nézők egy jól ismert színésznővel a főszerepben. A terem, mint mindig, most is gyorsan megtelik nézőkkel. Mordor és Zita, a mozi visszatérő vendégei helyet foglalnak, és a mai alkotásról kezdenek el beszélgetni. Zita ismerteti a filmet:
– Ma Forest Whitaker Oscar-díjas színész egyik rendezését, a Majd elválik című 1998-as romantikus drámát fogjuk megnézni. A film Whitaker rendezései közül kiemelkedik ismertségében, de sem a főszereplő Sandra Bullock repertoárjában, sem a romantikus filmdrámák között nem lett túl népszerű. A film főszereplője Birdee, aki saját bevallása szerint boldog házasságban él Bill-lel. Egyszer aztán egy talkshow vendége lesz, ahol az egész ország szeme láttára alázzák meg őt. Kiderül ugyanis, hogy Bill megcsalja, és nyilvánosan elhagyja Birdee-t és közös kislányukat. A megaláztatást a texasi szülőházban szeretné kipihenni, egy kisvárosban, ahol a múlt fogalma újradefiniálódik, a talkshow és a Bill-lel töltött idő mellett a gyerekkori dolgok is visszaköszönnek.
– Sandra Bullock a romantikus drámák királynője, aki a Féktelenül sikerét meglovagolva játszhatott Whitaker filmjében, s talán éppen ez az a film, amely után beskatulyázták őt az említett műfajba. Tőle tehát, látván a későbbi, a kétezres években nyújtott alakításait, nem idegen a terep. Ugyanakkor a rendező, Whitaker munkásságát ismerve a műfaj távol áll tőle, elképzelni is nehéz, hogy ő rendezte ezt a kisvárosi romantikus filmet.
A fiatal szerelmespár közötti beszélgetés félbeszakad, ugyanis elkezdődik a vetítés. A közönség érdeklődve nézi végig a filmet, amely hordozza a műfaj sajátosságait, éppen ezért könnyen befogadható.
Amikor a zárójelenetben Bullock karaktere bizonyos értelemben újra rálel a családjára, véget ér a vetítés. Amíg a közönség kifelé igyekszik, a mozi állandó vendégei a helyükön maradnak. Mordor Zita felé fordul:
– A kisvárosi romantika közkedvelt alműfaj – gondolkodik el a fiú. – Erről eszembe jut Nora Roberts, akinek filmadaptációi jól bemutatják, milyen szerelembe esni egy kisvárosban, de még arra is van példa az írónő munkásságában, hogy milyen az, amikor valakit kísért a múltja. A Majd elválik számomra egy nosztalgikus kitérő, krimimentes Nora Roberts-világ. Egyértelmű, hogy Bullock viszi a hátán a filmet, az ő alakításával nincs is baj, ellenben a többi színész nem lépi túl az olcsó tévéfilm kategória színészi játékainak minőségét, nem véletlenül hoztam párhuzamba a Nora Roberts-filmekkel. Whitaker színészként páratlan, rendezőként középszerű, ebben az esetben pedig olyan idegen a filmjétől, ami már csak negatív irányba vezethet, és sok esetben sajnos ezt érzem a filmen. Bullockon, a hiteles kisvárosi környezeten és a könnyen befogadható szórakoztatáson kívül nem sok pozitív dolgot tudok felsorolni a film mellett, ugyanakkor a Bullock-életműből nem szabad kihagyni, mert, még egyszer hangsúlyozom, az ő alakítása teljesen rendben van, sőt sok esetben kimagasló.
– Értem, amit mondasz, de azzal nem értek egyet, hogy a filmnek csak a hiteles környezet és Bullock személye ad életet. Először is, a film akár monodrámaként is értelmezhető – mondjuk úgy, hogy Birdee belső konfliktusának színhelyén vagyunk, ahol az összes többi karakter csak színpadi kellék. Birdee élete tönkrement, ezért a múltba próbál menekülni, de rá kell jönnie, hogy a múltjában sem volt minden rendben. A film másik erénye is ebből adódik – Birdee és édesanyja kapcsolatának múltja és jelene olyan diszkréten kulcsolódik össze, ami rendezői és színészi megvalósításból is bravúros. De ha Bill és Justin, a régi ismerős karakterét szeretném összehasonlítani, abban is megannyi szépséget vélek felfedezni. Első ránézésre a két férfi hasonlít egymásra, a megtörhetetlen férfiasság, a titokzatosság szimbólumai, de ha jól belegondolunk, egy apró különbség mégis van kettejük között. Míg Bill konokul a jövő felé tekint, szakítva a múltjával, addig Justin jövőjében a múlt játssza a legfontosabb szerepet. Múlt, jelen és jövő szembeállítását, sőt körforgását lehet megfigyelni a két férfi Birdee-vel való viszonyában. Ami pedig a kisvárosi szférát illeti, valóban Nora Roberts világát idézi a hangulat, de ez azért van, mert a kisvárosokban, ahol mindenki ismer mindenkit, a titok hatványozottabban bomlasztó hatást tud kiváltani. Emberek, családok kapcsolatát és életét teheti tönkre, s ilyen esetben ezt a környezetet külső szemmel vizsgálva azt vesszük észre, hogy a hely titokzatossá vált, mintha bűntény helyszíne lenne. A sérelmek, amelyeket az összes karakter, Birdee kislányától kezdve unokaöccsén át az édesanyjáig, mindenki magán visel, valójában titkok, noha nem a szó szoros értelmében. Olyan dolgok, amelyekről senkinek sem beszélnek, emiatt saját maguk számára is titokká alakulnak át. Valójában ez határozza meg egy kisváros hangulatát, akárcsak esetünkben a filmet. Lehet, hogy nem a műfaj legjobb alkotása, sem Bullock legjobb filmje, de egyértelműen helye van a mozi programjában. Olyan értékeket képvisel, amelyek csak a rejtett kincsekben lelhetőek fel.
Mordor mosolyogva kézen fogja a párját.
Mordor és Zita elhagyják a mozit.
Nyitókép: port.hu
