HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Milyen médiatartalmakat részesít előnyben?
Közérdekű helyi információkat – 31%
Politikai és közéleti tartalmakat – 29%
Gazdasági, mezőgazdasági híreket – 3%
Kulturális és tudományos témákat – 17%
Egészségügyi vonatkozású cikkeket – 5%
A sporttal kapcsolatos tartalmakat – 10%
A sztárhíreket és a bulvártémákat – 0%
A szórakoztató, szabadidős jellegűeket – 5%
A sajtószabadság a demokrácia egyik alapköve, ennek megfelelően pedig a tömegtájékoztatás a szabadság és a sokszínűség létfontosságú eszköze. A média szerepe napjainkban is kiemelkedő jelentőséggel bír, a tömegtájékoztatás helyzete pedig az egyik legaktuálisabb kérdések közé tartozik. Mindez óriási jelentőséggel bír, hiszen a tömegkommunikációs csatornák nemcsak a mindennapjainkat formálják, hanem hatással vannak gondolkodásunkra, véleményünkre és ízlésünkre is. A demokrácia egyik alapvetése a fékek és ellensúlyok rendszere, amelynek megvalósításához elengedhetetlen a szabad sajtó, amely képes kritikusan viszonyulni a döntéshozókhoz. A média azonban objektivitás nélkül nagyon könnyen manipuláció eszközévé is válhat, amely széthúzást szülhet társadalmi csoportok, emberi kapcsolatok, sőt akár a családok között is. Ezért is fontos a tényszerű tájékoztatásra törekedni, amely elkerüli a gyűlöletkeltést és az erőszakra való buzdítást.
A tömegtájékoztatás világnapja kapcsán közzétett online körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink milyen médiatartalmakat részesítenek előnyben. A válaszadóink többsége egyforma arányban jelölte meg a közérdekű és helyi információk, valamint a politikai és közéleti tartalmak iránti érdeklődését. Nyilvánvalóan elsősorban ezek a hírek határozzák meg a mindennapjainkat, ezek által tudunk előre tervezni, kalkulálni, emellett véleményformáló hatásuk is van. Az sem mindegy, hogy milyen tömegkommunikációs csatornákról szerezzük az információkat. A fiatalabb korosztály tagjai egyre inkább az online térben keresnek információkat, miközben a generációk médiához való viszonya jelentősen eltér. A Baby Boomer nemzedék még a nyomtatott sajtóból, rádióból és levelek útján tájékozódott, míg a Z generáció már a digitális világ szülötte, ahol az állandó internetkapcsolat természetes. A két végpont között az X generáció számára a televízió térnyerése, az Y generációnál pedig a számítógépek elterjedése hozott fordulópontot. Az Ipsos Magyarország 2025 januárjában végzett egy országosan reprezentatív online felmérést, amely a magyar lakosság különböző nemű, korú, lakóhelyű és régióhoz tartozó csoportjait vizsgálta. A kutatás mintájába főként azok az idősebbek kerültek be, akik aktív internetfelhasználók, ami az online adatgyűjtésből természetesen adódik. A felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a generációk közötti különbségek a tartalomfogyasztás terén nem szakadékszerűek. Egy mai fiatal felnőtt például könnyen találhat közös pontokat a médiahasználatban akár a nagyszüleivel is. Bár az érdeklődési körök és a fogyasztott tartalmak különbözhetnek, az eszközök és platformok használatában gyakran meglepően nagy az átfedés, és a felhasználói szokások sem mutatnak drámai eltéréseket.
A médiával kapcsolatos vélemények gyakran megosztóak, egyebek mellett a hírfogyasztás hasznosságának tekintetében is. Nemrégiben az internetet böngészve megragadta a figyelmem Rolf Dobelli Ne olvass híreket! című könyvének egyik kritikai elemzése. A szerző a könyvében érdekes gondolatokat vet fel, egyebek mellett azt fejtegeti, miért nem éri meg híreket olvasni, hangsúlyozva, hogy „nincs olyan hír, ami nélkül ne lehetne élni”. Dobelli szerint a hírolvasás ugyanolyan károsnak számít, mint a cukor, a gyorséttermek, az alkohol vagy a dohányzás. Ezzel a kijelentéssel hosszasan lehetne vitázni, hiszen a sajtóban megjelenő hírek nélkül egyszerűen elvesztenénk kapcsolatunkat a külvilággal és elvesznénk benne. Mindezekből fakadóan kijelenthetjük, hogy bár közhelyesen hangzik, mégis igaz: tájékoztatás és információk nélkül lehet élni, de nem érdemes.
A hírek nem csupán információk halmaza, sokkal inkább tükrözik a világ állapotát, formálják a közbeszédet, és jelentősen befolyásolják gondolkodásmódunkat, a világról alkotott képünket. Vitán felülálló tény, hogy a média jelenléte elválaszthatatlan része az életünknek. A valódi kihívás nem a hírolvasás szükségességének kérdésében rejlik, hanem abban, hogy milyen tudatossággal tesszük ezt. Ugyanis nemcsak az számít, hogy mit tudunk a világról, hanem az is, hogyan értjük meg.
Nyitókép: Pixabay
