A világ tíz legkockázatosabb államadósa közül három az euróövezet tagja, a legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport szerdán ismertetett idei második negyedéves országkockázati összesítése szerint.
Magyarország – amely tavaly kikerült e tízes mezőnyből – tovább javított helyezésén.
Az S&P Capital IQ globális piaci adatelemző csoport szerdán Londonban bemutatott új listáján változatlanul Argentína áll az élen, és a legkockázatosabb tíz államadós között van az eurógazdaságok közül Ciprus, Görögország és Portugália.
Ezek az eurótagállamok Argentína mellett olyan országokkal együtt szerepelnek a legkockázatosabb tízes csoportban mint Pakisztán, Venezuela, Ukrajna, Egyiptom, Libanon és Irak. Argentína után Ciprus a világ második legkockázatosabb államadósa a kimutatás szerint.
A legbiztonságosabb szuverén adósok tízes mezőnyében a közép-európai EU-gazdaságok közül most először szerepel Csehország.
A cég az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) júniusi utolsó árazásai és az ennek alapján számolt, halmozott távlati törlesztésleállási rizikó (CPD) alapján dolgozta ki a vizsgált országok kockázati sorrendjét. E mérőszámok alapján Ciprus messze a legkockázatosabb szuverén adós az euróövezeten belül, már sokkal rizikósabb az évek óta súlyos adósságválsággal és recesszióval küszködő Görögországnál is.
Ciprus az új kockázati lista összeállításához figyelembe vett júniusi utolsó zárás alapján 1245 bázispontos CDS-középárfolyammal szerepel a legkockázatosabb tíz államadós csoportjának második helyén. Ez azt jelenti, hogy minden tízmillió euró névértékű ciprusi államkötvényre több mint 1,2 millió euróért kínáltak törlesztéskockázati biztosítási tranzakciókat a befektetőknek a londoni piacon a lista összeállításának idején.
Más nagy londoni házak Portugália euróövezeti jövőjét sem tartják szavatoltnak. Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics a héten összeállított helyzetértékelése szerint egyre nagyobb a kockázata annak, hogy Portugália hamarosan újabb külső pénzügyi segélyprogramra szorul a többi eurótagállam részéről, ám kérdés, hogy a német törvényhozás a németországi parlamenti választások közeledtével ehhez hozzájárulását adja-e.
Az újabb portugál mentőcsomagot lehetne finanszírozni az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) még szabadon mozgósítható 211 milliárd eurós hitelkapacitásából, ám ebben az esetben nem sok maradna ebben az alapban más bajban lévő eurógazdaságok megsegítésére.
Ebben a helyzetben „nagyon reális” annak kockázata, hogy Portugália adósság-átstrukturálásra és végül az euróövezet elhagyására kényszerül – áll a Capital Economics új elemzésében.
