Hétfőn és kedden tojásdíszítő foglalkozást tartottak a zombori Magyar Polgári Kaszinóban. A programot a Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság szervezte, a Petőfi Sándor Program társszervezésében.
A bezdáni Kapitány-Mátájsz Sarolta tojásíró népi iparművész vezette a foglalkozást.
– A két napban a húsvétról beszéltünk, az ünnep kapcsán a piros, hímes tojásról, amely összefonódott az ünneppel. Ilyenkor a keresztények Jézus Krisztus feltámadását ünneplik, és tulajdonképpen a tojás ennek a megújulásnak, az új élet sarjadásának szimbólumaként bekerült a húsvéti ünnepkörbe. A kétnapos foglalkozáson megmutatjuk a tojások előkészítését, kifújását, tisztítását, majd a talán leghagyományosabb technikával, a berzselt, levélrátétes, hagymahéjban festett tojásokkal kezdtük. Aztán Felvidékről vettünk át egy technikát: Gömör tájékán írják a gömöri, gombostűfejes technikával készült tojásokat. Eredetileg fogpiszkáló segítségével írták, mi már gombostű fejével, piros színnel festettük, ahogyan ott általában készítik, és aranyozni is szokták. Mivel szlovákok is írják ezeket a tojásokat, ők már több színben is festik. A foglalkozás második napjának témája a gyimesi tojások festése volt. Ők egyszínű tojásokat készítenek, de hogy megismertessük a többszínű tojás festésének lehetőségét is, ezért választottuk a Muravidéket is: Dobronakon még a mai napig is írják ezeket a tojásokat, fekete alapon piros színnel. Ezen keresztül azt is meg tudjuk mutatni, hogyan lehet két-, három- vagy akár többszínű tojásokat festeni, hiszen a technika ugyanaz. Közben megismerkedünk a különböző tájegységek mintáinak szimbolikájával, tehát nem „csak” tojást írunk, hanem a húsvéti ünnepkörrel, a magyar lakta területek mintakincsével és szokásaival is – hallottuk a bezdáni népi iparművésztől.
A lelkes és ügyes résztvevők
Szili Zsuzsanna, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa társszervezőként is csatlakozott az értékes programsorozathoz. – Az eseménysorozat temerini alkalmán találkoztam először ezzel a foglalkozással, majd megkértek, hogy vonjuk be Kapitány-Mátájsz Saroltát, hiszen ő tojásíró mester. A Petőfi-program egyébként is jelen van a Magyar Polgári Kaszinóban, ezért – mivel kezelem a Kaszinó közösségi oldalát – magam is népszerűsítettem az eseményt. A Kaszinó tagságával – akik jártasak ezen a területen – együtt összegyűjtöttük azokat az embereket, akiket érdekelhet a tojásírás, illetve maga a húsvétra való készülődés. Magam is új embereket ismertem meg ezáltal, továbbá a tojásírás hagyományát is közelebbről megismertem, és megtapasztaltam, hogy ilyen szakrális jelenlétben milyen érzés készülni a húsvétra. Nagyon tetszik az is, hogy Sarolta elmondta: a minták horizontális és vertikális irányban szimbolizálják az e világot és az alvilágot. Már egy ideje mondom, hogy „amint fent, úgy lent, amint kint, úgy bent”, és azáltal, hogy ezt megfestjük, mindez tudatosul. A megfestett tojások biztosan a házam díszei lesznek, télen-nyáron, húsvéttól függetlenül – mondta Szili Zsuzsanna.
A Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság szervezésében második alkalommal valósult meg ez az eseménysorozat. Idén Temerinbe, Csókára, Horgosra és Zomborba vitték el a Kárpát-medencei magyar tojásdíszítő mintakincs ismeretét, valamint a motívumokban rejlő szimbolikus üzeneteket.
Nyitókép: Kapitány-Mátájsz Sarolta foglalkozás közben / Fotó: L. Móger Tímea



