Továbbra is Vajdaságban értékesítik a legtöbb ingatlant Szerbia területén – olvasom a minap az ezzel kapcsolatos híreket. Közben egekig emelkedő összegek és lehetőségeket kínáló bankok sorakoznak a keresési eredményeim között. Kinek van erre pénze?! – fogalmazódik meg bennem a kérdés, amely nyilván a legtöbbünk első reakciója lenne, amikor bebizonyosodik például az, hogy Újvidéken a garázsok négyzetméterének ára megközelítette a 3 ezer eurót. Vagyis lassan többe kerül egy raktár, mint egyes városrészekben a lakás.
Az említett abszurdumot a szakértők is megerősítik. Közben pedig elmondják, hogy a tartományi székvárosban rekordszintre emelkedtek az ingatlanárak: a lakások négyzetméteréért 2 ezer euró körüli összegeket kérnek el a tulajdonosok. Sőt, előbukkan az a hivatalos adat is, miszerint Újvidéken tavaly az értékesített ingatlanok 10 százalékát több mint 2500 euróért adták el, és ugyanilyen arányban adtak el 1500 eurónál olcsóbb lakást is. Az elemzők kiemelik: bár az idei árak a tavalyiakhoz igazodnak, folyamatos a drágulás. 2024-ben például Újvidék esetében átlagosan 200 euróval többet kellett fizetniük a vásárlóknak a lakások négyzetméteréért, mint egy évvel azelőtt.
A valamivel kisebb városokban sem sokkal jobb a helyzet. Temerinben például, többnyire a közelben levő Újvidék hatására, gombamód szaporodnak a tömbházak. A tartományi székvárosban dolgozó fiatalok ugyanis szívesebben alapítanak családot a kisebb városban, ahol a családi házak négyzetméterét akár 500–800 eurós áron is megkaphatják, az új építésű lakásokban viszont 1700 eurós átlagárra ugrik a négyzetméterenkénti ár. Hasonlóan alakulnak az árak Szabadkán is: a subotica.com információi szerint az új építésű lakásokért 1500 euró körüli összeget kérnek el a befektetők, míg a régi építésűeket négyzetméterenként 1000 eurós átlagáron kínálják a tulajdonosok. A családi házak kínálatában elég nagy az eltérés: 200 eurótól indulnak, és akár az 1000 eurót is átléphetik az árak, attól függően, hogy milyen lokáción és milyen állapotban kínálják eladásra az ingatlant – tudta meg a portál egy helyi ügynökségtől. A Vajdasági RTV viszont a zombori kínálatnak járt utána: az adatok szerint ugyanis Vajdaság tekintetében Nyugat-Bácskában a legolcsóbb az ingatlankínálat. Hogy az árak itt sem zuhantak annyira alá, bizonyítja, hogy a megkeresett ügynökök szerint négyzetméterenként 1300 eurós átlagárral kell számolniuk azoknak, akik Vajdaság ezen területén szeretnének lakni.
A folyamatos drágulást a Köztársasági Földmérő Intézet azon adatai is igazolják, amelyeket az elmúlt évre vonatkozóan hozott nyilvánosságra. Ezek szerint 2024 utolsó negyedévében 5,05 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak Szerbiában az előző év azonos időszakához képest.
Az említett viszonyításban a megkötött adásvételi szerződések számát is kielemezték, amelyek 20,6 százalékos emelkedést mutattak, az eladott ingatlanok értékét tekintve pedig 44,4 százalékos emelkedést jegyzett az intézet. Ugyanezen adatokat Vajdaság tekintetében is kimutatták: az értékesített lakások száma 25,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva, a vásárolt ingatlanok értékét tekintve viszont 68,8 százalékos növekedést volt tapasztalható a múlt év utolsó negyedében.
A szakemberek pedig egybehangzóan kiemelik: bár folyamatos a drágulás és az ingatlanárak valóban az egekbe szöktek Vajdaságban, a kereslet mégsem csappan. És itt térünk vissza az alapkérdéshez: kik vásárolnak ma tömegesen ingatlant Szerbiában, és ezen belül is leginkább Vajdaságban? Egyértelmű ugyanis, hogy az átlagpolgárnak nincs akkora jövedelme, hogy akár készpénzzel, akár kölcsönök igénylésével lakást vásároljon a jelenlegi ingatlanpiacon – mondta Vladimir Vasić pénzügyi tanácsadó az Euronews hírportálnak. A szakember kiemelte: van azonban egy vállalkozókból és cégtulajdonosokból álló társadalmi réteg, amely rendelkezik akkora mennyiségű felesleges pénzzel, hogy ezt ingatlanokba fektesse.
Ugyanakkor az ingatlanügynökök többsége szerint a szolgáltatásaikat kereső polgárok többségét a családalapítás előtt álló fiatalok alkotják, akik elsősorban az államilag támogatott lakásvásárlási kölcsönre alapoznak, amikor saját lakhatásukat igyekeznek biztosítani. A hitelek tekintetében jelenleg a legnépszerűbb az az államilag támogatott lehetőség, amelyet márciustól érvényesített a szerb kormány. Az új program bejelentésekor hangsúlyozták, hogy az állam legfeljebb 100 ezer euró értékig támogatja a 20 és 35 év közötti szerbiai polgárok első lakásának vásárlását, legkevesebb egyszázalékos önrésszel. A meghatározott feltételek szerint a törlesztési időszak legfeljebb 40 év lehet, azzal, hogy az utolsó törlesztőrészletet legfeljebb 70 éves korban ki kell fizetni. A bejelentésben az államfő példaként említette, hogy egy 75 ezer eurós ingatlan esetében az önrész csupán 750 euró lesz, és 40 éves futamidő esetén az első évben a hitel törlesztőrészlete 93 euró lesz, míg a második évtől a hatodik évig 175 eurót kell fizetni, mivel az állam 124 eurót átvállal. A hatodik évtől a hitel lejártáig pedig 350 eurós törlesztőrészlettel számolhatnak az ifjak – részletezte a visszafizetési feltételeket az államfő. Az Újvidéki Egyetem Természettudományi–Matematikai Karának a hallgatói azonban megkérdőjelezték a program célját és feltételeit is. Figyelmeztettek a folyamatosan növekvő törlesztőrészlet és az euribor változásának buktatóira, és azt is kiszámították, hogy a legideálisabb körülmények esetében is 182 ezer eurót fizetnének vissza a fiatalok a felvett 75 ezer euró fejében. Többek között megkérdőjelezték azt is, hogyan gondolt az államvezetés munkanélkülieknek hitelezni: jövedelem nélkül hogyan tudják majd teljesíteni a vállalt kötelezettségeiket, azaz hogyan fizetik a törlesztőrészleteket?
A nemrégiben nyilvánosságra hozott adatok szerint az említett állami kezdeményezést az eddigiekben több mint 4500 fiatal kérelmezte: 29 százalékuk Belgrádban, 20 százalékuk pedig Újvidéken venne ingatlant. 21 százalékuk a 60 és 75 négyzetméter közötti lakások iránt érdeklődik, 18 százalékuk pedig 30 és 45 négyzetméter közötti ingatlant választana. Az esetek 87 százalékában az ingatlan ára nem haladja meg a 100 ezer eurót. A törlesztési időszakot tekintve a fiatalok 34 százaléka a 30 éves futamidőt választaná, 31 százalékuk pedig a 40 éveset. A kérelmezők több mint a felének (58 százalék) határozatlan időre szól a munkaviszonya, 12 százalékuknak határozott időre, 13 százalékuk viszont munkanélküli.
Átkutattam az internetet, mégsem bukkantam rá egy olyan kockázatelemzésre sem, amely felmérné: mi a garancia, hogy az a fiatal, aki most a szülei hitelképességére alapozva veszi fel az államilag támogatott kölcsönt, tíz év elteltével is törleszteni tudja majd a hitelrészleteket? Pedig egy ilyen elemzésre lehet, hogy szükség lett volna egy kiterjedt kölcsönvonal beindítása előtt, főként, ha azt az ország vezetői valóban az ifjak megtartásáért kezdeményezték.
Nyitókép: Pixabay
