A hód előszeretettel fogyasztja a fiatal nyárfák zsenge ágait és puha kérgét. Megtapasztalta ezt Bene Tóth Anita és családja is a Zenta alatti Tisza mentén, a volt kompjárástól délre, az árvízvédelmi töltésen belül lévő gyümölcsösükben.
– A gyümölcsfák mellett a Tiszához közeli alacsonyabb területre 2015-ben nyárfákat telepítettünk. A gyümölcsfák már idősebbek, még édesapám foglalkozott a gyümölcsössel. Férjemmel és három gyermekünkkel szabadidőnkben lejárunk ide. A közelmúltban arra lettünk figyelmesek, hogy a vékonyabb nyárfák közül több hiányzik. Amikor megtaláltuk az első, mintegy 10 centi átmérőjű kidöntött nyárfát, a férjem lepucolta az ágait, néhány nappal utána eltűnt a fa. Majd újabb kidöntött fiatal nyárfát találtunk. Arra gyanakodtunk, hogy valaki esetleg kivágott néhányat, és elvitte, de a facsonkok egyértelműen rágásnyomokra, a hód kártételére utalnak. Rendszeresen látogatta a nyárfáinkat, a Tisza felől kitaposott csapás, ösvény látszik, amely a vízbe vezet. Állítólag a folyó túloldaláról jár át, úgy hallottuk, hogy a túlpart mentén vannak kaparás-, ásásnyomok. Meglehet, hogy ott van a kotorékja. A Tisza felől nincs bekerítve a gyümölcsösünk. A férjem a hód kitaposott útjába száraz ágakból akadályt épített, amely egy időre talán megállította a betolakodót. Több nyárfa kérgén is látszanak rágásnyomok – mondta Anita.
A fiatal nyárfákat kidönti a hód, és lerágja a kérgüket
A problémát, a hódkártételt jelezték a mezőőröknek, a községi illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek. Mivel védett emlősállatról van szó, a „betolakodó” kilövése nem jöhet számításba, valami módon azonban távol kellene tartani a nyárfástól. Magyarországi tapasztalatok alapján hatékony védekezés lehet, ha a védendő fák törzsét apró szemű dróthálóval fedik be egy méter magasságig, így a hód nem férhet hozzá. Ha a fák törzsét lenolajjal, mésszel vagy homokos ragasztóval kenik be, elriaszthatja a nagy testű rágcsálót.
Nyitókép: Az európai hód visszafoglalta a Tisza mentét / Fotó: Gergely József
