A bankfiókok számának csökkenése világszerte és a térségünkben is megfigyelhető jelenség. Valójában a bevételek nominálisan, sok helyen szerencsére reális értékben is növekednek, miközben a pénzkezelők száma csökkenőben van. Ennek több oka is van. Szűkebb környezetünkben is megfigyelhető, hogy az ügyfelek egyre nagyobb része használ internetbankot és mobilbanki alkalmazásokat. Számos művelet, mint amilyen az átutalás, de a számlanyitás, a hiteligénylés, és a befektetések kezelése is ma már lényegében személyes megjelenés nélkül elvégezhető. A modernizáció, valamint a praktikus okok mellett természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy a költségcsökkentés a bankok számára mindig is szempont volt.
A fiókhálózat fenntartása viszont jelentős kiadásokkal jár. Alkalmazottakra van szükség, azokat helyettesíteni kell időnként, a fiók helyiségét fűteni, nyáron hűteni kell, és egyéb költségek is felmerülnek. A bankok a működési költségek csökkentése érdekében világszerte összevonják vagy bezárják a kisebb forgalmú fiókokat. A fiatalabb generációk számára ma már természetes az online ügyintézés. A hagyományos bankfiókok látogatottsága ennek következtében folyamatosan csökken. Mindeközben megjelentek a piacon az olyan pénzügyi technológiai vállalatok, melyek fiókhálózat nélkül is képesek széles körű szolgáltatásokat nyújtani. Ez még gyorsabb alkalmazkodásra készteti a hagyományos bankokat. A jelenséget, mint más egyebet is, folyamatában érdemes szemlélni. Amikor azt vizsgáljuk, milyen következményei lehetnek, azonnal látszódik, hogy vannak előnyei és hátrányai is. A gyorsabb és kényelmesebb ügyintézés, a nap 24 órájában elérhető szolgáltatások és az alacsonyabb banki költségek az előnyök közé sorolhatók. A hátrányok közül kiemelhető, hogy az idősebb ügyfelek számára nehezebb lehet az átállás, illetve azok számára, akik idegenkednek az internetes ügyintézéstől. Ennek következtében a vidéki közösségekben és a kisebb településeken romolhat a pénzügyi szolgáltatások elérhetősége. Bizonyos összetettebb ügyeknél hiányozhat a személyes tanácsadás, a valós, emberek közötti kontaktus a bizalom erősítéséhez is hozzájárulhat.
A bankfiókok teljes eltűnése nem valószínű, de számuk várhatóan tovább csökken. A jövőben inkább kevesebb, nagyobb és modernebb tanácsadó központ működhet, míg a mindennapi pénzügyi műveletek döntő része digitális csatornákra kerül át. Szerbiában is megfigyelhető a folyamat: a nagyobb bankok fokozatosan fejlesztik digitális szolgáltatásaikat, miközben a kisebb forgalmú fiókok egy részét bezárják vagy összevonják. Ez különösen a vidéki térségek számára jelenthet kihívást. Egyik példája ennek, hogy a kishegyesi OTP bankfiók is megszűnt a hagyományos módon működni. A döntést 2026 januárjában tették közzé, a kirendeltség 2026. január 30-án végleg be is zárt. A bank indoklása szerint a lépés a szolgáltatások digitalizációjával, a fiókhálózat racionalizálásával és az ügyfelek megváltozott szokásaival függ össze. Nem szűnt meg azonban teljesen. A lakosok számára továbbra is elérhető maradt az ATM, amely készpénzfelvételt és befizetést is lehetővé tesz, valamint egy úgynevezett ATS-készülék is üzemel a vállalkozások számára, ahol a napi forgalmat tudják befizetni. A teljes körű banki ügyintézést a topolyai OTP-fiók vette át. A bankfiók bezárása különösen az idősebb lakosokat érintette érzékenyen, mivel ez volt az utolsó működő banki kirendeltség a község területén. Kezdetben elkeseredett kommentek láttak napvilágot a közösségi oldalakon, a falu lakói közül sokan úgy vélték, az idősebbek kerülnek szinte már-már kilátástalan helyzetbe.
A kishegyesi bankfiók megszűnése helyi szinten jelentős változást jelentett, különösen azoknak, akik személyesen intézik pénzügyeiket. Ilyen esetben általában több tényező áll a háttérben: a digitális bankolás terjedése, a csökkenő ügyfélforgalom és a bankok költségcsökkentési törekvései. A készpénzfelvétel, befizetés, hitelügyintézés vagy a tanácsadás nehezebbé válhat azok számára, akik nem használnak digitális csatornákat. Az ügyfeleknek egy közeli városba, például Topolyára, Verbászra, Szabadkára vagy Újvidékre kell utazniuk a személyes ügyintézéshez. A bankautomata remélhetőleg megmarad, és az alapvető készpénzes műveletek továbbra is elérhetők lesznek. A kezdeti felháborodást követően a lakosok alkalmazkodtak a körülményekhez. Családtagok, rokonok, ismerősök segítenek azoknak, akik nem tudják használni a bankautomatát. Kezdetben olyan hírek is szárnyra keltek, hogy majd rendszeresen nem lesz pénz az automatában. Szerencsére ez nagyon ritkán fordul elő, az üzletekben pedig egyre többen fizetnek kártyával vagy mobilos applikációval. A példa azt mutatja, mindenkinek, aki megteheti, érdemes aktiválni az internetbankot vagy mobilbankot, és megtanulni az alapvető funkciók használatát. Ha ritkábbá válik a készpénzfelvétel lehetősége, célszerű előre tervezni a készpénzszükségletet. A kishegyesi eset ugyanis nem egyedi. Szerbiában és más országokban is folyamatosan csökken a bankfiókok száma. A bankok egyre inkább a digitális működésre építenek, miközben a kisebb településeken működő fiókok fenntartása kevésbé gazdaságos számukra.
Elmondható, hogy a bankok jövőjét jelenleg egyszerre formálja a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a fintechcégek térnyerése és az ügyfelek változó igényei. Bár az elemzők közül sokan a hagyományos bankok visszaszorulását jósolják, valószínűbb, hogy a bankrendszer átalakul, mintsem eltűnik. A fizikai bankfiókok számának csökkenése valószínűleg tovább folytatódik. Egyre több ügyfél intézi pénzügyeit mobiltelefonon vagy interneten keresztül. A bankok világszerte bezárják a kevésbé forgalmas fiókokat, és inkább digitális szolgáltatásokba fektetnek. Ez a folyamat Szerbiában és a Vajdaságban is megfigyelhető. A mesterséges intelligencia térnyerése pedig azt hozza, hogy az AI segíthet majd a hitelbírálatban, a csalások felismerésében, az ügyfélszolgálatban, a személyre szabott pénzügyi tanácsadásban. A jövőben az ügyfelek egy része már a mesterséges intelligenciával kommunikálhat banki ügyintéző helyett. A fintechvállalatok olyan innovatív pénzügyi cégek, amelyek megjelennek a piacon, gyorsabb és olcsóbb szolgáltatásokat kínálnak bizonyos területeken. Emiatt a hagyományos bankoknak is folyamatosan fejleszteniük kell. A készpénz várhatóan még hosszú ideig megmarad, különösen a kisebb településeken és az idősebb korosztály körében. De városokban is például a zöldségpiacokon és más hasonló helyeken még sokáig többnyire készpénzzel lehet csak fizetni. Fontos azt is megjegyezni, hogy a digitális bankolás terjedésével a kibertámadások elleni védelem is egyre fontosabbá válik. A bankoknak jelentős összegeket kell fordítaniuk adatvédelemre és biztonsági rendszerekre. A bankok azonban a megújuló környezetben továbbra is kulcsszereplők maradnak a megtakarítások kezelésében, a hitelezésben, a vállalatok finanszírozásában, és a fizetési rendszerek működtetésében. Ezek a funkciók valószínűleg a jövőben is megmaradnak, hiszen a gazdaság működéséhez szükség van olyan intézményekre, amelyek bizalmat teremtenek a pénzügyi rendszerben.
Nyitókép: Pixabay.com
