Szerb Nemzeti Bank, és ez hatalmas előny.
A külföldről vásárolt aranytartalék tekintetében elmondta, hogy 2019-ben 9 tonna, 2020 novemberében 3 tonna, 2024 júliusában viszont további 5 tonna aranyat vásárolt Szerbia. Az összesen 17 tonna aranyért 993 millió eurót fizetett a központi bank: ennek értéke jelenleg 1 milliárd 800 millió euró – mutatott rá a tartalékok jelentőségére a bankkormányzó. A kérdésre, hogy miért épp 2019-ben, azaz a koronavírus-járvány idején vásárolta Szerbia a legtöbb aranyat, Tabaković kiemelte: „Folyamatosan olyan üzleteket kötünk, amelyekkel növeljük a stabilitást és a biztonságot a polgárok számára – ez pedig mind papíron, mind a kincstárakban látszódik.”
Kiemelte azt is, hogy az ország folyamatosan kereskedik a devizával is. Az elmúlt öt hónapban a nemzetközi devizapiacon 1 milliárd 350 millió eurót adtak el a tartalékokból annak érdekében, hogy megőrizzék a stabil árfolyamot. Ezt mára már pótolták, és Szerbia nemzetközi szinten ismét vásárlóvá vált: ennek eredményeképpen jelenleg 55 millió euróval gazdagodott az ország – magyarázta a bankkormányzó.
A devizatartalékokkal kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg bruttó 28 milliárd eurós tartalékkal rendelkezik az ország, a nettó devizatartaléka pedig 23,7 milliárd euró. A külföldi adósságokról szóló korábbi híresztelésekkel kapcsolatban kiemelte: „Szerbia jelenleg nem tartozik senkinek egy centtel, dollárral, fonttal vagy dinárral sem.”
Mint arról korábban is beszámoltunk, a Szerb Nemzeti Bank nemrég cáfolta a híreszteléseket, melyek szerint Szerbiának állítólag 50 milliárd euró adóssága van a Nemzeti Valutaalapnak. Az országos pénzintézet közleményében kiemelték: Szerbiának nincs adóssága a valutaalapnak. Összesen 49 milliárd euróval tzartozik a külföldi országoknak, ami a bruttó hazai termék 58,6 százalékát teszi ki. Az említett összeg a hazai közszféra, a magánszektor és a bankok összesített tartozása – mutattak rá a központi bank szakemberei.
Nyitókép: Pixabay
