2025. október 19., vasárnap

„Azt kell keresnünk, ami összeköt bennünket”

Dunda Györggyel a Kárpátaljai Magyar Médiaegyesületről és a kárpátaljai újságírók helyzetéről

A Kárpát-medencei Magyar Újságíró-egyesületek Közösségének jubileumi díszülésén a régiók képviselői felvázolták az újságírás országonkénti helyzetét és az elmúlt időszak legfontosabb történéseit. A kárpátaljai kollégák közül Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó igazgatója örömmel számolt be arról, hogy a közelmúltban megalapították a Kárpátaljai Magyar Médiaegyesületet, amelynek ő a szakmai társelnöke. Az egyesület terveiről és a kárpátaljai újságírók helyzetéről beszélgettünk.

A Kárpátaljai Magyar Médiaegyesület megalakítása fontos lépés. Mit nyújt ez az újságíróknak, a tagságnak, milyen igény hívta életre?

– A korábbi kárpátaljai újságíró-szervezet 2018 óta nem működik, így a magyar sajtóban dolgozók már korábban megfogalmazták igényüket egy szervezet megalakítására. A háború ugyan megnehezítette ezt a folyamatot, ám nagy nehézségek árán sikerült megalapítani a szervezetet, és ezt nagy eredménynek tartom. Tavasszal, március 15-e előestéjén tartottuk meg az alakulóülést egy szimbolikus helyszínen, Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen, amely akkor még főiskola volt, és a napokban került sor a szervezet hivatalos jogi bejegyzésére. Így már papíron is létezünk, ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy mind a nyolc Kárpátalján működő sajtóműhely csatlakozott az egyesülethez, vagyis mindenki a magáénak érzi azt.

Milyen célokat fogalmaztak meg?

– A munka érdemi része most következik, meg kell határoznunk, mivel fogunk foglalkozni, mert azon túl, hogy szervezetbe tömörültünk, valós tartalommal szeretnénk megtölteni a szervezetet. Egész Kárpátalján belül összefogást, erőt kell adnia, és nagyon fontos, hogy a szétszakítottság, a viták helyett az együtt gondolkodás jegyében kell dolgoznunk, hiszen együtt minden könnyebb, mint külön-külön. Egy klasszikus érdekvédelmi szerepet szeretnénk betölteni, tartalmas programokkal. A külhoni újságíró-egyesületekkel partneri viszonyra törekszünk, ugyanúgy, ahogyan az anyaországi szervezetekkel és az ukrán szervezetekkel is. Fontos az ukrán–magyar szakmai párbeszéd fenntartása, működtetése is. Elképzeléseink szerint egy Facebook-oldallal fogunk indulni, ahol saját magunkról, a kárpátaljai szerkesztőségekkel kapcsolatos legfontosabb dolgokról írunk majd. Emellett a 2026-os esztendő lesz az, amikor már érdemi munkát is kifejtünk. Figyelembe vesszük a baráti szervezetek tapasztalatait, kezdetben azokból építkezünk majd, hogy Kárpátalján is valami előremutató dolgot tudjunk megvalósítani. Most nagyon nehéz, mert bárhová nézünk, bármibe kezdünk, a háborús problémák jönnek elő, mindenkit azok kötnek le és mindenütt különféle nehézségekkel találjuk szemben magunkat. Igaz, hogy Kárpátalján nem repülnek rakéták, drónok, nem robbannak bombák, kivéve Munkácsot, ahol nemrég volt egy rakétabecsapódás, viszont a háború közvetlen és közvetett hatásai bennünket is elérnek. A lapszerkesztők, a szerkesztőségek olyan problémákkal találják szemben magukat, amelyek nem a szakmáról szólnak. Nehezítik a munkánkat a hosszas áramszünetek, így a szerkesztőségek áramfejlesztőket szerelnek be, a férfi kollégák esetében azt is nézni kell, hogy tudnak-e szabadon közlekedni, nem fenyegeti-e őket a mozgósítás veszélye, ha igen, akkor otthonról elvégezgető munkát osszunk ki nekik és hasonlók. Tehát olyan nehézségekkel állunk szemben, amelyek békeidőben, normális körülmények között elképzelhetetlenek. Így nagyon nehéz logisztikai feladatokat is meg kell oldanunk ahhoz, hogy valóban a szakmára összpontosíthassunk, de ez az összpontosítás sem egyszerű, hiszen háborús időkben csorbát szenved a sajtószabadság, a véleményszabadság. Sok esetben egyfajta öncenzúrára is kényszerítik az újságírót azok a viszonyok, állapotok, amelyekbe belekényszerültünk. Úgy szoktam fogalmazni, hogy meg kell tanulnunk a sorok között írni és üzenni. A szakmai munka teljes egészében a háborús tematika köré épül, hiszen ez uralja a mindennapjainkat, és az embereket is a háborús hírfolyam érdekli legjobban. Gyakorlatilag évek óta válságmenedzselés folyik és klasszikus előretekintésről jelenleg csak álmodozhatunk. Dupla és tripla fronton harcolunk, ám ezzel együtt is igyekszünk tisztességes és vállalható magyar nyelvű tájékoztatást nyújtani, miközben mindenkinek ott a családja, a gyermekei, akiket félt és óv, és ezeket a háborús helyzetből adódó mindennapos nehézségeket kell összeilleszteni az újságírói munkával, ami egyes esetekben komoly kihívást jelent.

Milyen konkrét munkát, tevékenységet képzelnek el a médiaegyesületben?

– Az újságírás legújabb trendjei és a mesterséges intelligencia vonatkozásában is nagyon érdekes dolgok hangzottak el itt, Balatonalmádiban, és függetlenül a háborútól, a nehézségektől, mi sem akarunk elmaradni, lépést szeretnénk tartani minden téren, legfőképpen szakmai téren. A Magyar Nemzeti Médiahatóság már korábban is tartott képzést Beregszászban a kárpátaljai magyar újságíróknak, és ez ügyben most is egyeztettünk. Ezúttal a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szeretnénk képzést szervezni a kárpátaljai kollégáknak. Saját szakmai díjakat, újságírói díjakat is szeretnénk odaítélni, hiszen az a legőszintébb és a legfajsúlyosabb, amikor szakmán belül díjazzuk a kollégákat, és nem a politikai szándék jelenik meg az újságírók díjazásában. A nehéz időszakokban egyfajta szabadidős programokra is szükség van, hogy kiszakadhassunk a háborús nehézségekből, a mindennapok valóságából. Ebben egy állandó platform, első körben egy Facebook-oldal is segíthet bennünket. Úgy döntöttünk, hogy az új médiaegyesületünkbe nemcsak aktív újságírókat, hanem nyugdíjas kollégákat is várunk. Az egyesület megnevezésében éppen azért nem az újságíró, hanem a médiaegyesület nevet választottuk, hogy a szerkesztőségek minden munkatársát tömöríteni tudjuk, nem csak az alkotó embereket. Ez az építkezés időszaka lesz, lépésről lépésre haladunk. Adja a Jóisten, hogy a körülmények is lehetőséget adjanak arra, hogy ezzel foglalkozhassunk, és az erőnket ne kizárólag a problémák megoldása kösse le.

Hogyan reagált a kárpátaljai magyar politikum a Kárpátaljai Magyar Médiaegyesület megalakulására?

– Kárpátalján két magyarságszervezet működik, a KMKSZ és az UMDSZ. A médiaegyesület megalakulásának hírét a politikában, a kárpátaljai közélet egészében és az anyaországban is üdvözölték. A megalakulásunknak kifelé is erős az üzenete, ez az üzenet ugyanis az összefogásról szól. Mi Kárpátalján olyan kevesen vagyunk, hogy az összefogás kívánkozik az első helyre, és a politikának a szerepe ezt az összefogást a széthúzás ellenében erősíteni. Jó példával szolgálunk azzal, hogy mi is az összefogás mellett döntöttünk, ugyanis korábban voltak köztünk szakadékok, ezért is tölt el bennünket büszkeséggel, hogy meg tudtuk csinálni. A háborús kimerültség, a háborús probléma is erőt adott ahhoz, hogy egymás kezét fogva segítsük egymást, felismerve, hogy azt kell keresnünk, ami összeköt bennünket, nem pedig azt, ami elválaszt. Ennek szellemében vállalta el a szervezet vezetését Darcsi Karolina, a KMKSZ médiacsalád kommunikációs titkára, és ebben a hitben dolgozom én is ezért az ügyért a szervezet szakmai társelnökeként.

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Dunda György (Ótos András felvétele)