Ezentúl a magánpraxist folytató általános orvosoknak, nőgyógyászoknak, fogorvosoknak és gyermekorvosoknak is jogukban áll beutalókat írniuk azokra a szakorvosi vizsgálatokra, amelyeket a betegek az állami egészségügyi intézményekben végezhetnek el. Úgyszintén betegszabadságra is utalhatják a pácienseiket. A magánorvos által kiadott vélemények, leletek ugyanolyan érvényűek lesznek, mint amilyent a betegek kapnak az állami létesítményben.
Röviden összefoglalva ez a lényege a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézet hamarosan életbe lépő új határozatának, amellyel az egészségügyben egy lépéssel közelebb kerül a magán- és társadalmi szektor kiegyenlítése, azzal, hogy amennyiben a beteg a magánorvosi rendelőben kívánja gyógykezeltetni magát, ezért természetesen továbbra is fizetnie kell, vagyis a vizsgálat költségeit saját maga fedezi.
Betegen is (inkább) dolgozunk
Dr. Tomica Milosavljević egészségügyi miniszter szerint a magánorvosok által betegszabadságra utalt pácienseknek nem kell mást tenniük, minthogy az orvosi jelentéssel jelentkezni az egészségbiztosítónál, ahol kifizetik a betegszabadságra járó táppénzt. Eddig ezt a jogot csupán az állami orvos által kiadott dokumentummal valósíthattuk meg. A Köztársasági Egészségbiztosítási Intézet adatai szerint a legtöbben terhesség, valamint daganatos, szív- és érrendszeri megbetegedés miatt kényszerülnek betegszabadságra, aminek költségeit a 30 napig tartó időszakra a munkaadó fedezi, 30 napon túl pedig az egészségbiztosító. Az egy hónapig tartó betegszabadságot egy orvos – tehát magánpraxisban vagy állami intézményben dolgozó egyaránt –, ennél hosszabb időre pedig egy háromtagú bizottság hagyja jóvá.
Még néhány újdonság várható. Eddig a magánrendelőkben kiadott orvosi jelentéseket az egészségbiztosító nem minden esetbe vette figyelembe, illetve nem tartotta egyenértékűnek az állami rendelőkben kiadottakkal, illetve csak akkor fogadta el, ha a beteg választott orvosa az állami rendelőben azt jóváhagyta és bevezette a beteg kartonjába. A miniszter szerint egyelőre nincs pénz arra, hogy a páciensek – akik óhajtják – kartonjaikat átutalják az állami egészségházakból a magánorvosi rendelőkbe.
Visszaélés – igen, nem
Még meg sem száradt a tinta az új rendeleten, máris felmerült a visszaélés gyanúja. Többen ugyanis megjegyezték: könnyen elképzelhető, hogy ezentúl sógor-koma-jó barát alapon el lehet majd menni betegszabadságra, vagyis ha az ember fizet a magánorvosának, elvárhatja, hogy az engedékenyebb, elnézőbb legyen vele szemben. Nos, a határozat megszövegezői ezt a magánorvosok szigorú ellenőrzésével szándékozzák megakadályozni. Mindazok a magánorvosok, akik szeretnének bekapcsolódni ebbe a rendszerbe, illetve ahhoz, hogy beutalókat írhassanak ki szakorvosi vizsgálatokra az állami intézményekbe, elismerjék az általuk kiadott jelentéseket, leleteket, illetve, hogy joguk legyen betegszabadságra utalni a pácienseiket, szerződést kell kötniük a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézettel. Ha valaki megszegi a betegszabadságra való utalás szabályait, elveszítheti a jogot, hogy a fent felsoroltakat végezhesse.
A Köztársasági Egészségbiztosítási Intézetben azt mondják, hogy azok a magánorvosok – mintegy 200-an –, akik eddig szerződést kötöttek a társadalmi szektorral az orvosi vények elismerésére és egyéb szolgáltatásokra vonatkozóan, nem szegték meg a szerződésben foglaltakat, és nem éltek vissza az egészségbiztosítótól kapott jogokkal sem.
Mindazok a magánorvosok, akik hajlandók együttműködni a Köztársasági Egészségbiztosítási Intézettel, ezt maguknak kell kezdeményezniük, az intézet munkatársai nem küldenek értesítést, akik pedig eleget tesznek a követelményeknek, számíthatnak az együttműködésre.
Az illetékesek szerint egyébként a szerbiai dolgozókra nem jellemző az egészségügyi okok miatti kimaradás a munkahelyről. Egyre kevesebb a betegszabadságok száma, sőt, sokan betegen is dolgoznak. Bizonyítja ezt, hogy az egészségbiztosító tavaly mintegy ötmilliárd dinárt fizetett ki betegszabadság-térítés címén, jóval kevesebbet, mint az előző években.
