2026 lezárultával politikai szempontból a vajdasági magyar közösség igencsak meghatározó évet tudhat majd a háta mögött, hiszen nemcsak a közelgő október végi szerbiai parlamenti választáson, hanem áprilisban Magyarország országgyűlési képviselőinek választásán is részt vehettek. A két ország legfiatalabb szavazói pedig úgy tűnik, az utóbbi időben igencsak aktivizálták magukat. Az Autonomija és az N1 néhány nappal ezelőtti híre szerint Velimir Milošev, a szerbiai fiatalok ernyőszervezete (KOMS) igazgatóbizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy a mítosz ellenére a fiatalabb korosztály nem feltétlenül közömbös a társadalmi élet iránt, csak ezelőtt nem gondolták azt, hogy véleményük befolyásolhatja a politikai döntéseket. Ezt a passzivitásnak nevezett hozzáállást azonban lassan, de biztosan leváltotta az érdeklődés és a tájékozódás, és egyre több polgárban tudatosul, hogy érdemes kihasználni a szavazati jog adta lehetőségeket.
Hasonlóan vélekedett Szabó Andrea szociológus és politológus a magyarországi Népszavának adott április végi interjújában, aki már 2024-es kutatásukban megállapította, hogy a 18 és 29 év közötti korosztály tagjai cselekvésre készen viszonyulnak a politikához. Az interjúból kiderült, hogy Magyarországon a fiatalok aktivizálódásához hozzájárult az is, hogy úgy érezték: az akkor új ellenzékként felbukkanó, mostanra pedig elsöprő sikert aratott kormánypárt végre az ő hangjukat is megtalálja, és az általuk is osztott narratívát képviseli. A szakember azt is említi, hogy valamilyen szinten ezáltal egy generációs ellentét jött létre, hiszen amíg az idősebbek közül többen a megszokáshoz ragaszkodtak, a fiatalok inkább az új felé nyitottak. Nyilván a kép nem fekete és fehér, a kétharmados győzelmet nem kizárólag a 29 év alattiak szavazták meg, de valószínűleg az ő szavazataik is nagy szerepet játszottak a nyertes Tisza győzelmében.
Magyarországon a választást megelőzően hosszú hónapokon át a fiatalok közül is sokan hangoztatták a szavazás fontosságát, és számos influenszer, a közösségi médiában is ismert személy foglalt állást, illetve buzdította követőit a tájékozódásra. Számos, többek között fiatalok által is nézett csatorna dolgozta fel a témát újabb és újabb köntösbe csavarva, így az internethasználatban jártas generációnak nem volt nehéz elegendő információt szereznie ahhoz, hogy döntést tudjon hozni arról, hogyan szavaz. Mint ismeretes, a magyarországi választásokon idén kiemelkedően magas volt a választási részvétel, amihez megint csak hozzájárult a fiatalok megnövekedett aktivitása is.
Visszakanyarodva Szerbiához, a 18 és 29 év közötti korosztály ez alkalommal szintén sokkal aktívabban veszi ki a részét a politikai életből, hiszen a lassan két évvel ezelőtt kezdődött tüntetésekből idén őszre az Egyetemista Lista – Az egyetemisták győznek képviselőlista nőtte ki magát, amelynek a mozgatórugói természetesen nem mások, mint a fiatalok. Félreértés ne essék, nem biztos, hogy minden harminc év alatti szerbiai állampolgár velük ért egyet, de a jelenség komoly társadalmi párbeszédeket indított el az érintett generáció körében is, és a már említett Milošev-nyilatkozat szerint a fiatalok 89 százaléka tervez szavazni október 25-én.
Hogy pontosan mi lesz a szerbiai választás eredménye, az még rejtély, de a pártok szorgalmasan gyűjtik támogatóikat, a fiataloknak pedig ez alkalommal is lehetőségük van a tájékozódásra, a megalapozott döntéshozatalra. Noha ezen sorok írójának ismeretségi körében sokan inkább a magyarországi politikai helyzettel vannak tisztában, mintsem az itthonival, elmondható, hogy a választások témája napjainkban gyakran bukkan fel a mindennapi párbeszédekben is, és az eddiginél talán többen fejtik ki véleményüket egy-egy baráti összejövetel során. Talán kijelenthető, hogy politikai hovatartozástól függetlenül jó dolog, ha a fiatalabb állampolgárok is energiát fektetnek a tájékozódásba, hiszen az adott ország választásainak eredményei a világon bizonyára sehol sem csak a középkorú vagy a nyugdíjas generációk életét befolyásolják, hanem a fiatalokét is.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
