Az elmúlt hétvégén a zentai Bázispont közösségi térben Szakál Boglárka vajdasági gombaszakellenőr előadását hallgathatták meg az érdeklődők a gombákról. A szakember a mindenki által többé-kevésbé ismert kalapos gombák bemutatása mellett beszélt a növényeket támadó fajtáikról, a kertben hasznos és kárt okozókról, valamint arról is, hogyan hatnak a gombák az erdők állapotára, a szénmegkötésre és a klímaváltozásra, ugyanakkor bemutatta a gombák láthatatlan hálózatát is, amelyet a talpunk alatt alakítanak ki.
Szakál Boglárka napilapunknak elmondta, hogy az emberek általában nem ismerik a gombákat, és többnyire tartanak tőlük.
– Én is tipikus vajdasági gyermekként nőttem fel, akit odahaza inkább arra tanítottak, hogy a gombát jobb elkerülni, mert veszélyes lehet. Ezért abba az irányba szeretném terelni az emberek gondolkodását, hogy inkább ismerjék meg a gombákat, és ne féljenek tőle – magyarázta. Példaként hozta fel Franciaországot, ahol az összes gyógyszertárban ellenőrzik az emberek által begyűjtött gombákat, és Magyarországon is jól kiépített szakellenőri rendszer működik, Szerbiában viszont nincs ilyesmi, ezért az edukáció segít előrelépni.
Az előadó elmesélte, hogy a gombák iránti érdeklődése az egyetemi évei alatt alakult ki, amikor túrázás közben ráébredt, hogy az erdő nemcsak kirándulóhely, hanem akár „éléskamra” is lehet. A kíváncsisága pedig hamar komoly elköteleződéssé vált, és ma már gombaszakellenőrként foglalkozik e különleges élőlényekkel.
Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a gombák ismerete nem pusztán hobbi, hanem sok esetben életmentő tudás. Az előadó több példán keresztül mutatta be, mennyire könnyű összetéveszteni ehető és mérgező fajokat. A gyilkos galóca különösen nagy hangsúlyt kapott, amelyről elhangzott, hogy ez a gomba nemcsak halálos lehet, hanem gyakran megtévesztően hasonlít más, ártalmatlan fajokra is. A közönség így első kézből tapasztalhatta meg, hogy a gombaismeret sokszor apró részleteken múlik. Olyanokon, amelyeket laikusként könnyű figyelmen kívül hagyni.
Az előadó statisztikai adatokat közölt a gombamérgezések kapcsán, és rámutatott, hogy Szerbiában nincs pontos, átfogó nyilvántartás ezekről az esetekről, holott évente több súlyos, sőt halálos mérgezés is történik. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a legtöbb eset nem ilyen drámai: sokszor egyszerűen romlott vagy nem megfelelően tárolt gomba okozza a problémát.
Az előadás során több elterjedt tévhit is megdőlt. A résztvevők megtudhatták például, hogy a Kárpát-medencében nincsenek olyan gombák, amelyek pusztán érintéssel mérgeznének. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy a nyers gomba fogyasztása nem ajánlott, még a bolti csiperke esetében sem, mivel az emberi szervezet nehezen emészti meg.
A zentai Bázispont közösségi térben legközelebb április 17-én, pénteken este hat órától Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember előadását hallgathatják meg az érdeklődők Mit jelent boldognak lenni? – A fogalom útja a filozófiától a vallási és gazdasági gondolkodásig címmel. Az előadás azt vizsgálja, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.
Nyitókép: Fotó: Horváth Zsolt/A Bázispont közösségi tér legutóbbi előadásán Szakál Boglárka gombaszakellenőr tartott előadást
