Alapjaiban rajzolná át a világgazdaság arculatát, ha létrejönne a szabadkereskedelmi egyezmény a világ két legnagyobb gazdaság, az Egyesült Államok és az Európai Unió között. A remélt szabadkereskedelmi övezetnek 820 millió lakója lenne, amely lakosai számát tekintve messze alatta marad például a BRICS-országok képezte, egyelőre még csak laza gazdasági szövetségnek, gazdasági erő tekintetében azonban messze felülmúlja. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi forgalom értéke tavaly mintegy 650 milliárd dollár (500 milliárd euró) volt, a szolgáltatások és a beruházások terén mért forgalom pedig 360 milliárd dollár (280 milliárd euró) volt
A tárgyalások a századelő legfontosabbnak tűnő gazdasági-kereskedelmi tárgyú egyezményéről július 8-án kezdődtek meg, egyelőre zárt ajtók mögött. Ezzel nem mindenki elégedett. Párizs azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy tegye nyilvánossá az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalási mandátumát, hogy a megbeszélések „ne az emberek és a civil társadalom háta mögött” folyjanak.
A tíz napja tartó tárgyalások megkezdése előtt derült fény arra, hogy az Egyesült Államok uniós intézményekben is végzett hírszerző tevékenységet. Franciaország ezért először azt javasolta, hogy az EU tiltakozása jeléül halassza el legalább két héttel a tárgyalások megkezdését, majd elfogadta a Berlin által javasolt megoldást, hogy az eredeti menetrend szerint megkezdődnek és azzal párhuzamosan az uniós országok magyarázatot követelnek Washingtontól.
„Ez a tárgyalás érdekli a vállalatokat, a szakszervezeteket, a fogyasztóvédő egyesületeket, a nem kormányzati szerveket, és persze az embereket” – írta a francia kormánytag Karel de Guchthoz, az EU kereskedelmi biztosához intézett levelében. Hozzátette: „Először is azt szeretném, hogy a mandátum, a politikai dokumentum nyilvánossá váljon”.
Nicole Bricq francia külkereskedelmi miniszter a következő kérdésekre vár választ Brüsszeltől: „Hogyan akarják ezt a tárgyalást folytatni? Hogyan kívánják bevonni az érdekelt partnereket? Menetrendet várok el önöktől és azt, hogy bevonják a civil társadalmat a tárgyalásokba”. A francia miniszter szerint „egy ilyen megállapodás nem születhet meg az emberek és a civil társadalom háta mögött”.
A megállapodást a remények szerint 2014 végére, még az új Európai Bizottság beiktatása előtt sikerül majd tető alá hozni. Az egyeztetések célja a kölcsönös kereskedelmet és a befektetéseket akadályozó tényezők, elsősorban vámok és eltérő szabályozások elhárítása a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetének létrehozása érdekében.
A két félnek azonban nem lesz könnyű megállapodnia. A film- és televíziós iparát féltő Franciaország például elérte, hogy az uniós tárgyalóbizottságnak ne legyen felhatalmazása az audiovizuális jogokról tárgyalni. Európai részről fel fogják vetni egyebek között, hogy az amerikai szövetségi kormány, az államok és az önkormányzatok is a helyi vállalkozókat preferálják a pályázatok – így a jól jövedelmező hadiipari pályázatok – odaítélésénél. Az amerikaiak pedig várhatóan a biotechnológiai termékek, így a genetikailag módosított alapanyagból előállított – és sok európai által veszélyesnek tartott – élelmiszerek exportját fogják majd forszírozni.
