2024. április 27., szombat
OLVASÓLÁMPA

A Nagy Háborútól az X-faktorig

Csabai László: Rákosival az ágyban

Huszadik századi magyar történelmi olvasókönyvnek is nevezhetjük Csabai László Rákosival az ágyban című novelláskötetét. A Különös történetek a múltról és a közelmúltról alcímet viselő műben található huszonhárom novella cselekményei ugyanis időben szinte a teljes huszadik századi magyar történelmet felölelik. A történetek végigvezetnek bennünket az első világháborún, a tanácsköztársaságon, a Horthy-korszakon, a második világháborún, a Rákosi-rendszert és az 1956-os forradalmat érintve a Kádár nevével fémjelzett gulyáskommunizmuson keresztül egészen a rendszerváltásig és az azt követő, lényegében napjainkig tartó időszakig.

A nagy történelmi események mindig a háttérben játszódnak, a szerző alulnézetből jeleníti meg a történeteket, a hősök szemszögéből ábrázolja az adott korszak jellegzetességeit – figyelembe véve, hogy a novellák alaphangulata a finom humor és a fricska: figurázza ki azokat. A megfelelő légkör biztosításához az író a legtöbbször abszurd szituációkat teremt, legyen szó kitüntetésre vágyó ezredesről, aki spanyolnáthában szenvedő katonákat vinne a frontra; férfi nélkül maradt szibériai nőkről, akik vérre menően küzdenek a hadifogságba esett magyar férfiakért; a friss verseskötetével az óvóhelyen kereskedő ifjú költőről; a Moszkvában tanuló magyar egyetemistáról, aki mellett egy reggel a szállodaszobában Rákosi Mátyás ébred, reggeli közben arról érdeklődve, vajon mit mesélnek róla odahaza; az újgazdag ügyeskedők előfutárát képviselő Banán Bandiról, aki a minisztériumi osztályvezetőnél állami támogatásért ágál lovardája működtetéséhez, ahol majd gazdag nyugati turistákkal végeztetné el és fizettetné meg a lóistálló kiganézását; vagy a felesége által elhagyott Berciről, aki dohányt lop, hogy dohányföldön tudjon dohányt termeszteni, s közben tehetségkutató szeretne lenni az X-faktorban.

Ahogyan a felvázolt alaphelyzetek is árulkodnak, az apró anekdotákkal, némi szarkazmussal és megannyi korabeli érdekességgel spékelt történetek meglehetősen szórakoztató jellegű kötetet alkotnak, amihez azonban hozzá kell tenni, hogy a novellák teljes mértékű befogadásához és élvezetéhez természetszerűleg némi történelmi előtudás szükségeltetik. A történeteken sokféle személy végigvonul. Vannak köztük parasztok, kommunisták, katonák, dzsentrik, munkások, zsidók, tirpákok. Valamennyiükben közös, hogy bármilyen korban is éljenek, és bármilyen nehézségekkel is kelljen szembenézniük, mindig csak boldogulni szeretnének, nem annyira mások kárára, mint saját örömükre, de ha annak az előbbi az ára, akkor önös érdekből a kisszerű magatartástól sem riadnak vissza, mert bármennyire is empatikus hőseivel szemben az író, idealizálni azért mégsem idealizálja őket.

Ha elfogadjuk a szerzőnek azt a meglátását, miszerint a történelem az emberiség tükörképe, akkor a szóban forgó kötetéből az emberi természet korántsem tökéletes, mégis szerethető milyenségébe kapunk bepillantást. Azt tapasztaljuk, annak ellenére, hogy folyamatosan változik a politikai helyzet és átalakulnak a társadalmi körülmények, az emberi természet változatlan marad, a kisember mindig ügyeskedik, és mindenféle ideológiai előjelű rendszerben megpróbál túlélni. Ehhez nem ritkán némi agyafúrtságra is szüksége van. Szerencsére ez a tulajdonság nem hiányzik a Nyárligeten és környékén élő vagy innen elszármazott emberekből, ugyanis az író ezen kötetében is többnyire a nyírségi és beregi táj elevenedik meg, aminek révén egyes történetekben szociográfiai mozzanatok is felsejlenek.

Esztétikai tekintetben Csabai László Rákosival az ágyban című novelláskötetének nem mindegyik története nyújt felejthetetlen olvasói élményt, ám ha rendelkezünk megfelelő humorérzékkel, félre tudjuk tenni, hogy a politikai túlkapások egyes időszakokban miféle szörnyűségekkel jártak, és tudunk nevetni a történelmi furcsaságokon, azon, hogy a politikai mindenhatók időről időre miféle eszmei és egyéb balgaságokkal traktálták a kisembert, akkor a kötet végtelenül szórakoztató olvasmány lesz a számunkra, ami nem utolsó szempont és erény egy szépirodalmi alkotás esetében.
 

Nyitókép: Magvető, Budapest, 2022, 296 oldal