Egy hónappal új kormányának beiktatása után ismét veszélyben van Görögország. Míg Athén több enyhítést kérne a sok milliárd eurós mentőcsomag feltételeit illetően, az intézményes hitelezők egyre kevésbé hajlandók kifizetni a csőd szélén álló ország számláit – írja a The New York Times Athénből keltezett helyzetértékelésében.
A görög konzervatívok és szocialisták koalíciója az egyik, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank trojkája pedig a másik oldalon maga is egyre jobban megoszlik. Görögország és hitelezői újabb összecsapás felé tartanak, újra bizonytalanná válik, megmaradhat-e Görögország az euróövezetben.
A hitelezők azt hangoztatják, hogy nem finanszírozzák tovább az országot, ha nem teljesíti vállalásait, de számos elemző úgy véli, hogy a célkitűzések igazából sohasem voltak megvalósíthatók. E szakértők szerint az, hogy azokat három egymást követő, egyre gyengébb athéni kormánnyal is el tudták fogadtatni a hitelezők, súlyos károkat okozott a görög gazdaságnak.
„Eleve tudtuk, hogy ezt a programot lehetetlen teljesíteni, hiszen ilyesmire egyetlen példa sem volt” – fejtette ki Panagiotisz Rumeliotisz volt pénzügyminiszter, aki januárig Görögországot képviselte az IMF-ben. Egyfelől az euróövezet tagjaként versenyképességének növelése érdekében Görögország nem értékelheti le valutáját, másfelől a trojka alábecsülte orvosságának a görög gazdaságra gyakorolt negatív hatását. A trojka annak tulajdonította a mély görög visszaesést, hogy az ország nem hajtotta végre a szerkezeti reformokat. Az utóbbit Rumeliotisz is elismerte, ám súlyosabb gondnak tartja, hogy a komoly megszorítások visszafogták a keresletet és ezzel lefelé tartó spirálba sodorták az országot.
Mindkét oldal nyilatkozatai azt célozzák, hogy engedményeket csikarjanak ki. Az európai partnerek, bármennyire is együtt éreznek a görögökkel, kezdik elveszíteni a türelmüket. Az EKB megerősítette, hogy a támogatás következő részletét aligha fizetik ki szeptember előtt, így megnőtt annak kockázata, hogy a kormány nem lesz képes a fizetések és a nyugdíjak folyósítására. Az EKB fontos forrástól vágta el Görögországot, amikor kikötötte, hogy amíg a trojka nem készíti el értékelését – ez augusztus vége előtt aligha várható – nem fogad el olcsóbb hiteleinek fedezeteként görög államkötvényeket.
Szamarasz kormánya azzal az érvvel próbálja rávenni a hitelezőket a támogatás fenntartására, hogy az általuk kijelölt célok irreálisak, ugyanis a görög gazdaság a trojka által megkövetelt adóemelések és bércsökkentések következtében tovább zsugorodik. A görög GDP 2010-ben 3,5, 2011-ben 6,9 százalékkal esett vissza, az idén pedig 7 százalékos hanyatlás várható. A munkanélküliség ma 22,5 százalékos, és elérheti a 30 százalékot, a kiskereskedelmi forgalom idei várható csökkenése egy szakmai szervezet szerint 53 százalék. Az eredeti terv elvárta, hogy 2014-től Athén térjen vissza hiteleinek piaci finanszírozására, ám ezt egy nevének elhallgatását kérő európai illetékes ma „fikciónak” minősíti.
Ráadásul a trojka tagjai különböző jellegű intézményeket képviselnek, és felhatalmazásuk is eltérő. Egyes szakértők szerint az IMF csendben enyhíteni kívánja a szigorú feltételeket, miközben az európai vezetők a német kormány elvárásait követik: Berlin azért próbálja rövid pórázon tartani Görögországot, hogy rávegye saját választóit a mentőakció támogatására.
Jeórjiosz Papandreu görög szocialista exminiszterelnök, aki 2010-ben a nemzetközi segítséget kérte országának, egy interjúban kifejtette: Athénnak kezdettől szinte elérhetetlen célokat tűztek ki, mert Németország így kívánta megüzenni a többi országnak, mi vár rájuk, ha ők is segélyért jelentkeznek. Papandreu szerint a német szempont az volt, hogy nem adhatják túl olcsón a mentőcsomagot, mert akkor a többiek is támogatást fognak kérni.
Németországban közben megváltozott a hangulat, mind többen sürgetik, hogy Görögország hagyja el az euróövezetet. Alexander Dobrindt, a Keresztényszociális Unió főtitkára provokatív módon azt javasolta, hogy Görögország folyósítsa a bérek és a nyugdíjak felét drachmában, a korábbi görög valutában. Philipp Rösler német gazdasági miniszter a tévében úgy fogalmazott, hogy az ő szemében Görögország kilépése az euróövezetből „már régóta nem számít ijesztő perspektívának”.
Közben minél jobban hanyatlik a görög gazdaság, az athéni kormány annál megosztottabb a növekedés újraindításához szükséges alapvető változtatások tekintetében.
Pedig az akadályok ellenére Görögország lényeges lépéseket tett. 2009-től 2011-ig 20 milliárd euróval (18 százalékkal) faragta le a kormánykiadásokat, az állami alkalmazottak számát pedig a 2009-es 874 ezer főről az idei év végéig várhatólag 100 ezer fővel sikerül csökkenteni. Most viszont a koalíció nem ért egyet abban, miként lehet 2014-ig további 11,5 milliárd eurós megtakarítást elérni az alapvető szolgáltatások összeomlása nélkül. Hamarosan várható több állami intézmény összevonása és egyes jóléti kiadások megnyirbálása. Athén nem kíván elbocsátani állami alkalmazottakat, inkább nem pótolja a távozókat, támogatja a korhatár előtti nyugdíjazást, és 2400 euró körül maximálná a nyugdíjakat.
Csakhogy a hiány csökkentése részben abból adódott, hogy a kormány nem fizette ki görög vállalatok számláit, emiatt sok ezer cég ment csődbe – ez pedig csak súlyosbította a gazdasági helyzetet. „A reformhoz két dolog kell: idő és bizalom. Időre lett volna szükségünk az emberek meggyőzéséhez, de időnk az nem volt. Egy vállalat átszervezése is két évbe telik. Ki tud két év alatt átalakítani egy egész országot?”– idézte konklúzióként a NYT Anna Diamantopulut, a Papandreu- és a Papademosz-kormány miniszterét.
