Egészségügyi témában ütköztette álláspontját négy parlamenti választási lista képviselője
A hivatalos statisztikai adatok szerint fejlődött az ország egészségügyi rendszere, az állam jelentős összegeket fordított az egészségügyre, nőtt a foglalkoztatottak száma, korszerűsítették az ellátást és a páciensek is egyre többen férnek hozzá az innovatív gyógyszerekhez. A ritka betegségek gyógykezelésére az állami költségvetésből 2012-ben 130 millió dinárt különítettek el, 2024-ben már 7,2 milliárd dinárt. De hogy az egészségügyi rendszer hatékonyabbá vált-e, mindenki számára elérhető -e, arról négy parlamenti jelöltlista jelöltje ütköztette a véleményét.
A Nova S televízió Nova Debata című politikai vitaműsorában elhangzott: a korszerűsítések és a foglalkoztatottak számának növelése és az intézmények felújítása mellett is mintegy 30 ezer ember szerepel a különböző várólistákon. Zlatan Elek, a Kosovska Mitrovica-i Klinikai Kórházi Központ megbízott igazgatója, az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia lista jelöltje cáfolta ezt a megállapítást. Elmondta, hogy a térd- és csípőműtétek esetében még vannak várólisták ugyan, de már azok is csökkentek. A diagnosztika területén pedig már nem kell várni, a mágneses rezonancia esetében csupán Vajdaságban van rövid várakozási idő. A hivatalos adatokat ismertetve elmondta, 2012-ben Szerbiában 20.960 orvos dolgozott, ma 22.880 orvos látja el a betegek gyógykezelését, vagyis 2000 orvossal és 9200 egészségügyi nővérrel több. 20 ezer orvos számára írtak ki továbbképzési lehetőséget.
Jugoslav Gašić fül-orr-gégész, az Egyetemista Lista – Az egyetemisták győznek lista jelöltje megállapította, hogy a szerbiai egészségügyi rendszer koránt sincs olyan magas fejlettségi szinten, mint azt a statisztika mutatja: a problémákat éveken keresztül a szőnyeg alá söpörték és az egészségügy nem hatékony és nem is elérhető mindenki számára. Kritikával illette az orvosképzést is, aminek színvonala csökkent. Listája egy olyan programot fogalmazott meg, amelyben a szervezés és a pénzek elosztása, a törvény előírásainak betartása, az emberi források bővítése és hatékonyság emelése áll a középpontban, a fogorvosi, a gyógyszerészeti és a mentális egészség szektorának erősítésével. Mint mondta, programjukban egy fenntartható, technológiailag fejlett egészségügyi ellátást képzeltek el, ami mindenki számára elérhető.
Dragan Delić infektológus, az Európai Szerbia – Marinika Tepić – Zdrvako Ponoš lista jelöltje szerint az egészségügyi rendszer problémáit nem lehet kizárólag az objektumokba, a felszerelésbe vagy a személyzetbe történő beruházásokkal megoldani. Kulcsfontosságú területként a finanszírozást, a szervezést, a vezetést, a rendszer működését, valamint a személyzeti politikát emelte ki. Nagyobb hangsúlyt fektetnének az alapellátásra, amely véleménye szerint a polgárok egészségügyi problémáinak 80–85 százalékát megoldaná. Szerinte az egészségházakat személyzeti, szervezeti és diagnosztikai szempontból is meg kellene erősíteni. Kitért az orvoshiányra is, amit a foglalkoztatási stop számlájára ír.
Beszélt a köz- és a magánegészségügy kapcsolatáról is. Véleménye szerint Szerbiának olyan egységes rendszerrel kellene rendelkeznie, amelyben a páciens a magánszolgáltatóknál is igénybe vehetné az egészségbiztosítását.
Aleksandra Pavlović Marković gasztroenterológus, az Ivica Dačić – A stabilitás faktora lista jelöltje védelmébe vette az aktuális egészségügyi politika eredményeit. Mint mondta, Szerbiában a Nyugathoz hasonlóan a legkorszerűbb diagnosztikai és terápiás eljárásokat alkalmazzák. Szerinte ezt az utat kell folytatni, és lehetővé kell tenni, hogy minden polgár számára elérhető legyen az egészségügy.
Cáfolta azt az állítást, hogy a várólisták nem csökkennek. Kifejtette, hogy az egyes diagnosztikai eljárásokra vonatkozó listákat megszüntették, a csípő- és térdműtétekre való várakozás problémáit pedig a műtétek számának növelésével igyekeznek megoldani.
