2025. október 2., csütörtök
KAPCSOLÓDÓ KOMMENTÁR

Tízcentes próbálkozás

HETI KÖRKÉRDÉSÜNK

Hogyan igyekszik takarékoskodni?

Bankszámlán/takarékbetéti számlán, euróban tartom a pénzem. 19%
Bankban, dinárban spórolok. 12%
Otthon, készpénzben teszek félre. 19%
Még a havi kiadásokra sem futja, nemhogy spórolásra. 23%
A költségekre elég a pénz, de félretenni már nem tudok. 27%

A www.magyarszo.rs olvasóinak szavazatai alapján

Takarékoskodni: ez az a szó, amely fogalom szintjén maradt meg nemzedékem legtöbb tagjában. A negyvenes éveiket taposó sorstársaimmal még gyerekkorunkban sem tapasztalhattuk meg, hogyan kell félretenni a jövedelemből. Abban az időben születtünk, amikor a háborús körülményekben a szüleink épp felélték a tartalékaikat. Majd gazdasági válsággal küzdött a világ, később a „felépülés” árát fizettük, utána járvány, háborúk és újabb válság miatt faragták a többség jövedelmét az éhbér szintjére. 

És valahogy mégis elértünk 2025-be, amikor továbbra is az év egyik fő tárgyalási témája a minimálbér nagysága, és az állam kegyességeként éljük meg, hogy a Szociális és Gazdasági Tanács a létezésében először dönt évközi emelésről. Történelmi pillanatként hirdetik, hogy a bérek növelése kiköveti, és minimálisan ugyan, de meg is haladja az infláció hivatalosan kimutatott értékét. Közben a kereskedelmi minisztérium legfrissebb adatként közli: 2025 júniusában az átlagfizetés 107.075 dinár volt, az átlagfogyasztói kosár értéke pedig 108.204,28 dinár. A minimálbérként 51.744 dinárt közölt, a minimális fogyasztói kosár értékeként 56.216,99 dinárt. Nem szükséges a százalékra bontás ahhoz, hogy megállapítsuk: a szerbiai lakosok jövedelme nem fedi az alapvető szükségleteket sem. 
 

Bár folyamatosan növekszik országos szinten a lekötött takarék összege, mégsem tudunk környezetünkben senkit, akinek lenne pénze efféle műveletekre (Fotó: Pexels)

Bár folyamatosan növekszik országos szinten a lekötött takarék összege, mégsem tudunk környezetünkben senkit, akinek lenne pénze efféle műveletekre (Fotó: Pexels)

A hivatalos adatok szerint mégis van Szerbiában olyan társadalmi réteg, amely képes takarékoskodni. A Szerbiai Nemzeti Bank első fél évi jelentésében az áll, hogy „a takarékoskodás mértéke a bizonytalan társadalmi helyzet ellenére az idén is nőtt”. A közleményben kiemelik: a 2025-ös év első felében 4,5 milliárddal növekedett a lakosok takarékbetétjének összege, ami 2,4 százalékos emelkedést jelent a tavaly letétbe helyezett összeghez viszonyítva. A devizaalapú takarékbetétek értéke is 2 százalékkal, azaz 313 millió euróval növekedett. Június végén a kimutatások szerint 195,7 milliárd dinárt tett ki országos szinten a takarékbetétek értéke, július végére pedig meghaladta a 200 milliárd dinárt. Ekkorra az eurós takarékok értéke elérte a csaknem 16 milliárd eurót. Az országos bank arról is készített felmérést, hogy hazai vagy külföldi valutában érdemes-e takarékoskodni Szerbiában. A 2012-től 2025-ig terjedő időszak elemzése szerint az elmúlt 13 évben érdemesebb volt dinárban takarékoskodni attól függetlenül is, hogy milyen időszakra kötötték le a pénzüket a polgárok – írták a jelentésükben az elemzők. 

Arról viszont nem találtam sehol adatot, hogy vajon a szerbiai lakosok hány százaléka nyit takarékbetétet a bankokban. A környezetemben egyetlen embert sem tudnék megnevezni, aki bármely formában is lekötötte pénzét, pontosabban akkora jövedelme lenne, hogy ezt megengedheti magának. A médiában sokkal inkább az olyan szalagcímek sorakoznak a takarékoskodást illetően, amelyek tippeket adnak arra, hogyan lehet alacsony jövedelemből is megtakarítást varázsolni. Többek szerint jól megtervezett és szigorúan követett költségvetéssel még a legalacsonyabb fizetésekből is tehet félre az ember fia. Vagy lánya. Aki először is részletesen elemzi a jövedelem nagyságát és a kiadások tételeit a családi kasszában: ily módon felismeri a felesleges kiadásokat és a közgazdászokat megszégyenítő átszámításokkal átirányítja ezeket a tartalékba. A takarékossági tippek között szerepel egyebek között az is, hogy követni kell a leárazásokat, akciókat a boltokban, és ezek alapján kell tervszerűen vásárolni. És mindenképp meg kell hallgatni mások tapasztalatát arról, hogy hol és mit mennyiért szereztek be a mindennapi élethez. Minden egyes dinár fontos és számít, ha az ember fia vagy lánya takarékoskodni szeretne – emelik ki azok a tanácsadók, akik az úgynevezett 10 centes metódust javasolják a takarékoskodáshoz az alacsony jövedelemmel rendelkezőeknek. A módszer elve egyszerű: 10 centet megspórolni minden megkeresett euróból.

Megfontolandó tanács. Csábító, hogy a 10 centes módszerrel havonta 66,6, évente pedig mintegy 800 eurót megspórolhatok a jövedelmemből. Csak még azt nem sikerült kiszámolnom, hogyan tegyem félre a 10 centet, amikor a részletesen elemzett költségvetésem szerint minden egyes megkeresett euróm helyett 1 euró 20 centre lenne szükségem ahhoz, hogy lefedjem a családi költségtételeket. Félreértés ne essék: már az alapvető szükségleteket is lefaragtam…
 

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Nálunk a „tízcentes” trükk is túl nagy kihívásnak számít? (Fotó: Pexels)