Az elmúlt napokban a közösségi médiában egyre többen arról számolnak be, hogy szennyezés vonul(t) le a Tisza vajdasági szakaszán, a fenéklakó halak elpusztulnak, a rákok kimásznak a parti sekély vízbe, kagyló- és haltetemek úsznak a víz felszínén. Egyelőre nem tömeges, de mégis aggasztó jelenségről van szó. A szőke Tisza szerelmesei, a horgászok és a természetjárók számos bejegyzést osztottak meg a világhálón, és aggódva figyelik, mi történik kedvenc folyójukkal.
Annyi bizonyos, hogy a megszokott és az elmúlt negyed században egyre látványosabb kérészrajzásban az idén aligha gyönyörködhetünk. Három évvel ezelőtt a szintén június első felében bekövetkezett lehűlés miatt a hónap utolsó dekádjára tolódott a tiszavirágzás. A fő rajzás 2023-ban június 25-én indult, és néhány napig elkápráztatott bennünket. Különösen a Magyarkanizsa feletti Tisza-kanyarban milliónyi kérész bontott szárnyat, amire mindeddig az idén hiába vártunk.
Amikor a Tisza magyarországi szakaszán, Szolnok környékén június 6–7-én hatalmas felhőkben rajzottak a kérészek, arra számítottunk, hogy Magyarkanizsán öt-hat nappal később hasonló élményben lesz részünk. Sajnos nem ez történt, bár június 8-án megindult az előrajzás: száz méterenként néhány ezer hím kérész úszott a víz felszínére. Azonban már ekkor is baljós jelek mutatkoztak a vízen: feltűnően sok volt az erőtlen hím kérész – a nőstények előrajzás idején még nem mutatkoznak –, amely nem tudott megszabadulni utolsó lárvaingétől, és bár részben átvedlett, rövid időn belül elpusztult.
Másnap, június 9-én, kedden már nyoma sem volt a rajzás kezdetének, sehol egy kérész. Az előrajzás megszakadt, amit akkor a közeledő, két nappal később beálló esős, hűvös időnek tulajdonítottunk. Máskor is megszakadt már az induló rajzás, ám a hideg idő elvonultával folytatódott, most azonban két hét elteltével sem mutatkoznak a kérészek.
Az egynapos, gyenge előrajzáskor is láthatók voltak a vízen lassan tovalebegő haltetemek, ami egyértelműen vízszennyezésre utalt, azóta pedig folyamatosan aggasztó hírek érkeznek. A fenéklakó gébek elpusztulnak, levegőért kapkodva, pipálva több helyen a felszínre úsztak, ami csak egy dologra utal: oxigénhiányra a mederben.
Mivel a Maros Szeged alatti torkolata felett élénk kérésznász zajlott, a jelek a Maros romániai szakaszáról érkező szennyezésre utalnak. A vízügyi és környezetvédelmi hatóság a felsorolt, bennünket, egyszerű természetszerető embereket aggasztó jelekre mindeddig nem reagált, így továbbra sem tudunk magyarázatot adni a Tiszán tapasztalt jelenségekre.
@kc=Nem tudni az okokat
A szennyezés és a halpusztulás pontos okait csak részletes víz-, üledék- és haltetemvizsgálatokkal lehetne megállapítani, azonban értesüléseink szerint az érintett szakaszokon még napokkal a jelenségek észlelése után sem jelentek meg az illetékes felügyelők, biológusok és mintavételt végző szakemberek. Emiatt továbbra sem tudni, hol kezdődött a pusztulás, milyen hosszú folyószakaszt érint, és meddig tarthat. Egyelőre főként az invazív gébek hullanak el, de nem zárható ki, hogy később más halfajok is veszélybe kerülnek.
Jasna Jovanov, a Nagybecskereki Természetvédelmi Rezervátumok Közintézmény megbízott igazgatója a hozzájuk intézett levelünkben feltett kérdésekre válaszolva elmondta, hogy nincsenek információik a Tisza szennyezéséről, a rendszeres ellenőrzések során pedig a halőrök nem észleltek halpusztulást. Hozzátette, hogy a következő időszakban a halőrszolgálat fokozottan ellenőrzi a Tisza teljes szakaszát, és mindennap figyelemmel kíséri a víz állapotát. Amennyiben változást tapasztalnak, megteszik a megfelelő intézkedéseket, és értesítik az illetékes intézményeket. Kerestük az önkormányzat környezetvédelmi osztályát is, de nem tudtuk elérni az illetékest.
Nyitókép: Kérészrajzás helyett haltetemeket látunk a Tiszán (Gergely József felvétele)
