HETI KÖRKÉRDÉS
Jár szűrővizsgálatokra?
Igen, minden évben rendszeresen. 11%
Nagyjából csak akkor, amikor az orvos figyelmeztet. 20%
Voltam pár éve, de most már ideje lenne újra elmenni. 9%
Nem járok szűrővizsgálatokra, orvoshoz sem, csak ha nagyon muszáj. 59%
A minap azzal tért haza a lányom, hogy szűrővizsgálaton vett részt, amelyet a Temerini Egészségház polivalens szolgálata szervezett meg. A rák elleni küzdelem hónapja alkalmából ugyanis ingyenes vérnyomás- és vércukorszintmérést végeztek a Kertészlakban, amelyen több mint negyvenen vettek részt. A beszámolók szerint két személynél emelkedett vércukorszintet, egy személynél pedig magas vérnyomásértéket mértek. Nekik további kivizsgálásokat javasoltak Varga Somogyi Kornélia és Elek Zita nővérek, akik a szűrővizsgálatra érkezőknek egy gyorstesztet is adtak, amely a vastagbélrák korai felismerését segíti. A lányom haza is hozhatott a gyorstesztekből. „Nem árt megnézetni, ha már van alkalom” – mondta.
És milyen igaza van. Manapság valóban van alkalom a szűrővizsgálatokra, és arra, hogy jobban figyeljünk a megelőzésre. Emlékszem, anyukám orvosának intő szavaira: húszéves lehettem, amikor szorgalmazta, hogy rendszeresen járjunk el a húgommal ellenőrzésekre. A korai felismerés jelentőségére próbált rámutatni, és az ezt követő első évtizedben komolyan is vettem intelmeit. Többször is kértem teljes kivizsgálást az általános orvosomnál. Akkoriban szinte minden ilyen próbálkozás azzal fejeződött, hogy bizonyos, esetemben szükségszerű vizsgálatra csak megalapozott indokkal vagy gyanúval küldhetett volna el az orvosom. A magánpraxis akkoriban még elérhetetlen volt, kiterjedt lakossági vizsgálatokat pedig alig végeztek az egészségházak. Így pár sikertelen próbálkozás után feladtam. A nagyobb gond talán az, hogy nem is vált szokásommá, hogy keressem az ilyen lehetőségeket. Kimondottan örültem, hogy a lányom felismerte ezek jelentőségét anélkül, hogy erre a családban példát látott volna.
Hisz nap mint nap szembe jönnek velünk azok a hírek, amelyek a megelőzés és a korai felismerés jelentőségéről szólnak. Márciusban különösen sokat lehetett olvasni a rák, és ezen belül is a mellrák elleni küzdelem jelentőségéről. Megdöbbentett a hír, hogy Szerbia és Montenegró az első helyen állnak Európában azon adatok alapján, amelyekkel a mellrákkal küzdő nők elhalálozásának arányát mutatják ki. Örömmel olvastam arról, hogy 20-án, a mellrák elleni küzdelem nemzetközi napján a többi között az újvidéki egészségházak is biztosították az ingyenes mammográfiai vizsgálatot. De ugyanezzel a lehetőséggel egyre többször találkozok a kisebb városokban, falvakban is: laborként vagy rögtönzött rendelőként berendezett kis kamionok állnak a település központjában, és a meghirdetett időpontban végeznek különböző szűrővizsgálatokat. A lakosok hálásak az ilyen alkalmakért: rendszerint kihasználják a teljes rendelési időt, és általában sorok alakulnak ki a vizsgálók előtt. Az érdeklődést az elmúlt években támogatja az egészségügyi minisztérium is azokkal a kiterjedt akciókkal, amelyeket országszerte megvalósítanak. Októberben például több mint 200 helyi egészségház csatlakozott ahhoz a megelőzést népszerűsítő akcióhoz, amelynek keretében 9 nap alatt 236 ezer lakost vizsgáltak át az orvosok és nővérek. Hasonló látogatottságot jegyez a minisztérium Egészségkaraván elnevezésű kezdeményezése, amely által kardiológusok járják az országot azzal a céllal, hogy időben felismerjék a lakosok azokat a jeleket, amelyek súlyos szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek. Az idei év elejéig az Egészségkaraván több mint 60 szerbiai településen mutatott rá a megelőzés jelentőségére.
Huszonöt év távlatából tehát elmondható, hogy ma már valóban lehetőség van a megelőző vizsgálatokra. Ez a lakosság körében is erősíti a tudatot, hogy a legtöbbet saját magunk tehetünk az egészségünkért. Közismertté váltak azok az orvosi javaslatok is, amelyek szerint általánosságban egy-két évente ajánlatos mindenkinek átvizsgáltatnia általános fizikai állapotát, kiszűrni a magas vérnyomást és a cukorbetegséget, felmérni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, valamint a zsíranyagcsere-zavar kialakulásának lehetőségét. A fogászati vizsgálat mellett hasonló gyakorisággal ajánlják az anyajegy- és a depressziószűrést is. A házi orvos által felállított családi anamnézist, valamint az egyéni kockázati tényezőket figyelembe véve azonban további szűrővizsgálatokat is ajánlanak. Ilyenek a vastag- és végbélszűrés, a méhnyak-, illetve az emlőszűrés. A magasabb rizikócsoportba tartozóknak javasolt a krónikus vesebetegség, a prosztatarák szűrése és a csontritkulás vizsgálata is. A szakemberek szerint kifejezetten fontosak azok az alkalmassági vizsgálatok, amelyeket általában a munkavégzéshez vagy a jogosítvány megszerzéséhez írnak elő. A köztudattal ellentétben ugyanis rendszeresen ellenőrizni kellene a látást és a hallást, emellett tüdőszűrésen, EKG-vizsgálaton és laborvizsgálaton is részt kellene venni. A szakértők szerint érdemes minden évben nagyjából azonos időpontban elmenni a szűrővizsgálatokra, így kisebb eséllyel feledkezünk meg róluk. Az anyajegyeket, a szájüreget, a melleket és a heréket pedig otthoni önvizsgálat keretében havonta is ajánlott ellenőrizni – írják a szakoldalak.
„Van alkalom” – csendülnek fel tudatomban ismét a lányom szavai. Valóban van. Azt pedig magam is vallom, hogy minden lehetőséget ki kell használni, ami az életben adódik. Itt az ideje, hogy megfogadjam a saját tanácsomat, és szokássá formáljam a lehetőségeket.
Nyitókép: Ótos András felvétele
